Kína térnyerése a Balkánon – ütközőövezetté válik a térség
A Balkánon teret nyerő tekintélyelvű kleptokrácia korában egyre több politika vezető akar Brüsszel helyett Pekinggel üzletelni. A térség fokozatosan „közel-külfölddé” alakul az EU számára, amely annak politikai folyamatait egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Káncz Csaba jegyzete.
Varsóban ma tartják meg online a kelet-közép-európai államok és Kína között immár egy évtizede minden évben megrendezett magas szintű csúcstalálkozót, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnök fog vezetni. A régió és Kína gazdasági, politikai és humán együttműködésének platformot adó 16+1 kooperáció 2019 óta Görögországgal kiegészülve immár 17+1-ként funkcionál.
A második hidegháború időszakában a csoport tevékenységét a Nyugat erőközpontjaiban gyanakodva szemlélik. Ennek köszönhető, hogy a mai csúcsra Litvánia, Észtország, Szlovákia és Románia csupán miniszteri szinten delegálja résztvevőit.
Nyugati aggodalmak
Az EU vezető országai (főként Németország és Franciaország) részéről már az elmúlt években erősödő aggályok fogalmazódtak meg Kína régiónkban megfigyelhető tevékenységének céljaival kapcsolatban. Egyesek azzal vádolták a távol-keleti országot, hogy az európai–kínai kapcsolatokban új csatornát nyitva megosztja az EU keleti és nyugati tagállamait.
Mások a nehezen átlátható kínai befektetések és beruházások, valamint a kínaiak túlzott gazdasági térnyerése miatt aggódtak, hiszen ezeket utóbb könnyen politikai tőkére lehet váltani. Az aggályokat erősítette, hogy az együttműködésben részt vevő országok közül tizenegy EU-tagállam volt.
A kelet-közép-európai régió – ahol a 17+1 tagállamai közül tizenöt, az Egyesült Államokkal katonai szövetségben álló NATO-tagállam található – az utóbbi időben különösen felértékelődött Washington geopolitikai stratégiájában. A régióra ugyanis az USA az orosz terjeszkedés elleni pufferzónaként tekint, miközben az utóbbi tíz évben a stratégiai versenytárs Kína jelenléte is érezhetően erősebbé vált a térségben. Éppen ezért az amerikai diplomácia régiós partnereit már nemcsak az Oroszország, de a Kína feltartóztatását célzó törekvéseihez is igyekszik megnyerni.
Változó balkáni hozzáállás
Elképesztő módon a francia polgárok 59 százaléka a mai napig ellenzi a Nyugat-Balkán EU integrációját.
Ez a cikk az Mfor és a Privátbankár Prémium tartalma, csak a lap előfizetői olvashatják teljes terjedelmében.
14 napig ingyenesen hozzáférhet Prémium tartalmainkhoz a következő lépések megtétele után:
- Regisztráljon (adja meg emailcímét és jelszavát)
- Válasszon előfizetői csomagjaink közül
- Adja meg bankkártyája adatait - a választott csomag díját csak a 14 napos próbaidőszak letelte UTÁN vonjuk le bankszámlájáról
+1: A 14 napos próbaidőszak alatt Profiloldalán bejelentkezve BÁRMIKOR LEMONDHATJA előfizetését
Előfizetői csomagjainkról, az előfizetésről részletesen itt olvashat