<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
5p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Erdogan két éve az 1995-ös daytoni békeszerződés revíziójára szólított fel, amikor a horvát elnökkel találkozott Ankarában. Az amerikai professzor sürgős választási reformot követel, amely Bosznia-Hercegovinát elmozdítaná az etno-nacionalista kormányzástól az európai demokrácia irányába. Káncz Csaba jegyzete.

Még a sokat látott Bosznia-Hercegovinában is sokan megremegtek négy éve, amikor a bosnyák „Demokrata Akciópárt” vezetője, Bakir Izetbegovic kijelentette a német közszolgálati adónak adott interjújában, hogy hajlandó háborút vívni a szerb közösséggel, ha azok kiválnak az államközösségből.

Bakir testvér védelmet kér

Törökország a boszniai muszlimokkal épített ki stratégiai kapcsolatot az elmúlt években. Ellentétben a kemalista elődökkel, Erdogan elnök és iszlamista társai már nem egy csődtömegként tekintenek a Balkánra, hanem az oszmán birodalom egy volt erőközpontjára, amely számos vezírt és tábornokot adott a birodalomnak. Boszniában tapasztalható a legerősebb török befolyás a Balkánon, ahol Erdogan rendszeres pénzügyi támogatásban részesíti Bakir Izetbegovic-ot, akit csak „Bakir testvér”-nek hív.

Nem véletlen tehát, hogy több tucat bosnyák szervezet és más, Törökországban működő balkáni NGO-k felszólították múlt szerdán az ankarai kormányt, hogy szólaljanak föl a bosnyákok mellett, miután a boszniai szerb politikusok kivonulással fenyegetnek Bosznia-Hercegovina szövetségi intézményeiből, a hadseregből, az igazságügyi testületekből és az adózási rendszerből is.

Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. Illusztráció. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)Recep Tayyip Erdogan török elnök aláír egy harci drónt a katonai légitámaszponton a törökországi Batmanban. Illusztráció. (Fotó: Murat Cetinmuhurdar / AP)

Az NGO-k közös levelükben a nemzetközi közösség tétlenségét kritizálták, és emlékeztettek az 1990-es évek boszniai háborújának következményeire. A levél leszögezi, hogy „figyelembe véve a nemzetközi közösség által hátrahagyott keserű tapasztalatokat, Boszniának és Hercegovinának nincs más támogatója, barátja és bizalmasa, mint Törökország. Ez a támogatás jelenti hazánk számára a legfontosabb erőt Boszniában és a Szandzsákban” (muszlim-többségű terület Dél-Szerbiában és Észak-Montenegróban).

A levél kijelenti, hogy „a háborús dobokon játszók számára világossá kell tenni, hogy Bosznia és Hercegovina, valamint a bosnyákok nincsenek egyedül.” Muhammet Sancaktar, a Törökországi Bosnyák Szandzsák Szervezet vezetője szerint a Balkán bármely részén kitört konfliktus óhatatlanul kiterjed a teljes régióra.

Múlt kedden Bakir Izetbegovic és Bosnyák Nagymufti, Huszein Kavazovic Törökországba látogattak, ahol találkoztak Erdogan elnökkel és több más vezetővel. Ezzel párhuzamosan Szefik Dzaferovics, a hárompárti boszniai elnökség bosnyák tagja Azerbajdzsánt – Törökország legszorosabb szövetségesét - látogatta meg.

Ankara is Dayton revíziója mellett

Erdogan azonban egyelőre nem állt ki nyilvánosan a bosnyák védencek mellett. Ez azért is feltűnő, mivel 2019 elején az 1995-ös boszniai békemegállapodás (daytoni megállapodás) revíziójára szólított fel, amikor a horvát elnökkel találkozott Ankarában. Akkor a török elnök azon az állásponton volt, hogy a daytoni békemegállapodás nem foglalkozott eléggé Bosznia jövőjével.

Az 1992–1995-ös boszniai háború után Bosznia-Hercegovinát két régióra osztották, a többségében szerbek lakta boszniai Szerb Köztársaságra, valamint a túlnyomórészt bosnyákok és horvátok lakta Bosznia-hercegovinai Föderációra. A két országrésznek saját kormánya és parlamentje, valamint intézményrendszere van, de az országrészek képviselői a szövetségi intézmények munkájában is részt vesznek.

A politikai decentralizáció hátráltatja az egységes, egész országra kiterjedő gazdaságpolitika kialakítását. A helyzetet nehezíti a bürokrácia lassúsága és a jogrendszer szövevényessége is. A bosnyákok helyzete a nemzeti állam vonatkozásában sajátos, hiszen Bosznia-Hercegovina ugyan létezik, ám nem beszélhetünk a bosnyák nemzet államáról, egy ilyen nemzeti állam létrehozása pedig rövidtávon lehetetlennek tűnik. Különlegesek a bosnyákok abban a tekintetben is, hogy noha nyelvileg nem feltétlenül lenne szükséges őket külön nemzetnek tekinteni, mégis, vallási alapon önálló nemzettudatuk alakult ki, ami viszont szemben áll az egykori, kizárólag nyelvi alapon fejlődő európai nacionalizmusok jellegével.

Ezért kell sürgős választási reform

Napjainkra azonban az ország permanens politikai válságban van az állam jövőjéről alkotott eltérő elképzelések miatt. A bosnyák vezetők központosítanák az államot, és középtávon integrálni kívánják az Európai Unióba. A horvátok új választási törvényt szeretnének, hiszen a képviseletük lassan már eltűnik. A jelenlegi status quóból kilépve a bosnyák-horvát föderáció helyett egy kizárólagos horvát entitás létrehozását szorgalmazzák. A Boszniai Szerb Köztársaság képviselői pedig az állam további decentralizációját, vagy akár a terület elszakadását, hosszabb távon Szerbiához való csatolását követelik.

Ennek azonban még nincs itt az ideje, hiszen azt még sem a boszniai szerb lakosság többsége, sem pedig Belgrád nem támogatná. Azonban ami késik, nem múlik. Dayton ugyanis nem működik, és a hatalmas léptékben átalakuló világban Boszniában sem állhat meg az idő.

Bruce Hitchner professzor, a Tufts University tanára nem véletlenül szólít fel sürgős választási reformra, amely a bukott állam felé sodródó Bosznia-Hercegovinát elmozdítaná az etno-nacionalista kormányzásból az európai demokrácia irányába.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Makro / Külgazdaság Öngyilkos húzás lenne, ha Putyin keresztülvágtatna Ukrajnán
Wéber Balázs | 2022. január 27. 18:04
A háború drága, a szankciók fájnak, és amúgy semmi értelme tankokkal galoppozni idegen sztyeppéken. Kijev igényei jogosnak tűnhetnek, mint ahogy Moszkva félelmei is. Képzeljük csak el Reagan-elnök arcát, amint Mexikó bejelenti belépését a Varsói Szerződésbe. Jegyzet.  
Makro / Külgazdaság Mától kérhető a külképviseleti szavazás, de a járvány még bezavarhat 
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 15:21
A szavazás napján külföldön tartózkodó választópolgárok csütörtöktől kérhetik külképviseleti névjegyzékbe vételüket. A járvány miatt változhat a szavazást lebonyolító külképviseletek száma.
Makro / Külgazdaság Felelőtlen német kormány – drámaian alacsony szinten a gáztározók feltöltöttsége
Káncz Csaba | 2022. január 27. 15:06
Január 23-i adat szerint a német tározók 41 százalékos feltöltöttségen álltak, noha 2020-ban azon a napon 89 százalékon állt a mutató. A német háztartások fele gázzal fűt, mint ahogyan sok ipari létesítmény is arra van utalva. Káncz Csaba jegyzete.
Makro / Külgazdaság Április 3-i népszavazást szeretne az ellenzék
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 14:27
A parlamenti választással egy időben. 
Makro / Külgazdaság Az oroszokat csak felbosszantotta az amerikaiak levele
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 11:50
Nem azt kapták Moszkvában, amit vártak az orosz külügyminiszter szerint. A további lépésekről Putyin dönt.
Makro / Külgazdaság Itt árstop, ott adócsökkentés - aláírta a lengyel elnök az áfát megvágó törvényt
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 11:07
Andrzej Duda lengyel elnök aláírta azt a törvényt, amelynek értelmében február 1-jétől július végéig csökkentik egyebek között az üzemanyagok, az élelmiszerek és a földgáz áfáját.
Makro / Külgazdaság Újabb lökést kapott a forint Matolcsy Györgyéktől
Csabai Károly | 2022. január 27. 10:11
Ma megint kamatot emelt a Magyar Nemzeti Bank (MNB). Két nappal azután, hogy a Monetáris Tanács az alapkamatot 50 bázisponttal, 2,9 százalékra vitte fel, a ma kora délután esedékes egyhetes betéti tenderen az MNB az előző négy alkalomhoz képest 30 bázisponttal magasabban, 4,3 százalékon fogadja be a kereskedelmi bankok ajánlatait.
Makro / Külgazdaság Matolcsy György szerint nem fenntartható a magyar felzárkózás
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 09:51
Nem elégséges a teljes sikerhez az eddig követetett modell a jegybankelnök legújabb írása szerint, az évtized kulcsa pedig az infláció elleni sikeres fellépés lehet.
Makro / Külgazdaság Írásban reagált az Egyesült Államok az orosz követelésekre
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 07:31
Az amerikai külügyminiszter szerint "komoly diplomáciai útvonalat" jelöltek ki a levélben, de közben arra figyelmeztette az Ukrajnában tartózkodó amerikai állampolgárokat, hogy "erősen fontolják meg a távozást" az országból.
Makro / Külgazdaság Történelmi mélypontot a brit autógyártás
Privátbankár.hu | 2022. január 27. 06:54
1956 óta nem gyártottak ilyen kevés autót Nagy-Britanniában.
hírlevél
Ingatlantájoló