6p

Tényleg itt a repülőrajt, jön a gazdasági áttörés?
Mi vár a magyar vállalkozásokra? Mit okoz az árrésstop?

Online Klasszis Klub élőben Oszkó Péterrel!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a korábbi pénzügyminisztert!

2025. április 8. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Úgy tűnik, hogy a fosszilis tüzelőanyagok kiaknázásának korszaka véget ér. A világ olaj- és földgázkészleteiről rendelkezésünkre álló adatok alapján valószínűsíthető, hogy ezek az energiaforrások körülbelül 2070-ig tartanak ki, ha a kiaknázás és a fogyasztás a jelenlegi ütemben folytatódik. Az alternatív, különösen az úgynevezett ökológiailag tiszta energiaforrások felkutatása a politika és a gazdaság egyik prioritásává vált. Úgy néz ki, hogy Szerbia megfogta az isten lábát, és előfordulhat, hogy a “civilizáció oda is betör”, ahol ma még kecskéket fejnek.

Ez a cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg.  

Ha áram van, minden van

Az egyik leggyakoribb, a legnépszerűbb és valószínűleg a leginkább költséghatékony energiaforrás az elektromos áram. A villamosenergia-termelés iránti igény és annak alkalmazása az iparban már nem csak gazdasági, hanem az egyik legkomolyabb geopolitikai kérdés is.

A fejlett ipari országok, de olyan nagy multinacionális vállalatok is, mint például a világ legnagyobb elektromos autógyártójának számító Tesla, a legjelentősebb energiafogyasztók, tevékenységük ezért nagy mértékben az új energiaforrások biztosítására irányul a Földnek nevezett bolygón.

Az elektromos áram leghatékonyabb átvitele a modern eszközökre, egyelőre legalábbis, a lítium-ion (Li-on) akkumulátorok által valósul meg, amelyeket már az informatika, az autógyártás és más iparágak is használnak.

Emiatt az ásványi lítium felkerült a világ legkeresettebb nyersanyagainak a listájára.

A globális lítiumkészletet 15,5 millió tonnára becsülik, ami elsősorban Dél-Amerikában, Ausztráliában és Kínában található. Egy 16 évvel ezelőtti felfedezések azonban Szerbiát is a figyelem középpontjába állította azok esetében, akik ezzel a kérdéssel foglalkoznak.

A civilizáció oda is betör, ahol ma még kecskéket fejnek. (Forrás: BALK)
A civilizáció oda is betör, ahol ma még kecskéket fejnek. (Forrás: BALK)

A jadarit

A nyugat-szerbiai Loznica közelében 2004-ben egy jelentős százalékban lítiumot és bórt tartalmazó ásványi anyagot fedeztek fel, amelyet jadaritnak neveztek el, a Jadar folyó után, amelynek völgyében találták.

A jadarit első feltárását a Rio Tinto multinacionális vállalat kezdte meg, amely hamarosan megalapította a Rio Sava Exploration elnevezésű leányvállalatát. A társaság szerint Szerbia ezen részén a jadarit teljes tartaléka mintegy 136 millió tonnát tesz ki, de optimista becslések szerint ez akár 200 millió tonna is lehet.

A Rio Tinto megkezdte az ún “Jadar projektet”, amelybe eddig mintegy 200 millió dollárt fektetett, de az ásatásokba és a bányák megnyitásába történő teljes beruházás értéke elérheti a 1,5 milliárd dollárt is.

Mind az érintett cég, mind a szerb állam képviselői jelezték, hogy a kitermelést legkésőbb 2025-ben meg kell kezdeni.

A félelmek

A szerb közvéleményt leginkább az aggasztja, hogy miként viszonyul egymáshoz a gazdasági megtérülés és az “ökológiai elem”, vagyis a környezetre gyakorolt hatás.

Nyilvánvaló, hogy a bánya a kiaknázás során szennyezi a környezetet, a kérdések ezért a szennyezés mértékére vonatkoznak, valamint a megelőző és védőintézkedések hatékonyságával kapcsolatosak, amelyeket a bánya tulajdonosának és vezetésének kellene szavatolnia.

A szennyezéssel kapcsolatban felmerülő kérdések arra késztették a Jadar folyó menti falvak lakóit, hogy tiltakozzanak a bánya megnyitása ellen.

Sokat nyomnak a latban azok a tapasztalatok, amelyek a szennyezettség szintjével kapcsolatosak azokban a városokban, ahol már léteznek bányák, például Lazarevacban vagy Borban.

Ezenkívül az erdőirtás, a víz, a föld és a levegő szennyezésének lehetősége, a környék földrajzi konfigurációjának megváltozása és az emberek más területekre történő áttelepítése különösen nagy félelmet és nyugtalanságot keltett.

Megfejik-e Szerbiát?

További problémát jelentenek a Rio Tinto és a szerb állam közötti pénzügyi és üzleti megállapodások.

A bánya megnyílása esetén a tulajdonos a Rio Tinto lenne, az államnak a teljes bevétel 4% -át engedné át bérleti díj formájában évi szinten kompenzálva.

Az alacsony bérleti díjat állítólag annak alapján állapították meg, hogy előnyöket nyújtson az orosz, valamint a kínai vállalkozóknak és befektetőknek is.

Ráadásul a mezőgazdasági földterületnek építési területté nyilvánítása az adóterhek növekedésével fenyeget a földtulajdonosok esetében, akiknek a véleményét senki sem kérte ki.

Aligha kétséges, hogy a többi külföldi befektetéshez hasonlóan, a szerb állam ezúttal is a határokon túlról érkező befektetőket részesíti előnyben, nagyon kedvező feltételeket biztosítva számukra, ami az adófizetők pénzének átláthatatlan elherdálását jelenti.

Az állam hozzáállása

Az állam hozzáállása ehhez a témához meglehetősen egyértelmű.

A legfelsőbb állami vezetés, kezdve a köztársasági elnöktől, a miniszterelnökön át egészen a miniszterekig, mindenki kedvezően viszonyult a projekthez, amelyről azt mondták, hogy nagy előnyöket jelent, és nagy hasznot hajt Szerbia számára.

A kormány bejelentette, hogy a Rio Tinto társasággal közösen stratégiai partnert keresnek az elektromos akkumulátorok gyártására, továbbá egy üzem megépítésére Loznicában, amely elektromos autókat gyártana.

A hasonló grandiózus bejelentésekkel kapcsolatos tapasztalatok azonban óvatosságra intenek, és arra utalnak, hogy elszakadhatunk a valóságtól.

Ennek ellenére Zorana Mihajlović, bányászati ​​és energiaügyi miniszter a Jadar projektet a szerb gazdaság stratégiai és kimondottan nagy jelentőségű projektjének nevezte, kijelentve, hogy két milliárd eurós befektetésről van szó, amely kétezer új munkahelyet jelent.

Mindehhez még tegyük hozzá, hogy megállapodás jött létre a szerbiai és koszovói kereskedelmi kamarák között a lítiumelemek tárolására vonatkozó közös beruházásokról, ami megerősíti korábbi feltételezéseinket, miszerint a szeptemberében létrejött washingtoni megállapodás megnyitotta a kapukat az amerikai befolyás előtt az energiapolitika terén a Balkánnak ezen a részén.

Mindennek alapján megjegyezhetjük, hogy a Jadar projekt sikere és hatékonysága egyenes arányban áll az amerikai befolyás és elkötelezettség mértékével, ami kihatással lesz a kecskék sorsára is a térségben.

Ez a cikk a BALK és a Privátbankár.hu együttműködésében jelenik meg. A cikket eredetileg itt publikálták.   

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Bedurvult a vámháború: duplán visszaszúrt Kína Trumpnak
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 15:46
Kína április 10-től 34 százalékig terjedő vámot vet ki az Egyesült Államokból származó importra és az amerikai vámok ügyében pert indít a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) – közölte a kínai kereskedelmi minisztérium pénteken.
Makro / Külgazdaság Megvan, miért hagyhatta ki Trump Oroszországot a vámháborúból
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 13:46
Egy elemző szerint azért, mert nem sok hatása lenne.
Makro / Külgazdaság Trump vámjai sérthetik a NATO alapokmányát – állítja a norvég külügyminiszter
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 13:02
Az Egyesült Államok új vámtarifái sérthetik a NATO alapokmányát, amely tiltja a gazdasági nyomásgyakorlást a szövetségesek között – közölte Norvégia külügyminisztere, Espen Barth Eide pénteken.
Makro / Külgazdaság Rémisztő lehetőség: tényleg így számolták ki Trumpék a pusztító vámokat?
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 12:48
Honnan szedték az amerikai kormányzatnál a világgazdaságot káoszba taszító vámtételeket? A válasz egészen elképesztő lehet.
Makro / Külgazdaság A világpiaci felfordulás szombaton a hazai benzinkutakhoz is elér
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 11:59
Változnak az árak.
Makro / Külgazdaság Még a gödör alját sem sikerült elérni – elemzők a friss ipari adatról
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 11:36
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint az ipar teljesítménye 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A Nemzetgazdasági Minisztérium és az elemzők is reagáltak.
Makro / Külgazdaság Összehangolt kibertámadás: 4,2 ezer millárd dollár volt veszélyben
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 09:44
Azonnali intézkedéseket kellett tenni a megtámadott ausztrál nyugdíjalapoknál.
Makro / Külgazdaság 417 oldalt raktak össze a britek arról, hogyan vágnának vissza az amerikai vámokért
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 08:46
Kilistázták azokat a termékeket, amelyekre megtorlóvámokat vethetnének ki.
Makro / Külgazdaság Tizennégy havi mélypontjára esett vissza a magyar gazdaság húzóágazata
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 08:30
A hazai ipar februári teljesítménye éves szinten 8 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól – jelentette péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Makro / Külgazdaság „Jelentős kockázat” a világgazdaság egészére: az IMF-nél sem pezsgőznek Trump vámjai miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 4. 06:39
Konstruktívan kéne dolgozni a feszültségek és a bizonytalanság csökkentésén az IMF vezetője szerint.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG