6p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az EU által magára hagyott Balkán új utakra lép. Ma tüntetések rázzák meg a Boszniai Szerb Köztársaság több városát. Káncz Csaba jegyzete.

Észak-Macedónia (előtte Macedónia) 18 éve, Szerbia 9 éve, Albánia pedig 7 éve EU tagjelölt ország. A térségből utolsóként Horvátországot vették fel az EU-ba, 9 év belépési procedúra után. Azóta a folyamat teljesen ledermedt, holott a Nyugat-Balkán kereskedelmének háromnegyedét az EU-val bonyolítja.

Elképesztő módon a francia polgárok 59 százaléka a mai napig ellenzi a Nyugat-Balkán EU integrációját. A balkáni politikai elitek pedig pontosan érzékelik ennek politikai üzenetét.

Na jó, akkor ennyi volt

Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia ezt megunva tegnap óta „mini Schengent” működtet, ezzel gyakorlatilag a majdani tagság bizonyos módszereit elkezdik már előzetesen alkalmazni egymás között.

A mini Schengen EU-mintára egymás közötti (ellenőrzésmentes) szabad határátlépést tesz majd lehetővé a három ország polgárai számára. A rendszert fokozatosan vezetik be, „zöld” sávokat biztosítva egymás relációjában, gyorsítják az egymástól érkező áruszállítmányok beléptetését, sőt, egymás vonatkozásában a munkavállalási engedélyek megszerzését is külön, gyorsított eljárás alá helyezik - ami már igazából a hagyományos Schengen-rendszertől független terület.

Alexandar Vucic szerb elnök a bejelentés kapcsán tartott közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban „bővítési fáradtság” van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az „európai modell” minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak.

A tervek szerint a teljes átállásra még idén, az év végéig sor kerül, és Vucic reményét fejezte ki, hogy addigra talán Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozni tud hozzájuk. Az utóbbiak kapcsán Edi Raman albán elnök megjegyezte, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat.

Ők hárman már most egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni - mutatott rá az albán államfő.

A mini Schengen összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni - a könnyebb mozgással csökkentve például a nemzeti etnikumok közötti feszültséget -, és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából.

Az utóbbi (csatlakozási folyamat) kapcsán amúgy igen kritikusan szólt mindhárom vezető. Zoran Zajev „nagyon frusztrálónak” nevezte, hogy miközben szerinte a térség folyamatosan teljesíti a külső elvárásokat - az ő országa még a nevét is módosította -, addig az EU úgymond „nem hozza” a tőle várt lépéseket.

Erre mondta azt Raman, hogy szerinte az egész nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat Beckett drámájára, a „Godot-ra várva” című darabra emlékeztet, ahol a főszereplők azért nem vágnak bele tényleges témájukba, mert egy harmadikra is várnak, aki viszont soha nem érkezik meg.

Megfigyelők megjegyzik, hogy bizottsági részről már régen szorgalmazták a térség országainál, hogy kezdjék el integrálni piacaikat és piacszabályozási rendszerüket, lényegében visszatükrözve az európai uniós játékszabályokat. Ez részint növeli a térség iránti bizalmat, részint könnyebbé és gyorsabbá teszi majd az EU-rendszerbe történő integrálódást - érvelnek Brüsszelben. A „Balkán-Schengen” létrehozása valahol szakértők szerint e folyamatba illeszkedő első érdemibb közös vállalkozás.

Geopolitikai következmények

Valóban, a Nyugat-Balkán fokozatosan „közel-külfölddé” alakul az EU számára, amely annak politikai folyamatait egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Figyelembe véve az EU délkeleti határain uralkodó instabilitást és Törökország fokozódó érdektelenségét a nyugati integráció irányába, a Nyugat-Balkán egyfajta geopolitikai ütköző övezetté alakul.

Ráadásul Bosznia-Hercegovina még csak nem is tagjelölt ország, Koszovó pedig nem is tudna azzá válni, hiszen 5 EU tagállam nem ismeri el államként. Moszkva eközben csendesen támogatja a boszniai szerbek erősödő kiválási törekvéseit Bosznia-Hercegovinából.

A Kreml befolyása már így is óriási a szerbek körében. 2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától. A 2019 októberében Belgrádba látogató orosz miniszterelnök ki is jelentette, hogy „Moszkva bármilyen segítséget hajlandó megadni Szerbia területi szuverenitásának és integritásának védelmében”.

Boszniai szerb ellenállás

Bosznia eközben forrong. Valentin Inzko, Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője - röviddel mandátumának holnapi lejárta előtt - múlt pénteken élt a daytoni békemegállapodás által számára biztosított széleskörű jogkörével, és elrendelte a büntetőjogi törvény módosítását. Ennek értelmében augusztustól a népirtás és más, emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, valamint a háborús bűnösök dicsőítése Bosznia-Hercegovinában bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az osztrák diplomata indoklásában rámutatott: a bűnök és a felelősség elismerése nélkül nincs megbékélés. Ez a rendelet a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének 1999-es menesztése óta a főképviselő legnagyobb hatású döntése.

Boszniai katona (Illusztráció: Depositphotos)
Boszniai katona (Illusztráció: Depositphotos)

A háromtagú boszniai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban hallani sem akar a genocídium kifejezésről. A volt Jugoszláviával foglalkozó, időközben átalakult hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) már 2001-ben népirtásnak minősítette az eseményeket. A srebrenicai mészárlás minősítése azonban továbbra is komoly vitákra ad okot, és nem csak Bosznia-Hercegovina területén.

A Kreml sokáig ellenezte Inzko utódjának kijelölt volt német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt kinevezését is. Alig néhány órával az új törvény bejelentése előtt Oroszország pedig azt követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsban, a főképviselőt mentse fel hatásköréből.

Dodik most bejelentette, hogy amennyiben bárkit is le akarnának tartóztatni a Szerb Köztársaságban az új rendelkezés érdekében, az ottani rendőrség maga fogja megakadályozni azt, hogy ezt megtegyék. Sőt, a boszniai szerbek vezetője még ennél is tovább menne: ma hatalmas tüntetést rendeznek Banja Lukában, sőt a Szerb Köztársaság több városában is, hogy ezzel üzenjenek Szarajevónak, nem fogják annyiban hagyni ezt a rendelkezést.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
Makro / Külgazdaság Trump Magyarországgal is kibabrálhat
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:10
Az Egyesült Államok a hét végén közvetve megfenyegette Magyarországot is egy 25-50 százalékos büntetővámmal, amit azokra az országokra vetnének ki, amelyek orosz olajat vásárolnak.
Makro / Külgazdaság Visszafordult a forint
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 06:39
A hétfői gyengülést erősödésre cserélte a forint. 
Makro / Külgazdaság Gazdasági atombombát dobhat Magyarországra Donald Trump
Király Béla | 2025. április 1. 05:44
A magyar kormány tagjai az elmúlt években nagyon sokszor gazdasági atombombaként jellemezték azokat az uniós törekvéseket, amelyek az orosz olaj vásárlásának esetleges tiltására vonatkoztak. Most viszont Donald Trumpban merült fel, hogy olyan intézkedéseket hozzon, amely Oroszországot és az olajvásárlókat is erősen sújtaná.
Makro / Külgazdaság Elemzők: legalább 8 százalékkal nőhetnek az idén az átlagbérek
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 16:19
A nettó átlagbér januárban mindösszesen 4,6 százalékkal emelkedett.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG