Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
6p

Változó hazai szabályozás: mit vár el az Ön cégétől a hatóság?
Sokakat érint - jöjjön el!

Klasszis Talks & Wine - Fenntarthatóság 2025 ősz

2025. szeptember 17.

Részletek itt >

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

Az EU által magára hagyott Balkán új utakra lép. Ma tüntetések rázzák meg a Boszniai Szerb Köztársaság több városát. Káncz Csaba jegyzete.

Észak-Macedónia (előtte Macedónia) 18 éve, Szerbia 9 éve, Albánia pedig 7 éve EU tagjelölt ország. A térségből utolsóként Horvátországot vették fel az EU-ba, 9 év belépési procedúra után. Azóta a folyamat teljesen ledermedt, holott a Nyugat-Balkán kereskedelmének háromnegyedét az EU-val bonyolítja.

Elképesztő módon a francia polgárok 59 százaléka a mai napig ellenzi a Nyugat-Balkán EU integrációját. A balkáni politikai elitek pedig pontosan érzékelik ennek politikai üzenetét.

Na jó, akkor ennyi volt

Albánia, Szerbia és Észak-Macedónia ezt megunva tegnap óta „mini Schengent” működtet, ezzel gyakorlatilag a majdani tagság bizonyos módszereit elkezdik már előzetesen alkalmazni egymás között.

A mini Schengen EU-mintára egymás közötti (ellenőrzésmentes) szabad határátlépést tesz majd lehetővé a három ország polgárai számára. A rendszert fokozatosan vezetik be, „zöld” sávokat biztosítva egymás relációjában, gyorsítják az egymástól érkező áruszállítmányok beléptetését, sőt, egymás vonatkozásában a munkavállalási engedélyek megszerzését is külön, gyorsított eljárás alá helyezik - ami már igazából a hagyományos Schengen-rendszertől független terület.

Alexandar Vucic szerb elnök a bejelentés kapcsán tartott közös sajtóértekezleten úgy fogalmazott, hogy mivel az Európai Unióban „bővítési fáradtság” van, a tagságra váró országoknak saját erőből kell az „európai modell” minél több előnyét megmutatni a polgáraiknak és vállalkozóiknak.

A tervek szerint a teljes átállásra még idén, az év végéig sor kerül, és Vucic reményét fejezte ki, hogy addigra talán Montenegró és Bosznia-Hercegovina is csatlakozni tud hozzájuk. Az utóbbiak kapcsán Edi Raman albán elnök megjegyezte, hogy azért nem vártak rájuk is a bejelentéssel, mert rá akartak mutatni az EU-rendszer szerinte létező abszurditására, ahol mindent egyhangúan kell eldönteni, és bárki vétózhat.

Ők hárman már most egyetértettek, és nem tartották szükségesnek, hogy előbb kivárják a térség többi államának is a teljes egyetértését, mielőtt belevágnak abba, amit egymás között már el tudnak fogadni - mutatott rá az albán államfő.

A mini Schengen összerakásával mindenesetre egyszerre akartak belső hozadékot elérni - a könnyebb mozgással csökkentve például a nemzeti etnikumok közötti feszültséget -, és kifelé növelni a térség vonzerejét, akár a befektetők szemében, akár a nehezen alakuló majdani uniós tagság szempontjából.

Az utóbbi (csatlakozási folyamat) kapcsán amúgy igen kritikusan szólt mindhárom vezető. Zoran Zajev „nagyon frusztrálónak” nevezte, hogy miközben szerinte a térség folyamatosan teljesíti a külső elvárásokat - az ő országa még a nevét is módosította -, addig az EU úgymond „nem hozza” a tőle várt lépéseket.

Erre mondta azt Raman, hogy szerinte az egész nyugat-balkáni EU-csatlakozási folyamat Beckett drámájára, a „Godot-ra várva” című darabra emlékeztet, ahol a főszereplők azért nem vágnak bele tényleges témájukba, mert egy harmadikra is várnak, aki viszont soha nem érkezik meg.

Megfigyelők megjegyzik, hogy bizottsági részről már régen szorgalmazták a térség országainál, hogy kezdjék el integrálni piacaikat és piacszabályozási rendszerüket, lényegében visszatükrözve az európai uniós játékszabályokat. Ez részint növeli a térség iránti bizalmat, részint könnyebbé és gyorsabbá teszi majd az EU-rendszerbe történő integrálódást - érvelnek Brüsszelben. A „Balkán-Schengen” létrehozása valahol szakértők szerint e folyamatba illeszkedő első érdemibb közös vállalkozás.

Geopolitikai következmények

Valóban, a Nyugat-Balkán fokozatosan „közel-külfölddé” alakul az EU számára, amely annak politikai folyamatait egyre kevésbé tudja ellenőrizni. Figyelembe véve az EU délkeleti határain uralkodó instabilitást és Törökország fokozódó érdektelenségét a nyugati integráció irányába, a Nyugat-Balkán egyfajta geopolitikai ütköző övezetté alakul.

Ráadásul Bosznia-Hercegovina még csak nem is tagjelölt ország, Koszovó pedig nem is tudna azzá válni, hiszen 5 EU tagállam nem ismeri el államként. Moszkva eközben csendesen támogatja a boszniai szerbek erősödő kiválási törekvéseit Bosznia-Hercegovinából.

A Kreml befolyása már így is óriási a szerbek körében. 2012-ben Moszkva humanitárius és katasztrófa-elhárítási központnak álcázott katonai- és hírszerzési támaszpontot létesített a dél-szerbiai Nišben - ahol egyébként a szerb szárazföldi erők parancsnoksága is van -, nem messze Koszovó határától. A 2019 októberében Belgrádba látogató orosz miniszterelnök ki is jelentette, hogy „Moszkva bármilyen segítséget hajlandó megadni Szerbia területi szuverenitásának és integritásának védelmében”.

Boszniai szerb ellenállás

Bosznia eközben forrong. Valentin Inzko, Bosznia-Hercegovina ENSZ-főképviselője - röviddel mandátumának holnapi lejárta előtt - múlt pénteken élt a daytoni békemegállapodás által számára biztosított széleskörű jogkörével, és elrendelte a büntetőjogi törvény módosítását. Ennek értelmében augusztustól a népirtás és más, emberiesség elleni bűncselekmények tagadása, valamint a háborús bűnösök dicsőítése Bosznia-Hercegovinában bűncselekménynek minősül, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Az osztrák diplomata indoklásában rámutatott: a bűnök és a felelősség elismerése nélkül nincs megbékélés. Ez a rendelet a Boszniai Szerb Köztársaság elnökének 1999-es menesztése óta a főképviselő legnagyobb hatású döntése.

Boszniai katona (Illusztráció: Depositphotos)
Boszniai katona (Illusztráció: Depositphotos)

A háromtagú boszniai elnökség szerb tagja, Milorad Dodik azonban hallani sem akar a genocídium kifejezésről. A volt Jugoszláviával foglalkozó, időközben átalakult hágai Nemzetközi Törvényszék (ICTY) már 2001-ben népirtásnak minősítette az eseményeket. A srebrenicai mészárlás minősítése azonban továbbra is komoly vitákra ad okot, és nem csak Bosznia-Hercegovina területén.

A Kreml sokáig ellenezte Inzko utódjának kijelölt volt német mezőgazdasági miniszter, Christian Schmidt kinevezését is. Alig néhány órával az új törvény bejelentése előtt Oroszország pedig azt követelte az ENSZ Biztonsági Tanácsban, a főképviselőt mentse fel hatásköréből.

Dodik most bejelentette, hogy amennyiben bárkit is le akarnának tartóztatni a Szerb Köztársaságban az új rendelkezés érdekében, az ottani rendőrség maga fogja megakadályozni azt, hogy ezt megtegyék. Sőt, a boszniai szerbek vezetője még ennél is tovább menne: ma hatalmas tüntetést rendeznek Banja Lukában, sőt a Szerb Köztársaság több városában is, hogy ezzel üzenjenek Szarajevónak, nem fogják annyiban hagyni ezt a rendelkezést.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Nagy meglepetés jött a németektől
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:35
Az elemzők által várt romlás helyett javult a ZEW gazdaságkutató intézet szeptemberi németországi gazdasági hangulatindexe.
Makro / Külgazdaság Bekeményített a kormány: nemet mondott a külföldi vásárlónak
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 12:10
A Magyar Állam megtiltotta az Alföldi Tej Kft. külföldi felvásárlását.
Makro / Külgazdaság Ilyen árakon tankolhatunk holnaptól
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 11:04
A benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára sem változik holnaptól.
Makro / Külgazdaság Nem nyugszik Trump: megint a cégeknek üzent
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 10:20
Az amerikai elnök nagyon a fejébe vette, hogy át kell alakítani a cégek beszámolási gyakorlatát.
Makro / Külgazdaság Megindult Izrael Gázaváros ellen
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 09:45
Elindult a szárazföldi offenzíva Gázaváros ellen.
Makro / Külgazdaság Ez nem jó hír: lassult a keresetek növekedése
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 08:30
Júliusban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 693 700, a nettó átlagkereset 479 500 forint volt. A bruttó 9 százalékkal nőtt, a júniusi 9,7 százalék után.
Makro / Külgazdaság Gyorsult a GDP a legfejlettebb országokban
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 16. 07:55
Ha nem is jelentősen, de gyorsabb tempóra váltott a GDP-növekedés az OECD-országokban.
Makro / Külgazdaság Nagy-Britanniába látogat ma Donald Trump
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 16. 07:20
Állami látogatásra, vagyis hivatalosan a brit uralkodó vendégeként Nagy-Britanniába érkezik ma Donald Trump amerikai elnök és felesége, Melania Trump. III. Károly király hivatalos meghívólevelét Keir Starmer brit miniszterelnök még februárban nyújtotta át Washingtonban az Egyesült Államok elnökének. A látogatás időpontját a Buckingham-palota július közepén jelentette be.
Makro / Külgazdaság Milyen 25 év? Már majdnem Ausztria szintjén vagyunk – de van egy kis gond
Csabai Károly | 2025. szeptember 16. 05:43
Azzal, hogy nyugati szomszédunknál az éves infláció augusztusban fél százalékponttal lett magasabb a júliusinál, míg nálunk ugyanakkora, már alig magasabb a sógorok fogyasztóiár-indexe a magyarországinál. Apró szépséghiba, hogy a kontinentális összevetésben így sem sikerült előrébb lépnünk, az EU-ban például továbbra is csak négy országban nagyobb a pénzromlás, mint nálunk. A Privátbankár Európai Inflációs Körkép ugyanakkor újdonságként egy nappal az Eurostat hivatalos közlése előtt az uniós harmonizált fogyasztóiár-indexekről felállított rangsort is elkészítette.
Makro / Külgazdaság Kinek lenne jó és kinek nem, ha a választások után változna az szja?
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 15. 18:28
Nagy port kavart a Tisza Párt gazdasági szakértőjének kötcsei kijelentése, miszerint kormányra kerülésük esetén hozzányúlnának az adórendszerhez. Rögtön jött is rá a reakció: a jövő tavaszig biztosan regnáló kabinet szerint Magyar Péterék adóemelésre készülnek. Mi az igazság? És mi az igazságos? Erről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti adásában.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG