Ausztriában október 15-én parlamenti választások lesznek, a legutóbbi két közvélemény-kutatás szerint a jobbközép ÖVP 33-34 százalékra, a szociáldemokrata SPÖ 24-27 százalékra, a szélsőjobboldali FPÖ mintegy 24-25 százalékra számíthat. (A Heute.at és a Profil.at számai.)
Az idegenellenesnek ismert FPÖ szeptember 13-án bemutatott programja megkülönbözteti a menekülteket és a bevándorlókat. Kizárná a menekülteket az integráció lehetőségéből, mondván, hogy ők a menekültstátuszt úgyis csak átmeneti időre kapják. A bevándorlókat („Zuwanderer”) is csak akkor látnák szívesen, ha azok jól képzettek – írta a Die Presse.
Szociális szélsőjobb
Az FPÖ ezen kívül kizárná a bevándorlókat a szociális ellátásokból, segélyekből öt éven keresztül, és korlátozná a külföldiek arányát az iskolai osztályokban. A párt ezen felül meglepően szociális, 1500 eurós minimálbért és 1200 eurós minimálnyugdíjat vezetne be, és nem emelné a nyugdíjkorhatárt. (A nyugdíjkorhatárok globálisan emelkedő tendenciájáról és a németországi vitáról itt>>>, majd pedig itt>>> írtunk.)
A nagy esélyes ÖVP adócsökkentési ígéretekkel kampányol, aminek a fedezetéhez kiadáscsökkentésekre van szükség. Így a menekültekre és bevándorlókra fordított pénzeket is visszavágnák, ezen a soron 1,5 milliárd eurót takarítanának meg.
Ne gyere segélyért
Ez a párt is eltörölné a külföldiek szociális támogatását ott tartózkodásuk első öt évére, ráadásul családonként 1500 euróban korlátozná a segélyeket. (Ez vélhetően a sokgyermekes, feltörekvő országokból érkező családokat sújtaná leginkább.) „Megállítani a bevándorlást az osztrák szociális rendszerbe” – hangzik a szlogenjük.
Az ÖVP inkább ösztönözni látszik az integrációt, a menekülteknek nyújtott segélyt ugyanis korlátozná ugyan 365 euró alapellátásra, 155 integrációs bónuszra és 40 euró „zsebpénzre”, de ezeket különböző integrációs célok eléréséhez kötné. Az FPÖ kritikája szerint 560 euró a menekülteknek túl sok, és csak tovább ösztönzi a bevándorlást. (Összehasonlításképp, az osztrákoknak járó segély, a „Mindestsicherung” összege változó, de ennek a másfél-kétszerese is lehet.)
Elő a nyugdíjaskártyát
A baloldali SPÖ inkább a nyugdíjas-kártyát igyekszik kijátszani – írja egy harmadik cikk. A német SPD-hez hasonlóan a jobboldal mögött eléggé lemaradt párt „egy jól bevált választási slágerre nyúl vissza”. Egyrészt garanciát adna arra, hogy a nyugdíjakat, néhány magas állami tisztségviselő nyugdíjától eltekintve, nem csökkentik.
Másrészt pároknak legalább 1500 eurós nyugdíjat garantálna (jelenleg ez 1335 euró), és gyermeknevelési idő beszámítását is lehetővé tenné az anyák számára. Ez utóbbi 40 ezer nőt érint, akik ezzel elérhetnék a 30 éves szolgálati időt és az 1000 eurós minimális nyugdíjat. (Ez a korábban háztartásbeliként, főállású anyaként dolgozó nőknek lenne nagy könnyebbség – a szerk.)
Nagyvonalú nyugdíjrendszer
A cikk emlékeztet arra, hogy korábbi osztrák választások alkalmával (1995, 2008) már tettek más politikusok is eléggé nagyvonalú, felelőtlen ígéreteket a nyugdíjasoknak. Ezeket aztán évekkel később korrigálni kellett, mert túlzott terhet jelentettek. (Még a németek is gyakran irigylik, hogy az osztrák nyugdíjrendszer mennyire nagyvonalú, erről itt írtunk.)
A migrációs kérdést, bár a párt programjában sok szó esik róla, az SPÖ a jelek szerint inkább kerüli. Ez derült ki múlt héten a három fontos kancellárjelölt nyilvános vitájából is. Amikor szóba került, akkor leginkább a külföldiek oktatásának, nyelvoktatásának hiányosságait kritizálta.
Jobbról előzni a szélsőjobbot
A három résztvevő egyébként az ÖVP, SPÖ, FPÖ volt a vitán. A három pártból valószínűleg kettő koalíciót fog kötni október 15-e után, a kérdés az, melyik kettő. A kancellárt (Christian Kern) jelenleg az SPÖ adja.
A közvélemény-kutatásokban az FPÖ is vezetett már, az ÖVP valószínűleg úgy tudta visszaszerezni vezető helyét tőlük, hogy kemény bevándorlás-ellenes retorikát indított. (Majdhogynem jobbról előzte a szélsőjobbot, mint sokak szerint Magyarországon a Fidesz – a szerk.) Ennek jegyében nemrég Sebastian Kurz programjának legújabb kiegészítéseként elkezdett az iszlámmal kapcsolatos nulla toleranciáról, sőt nulla szintű menekültkvótáról beszélni.
Az Európai Unió tagállamainak belügyminiszterei december 12-én szavaznak Brüsszelben Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. 
