|
| A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons) |
Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.
A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.
Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.
Törökök és punkok
Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.
Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.
Jogok helyett bevásárlóközpontok
Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.
Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.
Árokból szakadék
A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.
|
Kire szavaznak a muszlimok? A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni. A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól. |
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
