4p
Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.
A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons)

Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.

A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.

Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.

Törökök és punkok

Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.

Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.

Jogok helyett bevásárlóközpontok

Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.

Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.

Árokból szakadék

A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.

Kire szavaznak a muszlimok?

A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni.

A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Ez gyors volt: Trump máris nemet mondott az iráni ajánlatra
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 15:31
Az elnök elutasította a persza állam ajánlatát, így blokád alatt marad a Hormuzi-szoros. Sőt, novembertől újabb amerikai harci cselekményekre lehet számítani.
Makro / Külgazdaság Donald Trump exporttilalma miatt az egekben a dízelárak
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 14:13
Az amerikai félidős választások nagyban befolyásolják az üzemanyagok árát.
Makro / Külgazdaság Ruszin-Szendi Romulusz hozzányúlt a minisztérium büdzséjéhez
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 13:39
Ötmilliárd forintról van szó.
Makro / Külgazdaság Meglepő vendég jelenhet meg a G20-as csúcson
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 09:55
A német külügyminiszter örül az érintett politikus meghívásának.
Makro / Külgazdaság Kiderült, mit kér Irán a Hormuzi-szoros újranyitásáért
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 09:04
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter ismertette a feltételeket.
Makro / Külgazdaság Ítéletet mondott a Moody’s
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 26. 08:30
A hitelminősítő az EU-t „Aaa” kategóriában tartotta stabil kilátással.
Makro / Külgazdaság Új vezető számolja át az ország pénzét
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 17:22
Demkó-Szekeres Zsolt helyett Slánicz Béla lesz a Magyar Államkincstár elnöke, akinek a feladatait is megnevezte a pénzügyminiszter.
Makro / Külgazdaság Magyarország közölte, mennyi hitelt kér a SAFE-programból
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 15:40
Olaszország 8 milliárd, Magyarország pedig az eredetileg tervezett 16 milliárd helyett csak 5,4 milliárd eurós hitelt venne igénybe a SAFE-program keretében. A fennmaradó összeget az Európai Bizottság Ukrajnával közös vagy őket támogató védelmi projektekre fogja fordítani.
Makro / Külgazdaság Nem ettől az adattól fog megemelkedni az Ön pulzusa!
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 13:25
Nyugalom uralkodik az üzemanyagpiacon.
Makro / Külgazdaság Irán hétnapos tervvel nyitná újra a Hormuzi-szorost
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 25. 09:52
Irán olyan hétnapos tervet terjesztett az Egyesült Államok elé, amelynek végén Teherán újranyitná a Hormuzi-szorost, és ismét tárgyalóasztalhoz ülne Washingtonnal – közölte Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter New Yorkban, amiről az MTI adott hírt. A javaslat életbe lépését Teherán bizonyos amerikai lépésekhez köti.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG