4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.
A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons)

Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.

A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.

Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.

Törökök és punkok

Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.

Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.

Jogok helyett bevásárlóközpontok

Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.

Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.

Árokból szakadék

A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.

Kire szavaznak a muszlimok?

A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni.

A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tényleg Matolcsy Györgyöt hallgatta ki a rendőrség
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:55
Hivatali visszaélés miatt folyik eljárás a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke ellen. Erről is beszélt a Klasszis Klub legutóbbi adásában Simor András volt jegybankelnök. 
Makro / Külgazdaság Hatalmas összeget utalt át a Világbank Ukrajnának
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:51
A Világbank 841 millió dollárt utalt át Ukrajnának kanadai kormánygaranciával – közölte Szerhij Koreckij ukrán miniszterelnök Telegram csatornáján kedden.
Makro / Külgazdaság Olyat tettek Varga Mihályék, amire negyed évszázada nem volt példa
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 18:15
A várakozásoknak megfelelően nem változtatott a jegybanki alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, ám 25 év után csökkentette a középtávú inflációs célt, illetve évi tizenkettőről évi nyolcra csökkentette a kamatdöntő ülések számát.
Makro / Külgazdaság Újabb részletek derültek ki a készülődő vagyonadóról
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:55
Bár még gőzerővel zajlik a részletszabályok kialakítása, Kövesdy Attila, a Pénzügyminisztérium adópolitikáért felelős államtitkára a GKI 2030 konferencián megerősítette, hogy a kormány kibővíti a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) lehetőségét, illetve a vagyonadót is bevezeti, egymilliárd forintos értékhatár felett. Néhány héten belül indulhat a jogszabálytervezetek társadalmi konzultációja.
Makro / Külgazdaság Lassuló béremelkedés, berobbanó beruházások: ez várhat a gazdaságra a kormányzati ciklus végéig
Imre Lőrinc | 2026. szeptember 22. 17:05
A magyar gazdaság minden húzóágazata növekedhet a 2030-ig tartó kormányzati ciklus végéig, azonban egyik sem kiemelkedő mértékben – hangzott el a GKI 2030 konferencián. A gazdaságkutató hosszabb távon 2,5 százalékos GDP-bővülésre számít, ami alacsonyabb a Gazdasági és Energetikai Minisztérium (GEM) parlamenti államtitkára által elmondott célkitűzésnél. A beruházások hosszú évek után – nagyrészt az európai uniós forrásoknak köszönhetően – jövőre már érdemben hozzájárulhatnak a növekedéshez, a reálbéremelkedés üteme viszont csökkenhet.
Makro / Külgazdaság Ezt se teszi zsebre a brit gazdaság
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 16:29
A brit közadósság összege a vártnál sokkal nagyobb növekedéssel háromezer milliárd font közvetlen közelébe emelkedett augusztusban, a kedden ismertetett legfrissebb közfinanszírozási adatok szerint. A hazai össztermékhez (GDP) mért államadósságráta ezzel együtt is csökkent ugyan, de változatlanul jóval meghaladja a 90 százalékot.
Makro / Külgazdaság Hozzányúltak Varga Mihályék egy tabuhoz
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:30
2001, az inflációs célkövető rendszer bevezetése óta 3 százalék a Magyar Nemzeti Bank inflációs célja. Ez 2028-tól 2,5 százalékra csökken.
Makro / Külgazdaság Házkutatást tartottak az MNB-ügyben
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:19
Kedden házkutatást tartottak, de azt nem tudni, hogy az MNB-ben, vagy Matolcsy Györgyék környezetében.
Makro / Külgazdaság Varga Mihályék kicsit borúsabban látják a jövőt
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 15:18
Már csak 1,8 százalékra várják az idei GDP növekedését, 0,2 százalékponttal alacsonyabbra, mint három hónapja. Az 1,8 százalékos inflációs előrejelzésükön viszont nem változtattak.
Makro / Külgazdaság Tömeges bankszámlazárolások Iránban
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 22. 14:31
Az iráni hatóságok 2191 bankszámlát zároltak, továbbá 39 járművet foglaltak le azzal a váddal, hogy ezek tulajdonosai „államellenes” tevékenységet folytatnak – közölte kedden a teheráni ügyészségre hivatkozva a Tasnim iráni hírügynökség.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG