4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac?
Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról és az ingatlanbefektetésekről?

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.
A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons)

Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.

A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.

Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.

Törökök és punkok

Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.

Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.

Jogok helyett bevásárlóközpontok

Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.

Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.

Árokból szakadék

A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.

Kire szavaznak a muszlimok?

A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni.

A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Még jobb kamatozással sem kellettek a pluszmilliárdok a magyar államnak
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 12:36
Csak 30 milliárdot tettek zsebre a 36,5 milliárdból, pedig tovább csökkent az átlaghozam.
Makro / Külgazdaság Megnyugtató hírt közölt a Mavir
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:44
Vége a krízisnek hivatalosan is.
Makro / Külgazdaság Megint vakarhatják a fejüket az elemzők a német adatok láttán
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 10:04
Nem ilyen GDP-adatra számítottak.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter is célkeresztben? Feljelentést tett Orbán Anita hűtlen kezelés gyanúja miatt
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:19
Átnézték a Covid-időszak beszerzéseit. Érdekes dolgokat találhattak.
Makro / Külgazdaság Keddtől résen kell lenni a ChatGPT-vel, nem minden az, aminek látszik
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 09:04
Bekerülnek a hirdetések a beszélgetésekbe.
Makro / Külgazdaság Ismert figurákat rak a táblára Orbán Anita
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 08:36
34 nagykövet visszahívva, 1400 diplomataútlevél visszavonva, vizsgálják Szijjártó Péter ügyeit is.
Makro / Külgazdaság Kamatostul kap vissza 126 milliárdot a magyar állam a Duna Aszfalttól
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 07:16
Az állami kezességvállalás is megszűnik a GED Africa projektnél.
Makro / Külgazdaság GKI: ilyen az Európai Unió végén landolni
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 25. 06:36
Az EU 27 tagállama közül Magyarország költötte GDP-arányosan a legkevesebbet egészségügyre – két egymást követő évben is. 2023-ban és 2024-ben is Magyarország állt az uniós rangsor végén az egészségügyi kiadások GDP-arányos szintjén: az előző kormányzat a GDP 4,7 százalékát fordította erre a célra, miközben az EU-s átlag 7,4 százalék, Csehországban pedig közel 9 százalék volt. A szociális védelmi kiadások GDP-aránya emellett 2010 és 2024 között 17,3 százalékról 12,3 százalékra esett vissza.
Makro / Külgazdaság Nincs minden rendben Ausztriában? A kint dolgozó magyarok egyelőre megúszták
Kollár Dóra | 2026. augusztus 25. 05:46
Havi szinten minimális mértékben tovább emelkedett, éves szinten minimálisan mérséklődött az Ausztriában alkalmazásban álló magyarok száma.
Makro / Külgazdaság Kiesett egy elnökjelölt a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal castingjából
Privátbankár.hu | 2026. augusztus 24. 19:29
Jancsics Dávid visszalép az elnökjelöltségtől. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG