4p
Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.
A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons)

Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.

A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.

Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.

Törökök és punkok

Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.

Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.

Jogok helyett bevásárlóközpontok

Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.

Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.

Árokból szakadék

A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.

Kire szavaznak a muszlimok?

A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni.

A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Tanulmányokra fizetett közpénzmilliókat a Szuverenitásvédelmi Hivatal
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 17:17
Két ügyvédi iroda összesen több mint 46 milliót kapott tanácsadásra és tanulmányokra.
Makro / Külgazdaság Tízből három magyar dolgozó bruttó 450 ezer forintnál is kevesebbet visz haza
Privátbankár.hu | 2026. október 2. 15:36
Az alsó két-három jövedelmi tizedhez tartozók keresete drámaian alacsony, bruttó egymillió forinttal viszont már csak néhány megyében lehet bekerülni a felső tíz százalék közé. Országosan ez a határ több mint 1 millió 270 ezer forintnál húzódik.
Makro / Külgazdaság Itt lehet mazsolázgatni az NKA támogatottjainak listájában
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 19:10
Nyilvánosságra hozta a kormány, kik kaptak támogatást az alaptól az elmúlt öt évben.
Makro / Külgazdaság Kármán András megosztotta a Tisza-kormány nyugdíjemelésének részleteit
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 18:10
Kármán András, Magyarország pénzügyminisztere október elsején – az idősek világnapján – a közösségi médiában tett közzé videót a TISZA-nyugdíjemelés részleteivel kapcsolatban.
Makro / Külgazdaság „Erre a fotóra fél éve nem sokan fogadtak volna” – írja Magyar Péter
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 15:59
Magyar Péter miniszterelnök jókedvű bejegyzése a Facebook-on, például 120 milliárd forintot kap Budapest költségvetése.
Makro / Külgazdaság Némi káosz van a dízeltámogatások körül
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 15:29
Olyanok is kaptak, akiknek nem is járt volna. 
Makro / Külgazdaság Rács mögé került Hankó Balázs
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 14:23
Megbilincselve szállították el. 
Makro / Külgazdaság Ennek a felmérésnek nem fog örülni a Tisza Párt
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 14:05
Csökkent a Tisza támogatottsága, erősödött a Fidesz a Republikon friss felmérése szerint.
Makro / Külgazdaság A szerbek szerint nem, a Mol szerint folytatódnak a tárgyalások
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 13:41
A tárgyalások gyakorlatilag összeomlottak. Bár a Mol szerint nem. 
Makro / Külgazdaság Kínával nincs jóban, de egy másik távol-keleti országgal történelmi üzletet köthet az Egyesült Államok
Privátbankár.hu | 2026. október 1. 13:20
Szöul 200 milliárd dollárt fordít amerikai energetikai beruházásokra, köztük egy texasi gázerőműre és nyolc atomerőműre, valamint a részvételre az alaszkai cseppfolyósított földgáz szállítására szolgáló vezeték megépítésében – jelentette be Donald Trump amerikai elnök a két ország tavalyi kereskedelmi megállapodásához kapcsolódó terveket ismertetve. Szöul ugyanakkor jelezte, hogy az alaszkai beruházásról még nem született végleges döntés.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG