4p
Mi történik a németországi törökökkel, hogy lehet, hogy szabadságban, liberális demokráciában élve olyan sokan szavaztak Erdoganra? – teszik fel a kérdést a németek. Mintegy kétharmad szavazott rá, aki cseppet sem a szabadság zászlóvivője, sőt győzelmének bejelentése után sokan utcára vonultak ünnepelni. Kétféle magyarázat is létezik.
A Brandenburgi Kapu Berlinben, török felvonulással (archív, Wikimedia Commons)

Németországban, a liberális jogállamban az ott élő több millió török mintegy kétharmada Erdogan elnökre szavazott, aki éppen a szabadságot tiporja sárba – írta ma a Süddeutsche Zeitung honlapja. Aki éppen aláássa a hatalmi ágak (demokráciákban megszokott) felosztását és ellenfeleit börtönökbe záratja.

A németországi törökök egy része autókaravánokkal és tűzijátékokkal úgy ünnepelt, mintha Törökország éppen megnyerte volna a foci-világbajnokságot. Cem Özdemir csalódott török származású politikus, a német Zöldek vezetője szerint ezzel a liberális demokrácia elvetését is kifejezték.

Ám ennek a jelenségnek megvan a maga oka – állítja a bajor lap. Eszerint a törökök nagy része, akik boldogan tüntetnek kedvük szerint (amit Törökországban valószínűleg nem is tehetnének meg), egyébként teljesen konszolidált polgára Németországnak. Többségük a baloldali SPD szimpatizánsa. (Lásd a keretes cikket is.) Így valójában egyáltalán nem utasítják el a liberális demokráciát. Erdogan iránti lelkesedésük inkább egyfajta dacos tiltakozása a másságnak egy olyan országban, amely egyre kevésbé fogadja el a másságot.

Törökök és punkok

Ahol a muszlimokat egyre inkább egy veszélyes, el nem fogadott vallás képviselőinek tekintik. Hazátlanoknak, “mint egykor a Német Császárságban a katolikusokat és a szocialistákat.” Olyan tiltakozási formának állítják be a szavazatokat, mint egykor a punk-ok lázadó irokéz-frizuráját.

Hozzáteszik, hogy a jobbra tolódott, idegenellenessé vált Ausztriában 70 százalékot kapott Erdogan. Németországban egyébként a törökök fele el sem ment szavazni, egy jelentős részük pedig nem is mehetett, mert már német állampolgár.

Jogok helyett bevásárlóközpontok

Ezt a kérdést boncolgatja a Stern magazin honlapja is, de másutt látja a magyarázatot. (Bár a két vélemény nem feltétlenül zárja ki egymást - a szerk.) Azt írják, a legtöbb németországi török konzervatív közegből érkezett, a munka miatt vándorolt be Németországba, és elsősorban megélhetési kérdések érdeklik őket. Az emberi jogi problémák alig.

Számukra Erdogan az az ember, akinek az idejében szülőföldjükön kórházak, autópályák, bevásárlóközpontok épültek – mondta a DPA hírügynökség szerint Gökay Sofuoglu, a németországi törökök közösségének vezetője.

Árokból szakadék

A Stern úgy véli, az AKP-t, az elnök pártját az utcákon ünneplők inkább fiatalok, míg az ellenzéki CHP hívei inkább középkorúak. Sokan aggódnak amiatt, hogy a két tábor közötti árkok nemcsak Törökországban, de Németországban is szakadékká szélesedtek az idők során.

Kire szavaznak a muszlimok?

A törökök többsége a Die Welt a 2017. szeptember 17-i, az akkori választások előtti cikke szerint SPD-párti Németországban. Egyébként a másfél millió, Németországban választásra jogosult muszlim között még nem tudtak különösebb pártpreferenciát kimutatni.

A berlini Data4U közvélemény-kutató a 2013-as választások után azt hozta ki, hogy a török származású németországi szavazók 64 százalékban szavaztak a szociáldemokratákra. További 12-12 százalék a Zöldekre (Grüne) és a Baloldalra (Linke). A bevándorlással kapcsolatban szkeptikusnak mondott kereszténydemokrata pártok (CDU/CSU) viszont csak hét százalékot kaptak náluk. A választási részvétel alig tért el lefelé a 71,5 százalékos országos átlagtól.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Balog Ádám: a vállalkozásoknál már most is van sávos adózás – Klasszis Podcast
Imre Lőrinc – Izsó Márton | 2025. december 2. 05:44
Az elmúlt időszakban több közös bejelentést is tett a kormányzat és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK). Ez is annak a jele, hogy idén május, a stratégiai megállapodást megkötése óta egy aktívabb kamarai működés látható, ami kezdetben a kormánynak is újszerű volt – mondta el a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke, az MKIK alelnöke a Klasszis Podcast legújabb epizódjában. Balog Ádámot a kettős kamatrendszerről, a kata jövőjéről és a három éve stagnáló gazdaságról is kérdeztük. 
Makro / Külgazdaság Ukrajna és a forint tartják lélegeztetőgépen az egyik legfontosabb mutatónkat
Imre Lőrinc | 2025. december 1. 15:19
Egyre fogy a remény azzal kapcsolatban, hogy a negyedik negyedéves gazdasági teljesítmény valamelyest kozmetikázhat a 2025-ös magyar GDP-mutatón. A kormányzat fél százalékos növekedést vár, de a legfrissebb exportadataink alapján könnyen lehet, hogy még ezt a szintet sem érjük majd el.
Makro / Külgazdaság Nagy Márton odapörkölt a német kormánynak és a bankoknak
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 13:31
A parlament gazdasági bizottsága előtt beszélt a miniszter, a GDP szerinte a német gazdaság szenvedése miatt nem növekszik eléggé. A bankoktól plusz 180 milliárd forintot tervez beszedni jövőre a kormány.
Makro / Külgazdaság Újabb lehetőséget kapnak a kezükbe a SZÉP-kártyások
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 12:14
Április 30-ig lehet újra hideg élelmiszert is vásárolni SZÉP-kártyával.
Makro / Külgazdaság Beruházási hitelt venne fel? Itt egy jó hír
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 11:12
Marad díjmentes a kezesség.
Makro / Külgazdaság Mi folyik itt? Keddtől megint nagyobbat változnak az árak a benzinkutakon
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 10:21
Megint csak az autósok egyik fele örülhet.
Makro / Külgazdaság Valamit titkol a magyar kormány az amerikai szankciókkal kapcsolatban?
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 09:14
Továbbra sem árul el alapvető fontosságú részleteket a magyar kormány arról, hogy miként és meddig mentesültünk az amerikai szankciók alól.
Makro / Külgazdaság Egy picit fellélegezhet a kormány? Ezt látták a vállalatvezetők novemberben
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 09:00
Sok mutató javult a novemberi Beszerzési Menedzser Indexben.
Makro / Külgazdaság Az export esett, az import nőtt – nem néz ki jól a magyar külkereskedelem mérlege
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 08:31
Tavalyhoz képest 178 millió euróval romlott az egyenleg.
Makro / Külgazdaság Akiknek bejött a háború: 679 milliárd dollárt kerestek tavaly
Privátbankár.hu | 2025. december 1. 07:54
A száz legnagyobb hadiipari cégnek jó éve volt 2024-ben.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG