|
| Valahol Bécsben (fotó: Pixabay) |
Októberben a magyar munkavállalók száma Ausztriában 90 424 fő volt, ez 4126 fős csökkenést jelent szeptemberhez képest. Ez persze a szokásos szezonalitás, a nyári és téli idegenforgalmi szezonban mindig megugrik, ősszel és tavasszal visszaesik a létszám. Egy év alatt, októbertől októberig 6160 fővel nőtt a magyarok száma, tehát a friss adat nem jelent változást a megszokott emelkedő trendben.
Ami a teljes osztrák munkaerő-piacot illeti, közel 19 ezer fővel csökkent ugyan az alkalmazásban állók száma, de egy év alatt közel 78 ezer a növekedés, tehát itt is szezonalitásról van csak szó. Ebből a 78 ezerből 52 ezer a külföldi, tehát az osztrák állampolgároknak is több munka jutott, de azért a növekedés nagyját a külföldieknek köszönhetik.
Több mint hárommillió osztrák állampolgár dolgozik, plusz 764 ezer külföldi, vagyis a foglalkoztatottak több mint ötöde bevándorló vagy vendégmunkás, ingázó. Változatlanul a németek vannak a legtöbben, 101 ezren, bár ha az összes volt jugoszláv utódállamot együtt számoljuk, azok létszáma 183 ezer lenne.
Románok és ázsiaiak
A legtöbb nemzet vagy csoport dolgozóinak létszáma lassabban nő, mint a magyaroké, de van két kivétel a Hauptverband nevű társadalombiztosítási szervezet statisztikájában. A román állampolgárságú dolgozók sokasága 6772 fővel nőtt egy év alatt, tehát mintegy 600 fővel jobban, mint a magyaroké. De még sokkal kevesebben vannak, mint mi, 59 ezren.
Az “Ázsia” megnevezésű kategória – vélhetően főleg menekültek – pedig 8735 fővel több foglalkoztatottat adtak októberben, mint 2017 októberében. De így is csak 48 ezren vannak, alig több mint felét teszik ki a magyar munkaerőnek. Az afrikai kontinensről érkezettek száma nem olyan jelentős, 12 800 fő.
Üdülni, spórolni vagy hazatérni?
Találtunk még egy érdekes statisztikát, amely szerint tavaly 2,34 millió embernek fizettek nyugdíjat Ausztriában, ezek közül 277 440 személynek külföldre. A nyugdíjasok száma tíz éve, 1997-ben még csak 1,894 millió volt, 19 százalékkal kevesebb, és csak 196 ezer élt közülük külföldön.
A külföldön élő nyugdíjasok aránya így 10,3 százalékról 11,9 százalékra nőtt, már majdnem minden nyolcadik nyugdíj külföldre megy. A szám tíz éve trendjében emelkedik, bár az utóbbi pár évben inkább stagnált. A külföldi nyugdíjaknak két oka lehet: egyrészt, ha osztrákok az alacsonyabb árak, jobb megélhetés, esetleg a kellemesebb klíma miatt költöznek el idős korukban. A másik, ha a vendégmunkások nyugdíjba vonulva hazatérnek eredeti hazájukba.
A német nyugdíjasok körében egyébként Ausztria is kedvelt lakhely, magas árai ellenére is – elvégre van, aki a tengerpartot, van, aki a hegyeket képzeli el álmai lakhelyének.
Vannak árnyoldalai is a szovjet időkből megmaradt hatalmas készleteknek. 
