A napokban publikálta az EU statisztikai hivatala, az Eurostat a külföldi, vagyis az unión kívüli vendégmunkásokról szóló statisztikáját. A 2017-es év összesítéséből kiderült, hogy számos országban előszeretettel alkalmaznak az EU-n kívülről érkező embereket, a régiónkban egyértelműen az ukrán vendégmunkások dominálnak.
A kormány tiltakozik, de közben segít is
Noha Magyarországon a kormány általában mindig arról beszél, hogy nincs szükség külföldiekre, mert a migráció káros, azért az ukrán vendégmunkások egyre nagyobb számban érkeznek. A munkaerőpiacon ugyanis számos, elsősorban a szakmunka területén óriási hiány tapasztalható. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben előfordulnak olyan hirdetések, mint amelyen a napokban a magyar sajtó is rugózott. Ekkor futott körbe az az álláshirdetés, amelyben a a Hankooknál ukránul tudó magyarokat keresnek, miután a társaság alkalmazásában olyan sok már az ukrán vendégmunkás.
Persze ebben szerepet játszik az is, hogy miközben Orbán Viktor - nyilatkozatok szintjén - még a vendégmunkások alkalmazásától is óva int, a kormány ukrán állampolgárok foglalkoztatására irányuló programot indított el még 2016-ban.
Igaz, épp a fentiek miatt a migránsok betelepítése elleni küzdelem közepette az egész projekt nem lett túlságosan nagy dobra verve. A program célja - mint az a 2017-es költségvetés zárszámadásában is olvasható -, hogy "a hazai piacon működő cégek olyan álláshelyek betöltésére kapjanak lehetőséget, amelyeket eddig nem tudtak betölteni magyar, vagy más uniós ország állampolgáraival, és előreláthatóan ezt a közeljövőben sem tudnák megtenni."
450 milliót költöttünk az ukrán munkások idecsábítására
A korábbi információk szerint 2016-ban 262 millió forintot költöttek el a programmal összefüggésben (ebből 82 millió fedezte az ukrán médiakampányt, 180 milliót pedig a program keretéből költöttek el különféle célokra), majd a 2017-es költségvetés zárszámadási törvényjavaslata szerint egy évvel később további 270 milliót költöttek az ukrán munkások idecsábítására. Vagyis a rendelkezésre álló 450 milliós keretet az utolsó fillérig felhasználták az ukránok foglalkoztatására.
A célok megvalósulása érdekében két bázist, ahhoz tartozóan pedig két irodát hoztak létre, ahol megfelelő szakképesítésű, szakmai tapasztalattal rendelkező, ukrán és magyar nyelven is jól beszélő munkatársak szervezték a munkát és tartották a kapcsolatot a magyar, illetve ukrán partnerekkel. A program keretén belül átfogó PR és reklámszolgáltatási csomag került összeállításra mindkét ország területén, melybe a hirdetési és reklámtevékenység és a munkáltatói fórumok szervezése is egyaránt beletartozott.
A program keretében 5000 fő ukrán állampolgár kapott munkavállalási engedélyt és ebből 4600 fő már legalább egy hónapot meghaladó munkaviszony keretében dolgozik - olvasható a törvényjavaslatban.
Tavaly 7000 ukrán kapott zöld utat
A fent említett uniós statisztika szerint egyébként a hazai vállalatok is aktívak az ukrán munkaerőpiacon, hiszen csak a tavalyi évben 7000-nél több munkavállalási engedélyt adtak ki az onnan érkezők számára. Ezzel az EU-n kívüli országok közül messze Ukrajnából érkeztek a legtöbben, a második kínai, és a harmadik szerb munkavállalói kontingens sem érte el a 3000 főt. Összesen az Eurostat adatai szerint 32 229 EU-n kívüli legális tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldi érkezett tavaly Magyarországra. Ezeknek az embereknek ugyanakkor csak a kisebb része jött dolgozni, ugyanis családi okokból 3788, tanulás miatt 10852-en, míg munkavállalási célból 13210-en jöttek.
Ez a szám egyébként egyáltalán nem tekinthető soknak, hiszen a második negyedév végén a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint például 83 611 állás volt betöltetlen. Ebből is látszik, hogy óriási munkaerőhiány van az országban, amit akár további vendégmunkások tízezreivel is lehetne pótolni.
A külföldiek, és különösen az ukránok kontingense nem csak a hazai üres álláshelyekhez képest alacsony, de a lengyelországi helyzettel összevetve is! Noha az ország lélekszáma jóval magasabb, mint hazánké, a 38 millió lakos önmagában mégsem indokolná az 585 ezer ukrán ottani alkalmazását. A háttérben vélhetőleg az áll, hogy a lengyelek egyrészt kevésbé kötötték magukat gúzsba migránsellenes propagandával, másrészt az EU megnyitása után sokkal többen mentek külföldre munkát vállalni, akiket a gazdasági növekedés beindulásával pótolni kellett. Így tehát az ukrán vendégmunkások importját Varsó sokkal korábban megkezdte, és a kiépült csatornákon keresztül jóval nagyobb tömegeket tudnak átcsábítani, mint a többi V4-es ország. A régióban ugyanis Csehországban és Szlovákiában is az Ukrajnából érkező vendégmunkások vannak a legtöbben, előbbi helyen 18 ezer, míg utóbbi államban 4 ezer az ilyen foglalkoztatottak száma.
Akkora zűrzavarra nem számítanak, mint áprilisban, de komolyabb kilengés jöhet a tőke- és devizapiacokon hétfőn. 
