Uniós jogba ütközik a mezőgazdasági haszonélvezeti jogok törléséért járó vagyoni kompenzációra vonatkozó magyar szabályozás, amely kizárólag a földterületnek a haszonélvezet ingatlan-nyilvántartásból való törlése időpontjában fennálló forgalmi értéke alapján számítja ki a kompenzációt, mert nem biztosít megfelelő jóvátételt az elszenvedett károkért – közölte szerdán a luxembourgi székhelyű uniós bíróság.
A testület döntésében emlékeztetett: Magyarország 2013-ban olyan szabályozást fogadott el, amely 2014 májusától megszüntette a mezőgazdasági ingatlanokon fennálló haszonélvezeti jogokat, amennyiben azok jogosultjai nem a tulajdonos közeli hozzátartozói voltak.
Az Európai Unió Bírósága már egy 2019-es ítéletében megállapította, hogy a magyar szabályozás sérti a tőke szabad mozgását és az uniós alapjogi chartában rögzített tulajdonhoz való jogot. Ennek nyomán Magyarország 2021-ben új szabályokat fogadott el, amelyek lehetővé tették a törölt haszonélvezeti jogok visszajegyzését és kompenzáció igénylését.
Az ügy előzménye, hogy a BRANDL nevű magyar társaság sikeresen kérte haszonélvezeti jogainak visszajegyzését, ugyanakkor vitatta a számára megállapított kártalanítás összegét. A magyar szabályozás szerint a kompenzáció alapja az ingatlan törléskori forgalmi értékének huszada, megszorozva a törlés és a visszajegyzés között eltelt évek számával.
A társaság keresetet indított a győri törvényszék előtt, arra hivatkozva, hogy a meghatározott összeg nem fedezi tényleges kárát, különösen az elmaradt hasznot. A magyar bíróság előzetes döntéshozatal keretében fordult az uniós bírósághoz.
A luxembourgi testület ítéletében hangsúlyozta: az uniós jog szerint a kártérítésnek arányosnak kell lennie az elszenvedett kárral, és biztosítania kell az érintettek jogainak hatékony védelmét. Bár a tagállamok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a kompenzáció számítási módjának meghatározásában, az elmaradt haszon teljes figyelmen kívül hagyása nem egyeztethető össze az uniós joggal.
A bíróság szerint a magyar szabályozásban alkalmazott forgalmiérték-alapú számítás önmagában nem alkalmas annak megállapítására, hogy milyen bevételtől estek el a haszonélvezők a jogok megszüntetése és visszaállítása közötti időszakban, például a földterületek műveléséből vagy bérbeadásából származó jövedelmek tekintetében.
Az Európai Unió Bírósága ezért arra a következtetésre jutott, hogy a magyar kompenzációs rendszer a gyakorlatban rendkívül megnehezíti az elszenvedett kár megtérítését, így nem felel meg az uniós jog által előírt megfelelő jóvátétel követelményének.
(MTI)
Kalilur Rahmán bangladesi külügyminisztert választották meg.
Így fektetnek be Magyarország legjobb szakemberei
Nem a piac a legnagyobb ellenség, hanem mi magunk – interjú
Az AI olyan lesz, mint a mobiltelefon – Klasszis Podcast
A forint is azt jelzi, hogy Magyarországon kiengedtük a kéziféket – interjú
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
