|
| (Pixabay) |
Az utóbbi, októbertől októberig eltelt egy évben szépen, 78 ezer fővel nőtt az Ausztriában foglalkoztatott dolgozók száma, és minden tizedik, 7860 személy magyar állampolgár volt – derült ki az osztrák társadalombiztosítottak szövetsége, a Hauptverband adataiból. Ezzel a magyarok száma nőtt leginkább egy év alatt, még ha az összes volt jugoszláv utódállamot együtt számoljuk, akkor is csak 7580 fő volt a déli szomszédok létszámának növekedése. A román állampolgárok száma 6554 fővel nőtt.
Egy hónap alatt már teljesen más a kép, az országban 11 ezerrel kevesebben dolgoztak, és ebből 4184 fő volt magyar, 1893 román, mintegy 1800 ex-jugoszláv (főleg szlovén, horvát és bosznia-hercegovinai). Ennek a csökkenésnek azonban a turizmus, mezőgazdaság, az építőipar szezonalitása lehet az oka, minden évben ez történik. Télen és nyáron viszont rendszerint dőlnek a rekordok, felfut a foglalkoztatás. Alpesi szomszédainknál már majdnem minden ötödik munkavállaló külföldi állampolgár.
Koalíciós tárgyalások
Az Ázsiából érkezettek, köztük menekültek, például a szírek, afgánok, irakiak, irániak, pakisztániak, egy év alatt 6064 fővel tudtak többen elhelyezkedni. (A statisztikában ők nincsenek megkülönböztetve országok szerint.) Az afrikai állampolgárságú alkalmazottak 1303 fővel lettek többen egy év alatt.
Ausztriában a nemrég tartott választások után folynak a koalíciós tárgyalások a nyertes jobbközép ÖVP és a szélsőjobboldali FPÖ között. Az ÖVP vezetője, Sebastian Kurz és az FPÖ-vezér, Heinz-Christian Strache a Kurier szerint a múlt héten, a tárgyalások harmadik hetében is csak részeredményekről tudtak beszámolni, mint a biztonsági terület. (A rendőrségtől nagy tömegben nyugdíjba vonulók pótlásáról és egy terrorizmus-ellenes központ létrehozásáról, például.)
Szigorúbb állampolgárság, kevesebb segély
A fő törésvonalak egyike változatlanul a bevándorlás. Szigorítanák az állampolgárság megszerzését, hat év helyett a menekültek csak tíz év tartózkodás után nyújthatnák be kérelmüket. Erősítenék a kiutasítások rendszerét, maximálnák a menekülteknek járó segélyeket is. (Korlátoznák számukra a “Mindestsicherung” nevű minimális segély összegét.)
A munkacélú bevándorlást is korlátoznák, például felülvizsgálnák a hiányszakmák listáját, amely az EU-n kívülről érkezett dolgozók egy részének munkavállalását könnyíti meg. Várható, hogy az EU-n belülről érkező dolgozók helyzete is romlik majd, Sebastian Kurz kampányígéretének megfelelően azt mondta: ne a nekik legmegfelelőbb szociális rendszert, hanem a legmegfelelőbb munkaügyi és adórendszert válasszák ki a dolgozók az EU-n belül.
Korábban arról volt szó, hogy segélyeket csak azoknak fizetnének ki, akik legalább öt évig Ausztriában tartózkodtak. Hogy ennek az ígéretnek mi lesz a sorsa, még nem világos, egyelőre nem számoltak be megyegyezésről.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
