Gáza de facto felosztása valósulhat meg egy Izrael által ellenőrzött és egy Hamász uralma alatt álló területre. Hat, a folyamatot közvetlenül ismerő európai tisztviselő a Reutersnek elmondta, hogy a Trump terv következő szakaszának végrehajtása gyakorlatilag leállt, és most úgy tűnik, az újjáépítés csupán az Izrael által ellenőrzött területre korlátozódhat.
Ez éveken át tartó szétválást eredményezhet – figyelmeztettek.
Fotó: MTI/EPA pool/Yoan Valat
A terv első szakasza
A terv első szakasza, amely október 10-én lépett életbe, értelmében az izraeli hadsereg jelenleg a Földközi-tenger menti övezet 53 százalékát ellenőrzi, beleértve a mezőgazdasági területek nagy részét, valamint Rafahot délen, Gáza városának egyes részeit és más településeket.
Gáza csaknem 2 millió lakója sátortáborokban vagy romok között él a Hamász uralma alatt álló területeken.
A Reuters novemberben készült drónfelvételei apokaliptikus pusztítást mutatnak Gáza város északkeleti részén, Izrael utolsó támadása után, amelyet hónapokon át tartó bombázások előztek meg a tűzszünet előtt. A területet most Izrael és a Hamász megosztva ellenőrzi.
A következő szakasz
A terv következő szakasza szerint Izrael tovább vonulna vissza a Trump-tervben rögzített úgynevezett „sárga vonaltól”, miközben létrejönne egy átmeneti kormányzati hatóság Gáza irányítására, és egy nemzetközi biztonsági erő venné át az izraeli hadsereg helyét, megtörténne a Hamász lefegyverzése, és megkezdődne az újjáépítés.
A terv azonban sem határidőt, sem végrehajtási mechanizmust nem tartalmaz.
Mindeközben a Hamász nem hajlandó lefegyverezni, Izrael elutasítja a nyugati támogatású Palesztin Hatóság részvételét, és bizonytalanság övezi a nemzetközi erő felállítását is.
Fotó: MTI/AP pool/Evan Vucci
Amerika beavatkozásától függ
Az Egyesült Államok határozott beavatkozása nélkül a „sárga vonal” várhatóan de facto határvonallá válik, amely hosszú távon kettéosztja Gázát – állapította meg tizennyolc forrás, köztük a hat európai tisztviselő és egy volt amerikai hivatalnok.
Az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsába beterjesztett egy határozattervezetet, amely kétéves mandátumot biztosítana a nemzetközi erőnek és az átmeneti kormányzati testületnek. Ám tíz diplomata szerint a kormányok vonakodnak katonákat küldeni.
Különösen az európai és arab országok ódzkodnak attól, hogy részt vegyenek, ha a feladatkör túlnyúlna a békefenntartáson, és közvetlen összecsapást jelentene a Hamásszal vagy más palesztin csoportokkal.
JD Vance amerikai alelnök és Jared Kushner, Trump befolyásos veje, a múlt hónapban kijelentették: az újjáépítési források akár már most is megindulhatnának az Izrael által ellenőrzött területekre, még a terv következő szakasza előtt. Céljuk, hogy „mintaterületeket” hozzanak létre, ahol egyes gázaiak élhetnének.
Izraelnek nem célja az újbóli megszállás
Benjamin Netanjahu miniszterelnök kijelentette, Izraelnek nem célja Gáza újbóli megszállása vagy kormányzása, bár kabinetjének szélsőjobboldali miniszterei a 2005-ben felszámolt telepek újjáépítését sürgetik.
A hadsereg szintén ellenáll a terület tartós elfoglalásának vagy a civil lakosság közvetlen felügyeletének. Netanjahu inkább azt ígérte, hogy Gázán belül biztonsági pufferzónát tart fenn a határ mentén, hogy megakadályozza a Hamász 2023. októberi támadásához hasonló incidensek megismétlődését.
Az izraeli erők nagyméretű sárga betonblokkokat helyeztek el a visszavonulási vonal kijelölésére, és infrastrukturális munkákat végeznek a Gáza azon részén, amelyet katonáik ellenőriznek. A gázai város Sejaiya negyedében a hadsereg a múlt héten újságírókat vitt egy, a tűzszünet óta megerősített előőrsre.
Műholdfelvételek szerint a területen a földet és a romokat meredek dombokká tolták össze, hogy védett megfigyelőpontot alakítsanak ki a katonák számára, és friss aszfaltot fektettek le.
Nadav Shoshani, az izraeli hadsereg szóvivője szerint a katonák feladata megakadályozni, hogy fegyveresek átlépjék az Izrael által ellenőrzött zónát. Hozzátette: Izrael csak akkor vonul vissza tovább a vonaltól, ha a Hamász teljesíti a lefegyverzésre vonatkozó feltételeket, és ha a nemzetközi biztonsági erő már a helyszínen működik.
Csökken a profit, hiába nőtt a bevétel. 
