Az amerikai hadsereg Közel-Keletért is felelős irányítási törzsének szóvivője azt közölte, hogy „önvédelmi célú csapásról” van szó, amelyet Irán déli részén hajtottak végre.
„A célpontok között rakétaindító állások és iráni hajók voltak, amelyek aknákat próbáltak telepíteni. Az Egyesült Államok Középső Parancsnoksága továbbra is megvédi erőinket, miközben önmérsékletet tanúsít az érvényben lévő tűzszünet idején” – közölte Tim Hawkins szóvivő.
Az amerikai adminisztráció magas rangú tisztségviselői ezzel egy időben arról számoltak be, hogy korábban két iráni hajót fedeztek fel, amely megkísérelt tengeri aknákat elhelyezni, valamint az Iszlám Forradalmi Gárda föld-levegő rakétakilövő állásáról az amerikai haderő repülőgépeit vették célba.
Az illetékesek szerint a korlátozott katonai akció lezárult, és annak végrehajtása nem jelenti a tűzszünet végét.
Előzőleg az iráni média azt közölte, hogy az ország déli, Hormuzi-szoros térségében fekvő partvidékén robbanások történtek, így Bandar-Abbász kikötővárosban, valamint Sirik és Jask közelében.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn közösségi médiaoldalán a légicsapások bejelentését megelőzően arról számolt be, hogy a konfliktus lezárását célzó egyeztetések Iránnal „szépen haladnak”.
Mindeközben az Indiában tartózkodó Marco Rubio amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy „még néhány napig” eltarthat az Iránnal kötendő megállapodás szövegének elfogadása.
Marco Rubio korábban Újdelhiben újságíróknak azt mondta, hogy az Egyesült Államok minden esélyt megad a diplomáciának a sikerre, mielőtt mérlegelné, hogy úgymond „más módon” foglalkozzon-e Iránnal.
Az amerikai külügyminiszter a Hormuzi-szoros újranyitásáról szóló tárgyalásokra utalva azt mondta, hogy „egy meglehetősen komoly dolog van az asztalon”, és egy „nagyon is valós, jelentős, korlátozott időhöz kötött tárgyalás zajlik nukleáris kérdésben”.
Amióta az Egyesült Államok és Izrael február 28-án megtámadta Iránt, mindössze néhány tucat hajó haladt át a Hormuzi-szoroson, szemben a korábbi napi 125-140-nel.
A szabad hajózás leállása a szoroson át az olajárak emelkedését okozta, és fölhajtotta az üzemanyag, a műtrágya és az élelmiszerek költségeit, miután a világ kőolajexportjának mintegy ötöde haladt át a blokád előtt a szűk tengeri folyosón.
(MTI)
