Balázs Péter a 20 évvel ezelőtti EU-csatlakozásról azt mondta: ez "óriási fordulat" volt az ország életében. 2004. április 30-án este az ünnepség a Hősök terén olyan volt, mint „egy újévi buli”, ahol óriási tömeg várta az éjfélt, az uniós csatlakozás pillanatát.
Akkor egy 10 éves periódus zárult le – Magyarország 1994-ben adta be a csatlakozási kérelmét, és 1998-ban kezdte meg a tárgyalásokat, jelentette ki Balázs Péter, aki Magyarország Európai Unióhoz kiküldött állandó képviselője volt nagyköveti rangban 2004-ig.
"Teli voltunk várakozással, ami egy nagyon széles nemzeti egységen nyugodott”, fogalmazott.
Miután „Medgyessy Pétert saját koalíciója tulajdonképpen megpuccsolta,” „elég zűrzavaros lett a kormányzás,” „kicsit összezavarodott az ország”, a csatlakozási cél elérése után elveszett a cél. Az Orbán-kormány pedig már 2011-ben elkezdett „frontálisan beszélni” az Európai Unió ellen, fogalmazott.
A csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatos esetleges háttéralkukat firtató kérdésre Balázs Péter azt mondta: volt egy olyan elképzelés uniós szinten, hogy a keleti országok kezdetben ne kapjanak teljes jogú tagságot, ezt azonban Magyarország más érintett országokkal együtt hevesen ellenezte. A csatlakozás kérdésében volt egy politikai folytonosság Magyarország részéről, a tárgyalási folyamat pedig a „legnagyobb nyilvánosság előtt folyt”. A lezárásra 2002. december 13-án került sor. A csatlakozást még megerősítette egy népszavazás is 2003. áprilisban.
Balázs Péter szerint a tárgyalások során voltak kényes ügyek, például a külföldi autógyáraknak adott hazai támogatás kérdése. Magyarország visszamenőleg ezeket nem volt hajlandó átszabni.
Szerinte az akkori kormányfő, Medgyessy Péter „egy bizalmas vacsorán” még a tárgyalások megszakításával is megfenyegette az uniós tárgyalókat, és végül elérte, hogy ne kelljen visszamenőleg átszabni a támogatásokkal kapcsolatos szabályokat.
Az árnyoldalakra vonatkozó felvetésre elismerte, hogy a nagy, tőkeerős külföldi cégek beáramlottak az új tagállamokba, és elkezdték kiszorítani a helyi kereskedelmi cégeket, a helyi kisipart.
Arra a kérdésre, hogy ha most adná be Magyarország a csatlakozási kérelmet, felvennék-e az EU-ba, azt válaszolta: „biztosan nem”.
Ha csak az elmúlt 10-14 évben hazánk ellen indult kötelezettségszegési tárgyalásokat nézzük, „nagyon sok tárgyalnivalónk lenne”. A jelenlegi kormány egy szuverenistának nevezett vonalat visz, és „tudatosan szembeszáll az unióval”. Szerinte egyébként mind a nemzetállamok Európája, mind az Európai Egyesült Államok koncepciója rossz.
Balázs Péter szerint ugyanakkor az EU-tagságunk nincs veszélyben, mert annak ma is erős többségi támogatottsága van társadalmilag, és már nagyon összefonódtunk Európával.
Azzal kapcsolatban, hogy miben kellene fejlődnie az EU-nak, elmondta: az uniós közösség saját sikerének az áldozata, ezért nőtt nagyon nagyra, és nem igazította hozzá a belső működését ehhez a taglétszámhoz. Szerinte „sokkal erősebb végrehajtó ág kellene” és „kevesebb plenáris”, „több többségi döntés” és „kevesebb vétó”, valamint kevesebb témát kellene "alaposabban csinálni".
A Magyarországnak járó uniós pénzek vitájával kapcsolatban azt mondta: az EU által támasztott feltételek nem lehetetlen feltételek, hanem olyanok, amelyeket Magyarország a csatlakozással felvállalt, csak azóta eltért azoktól.
Ha teljesítenénk ezeket, „napokon belül” jönne a pénz Magyarországra. Szerinte ez továbbra is szakmai kérdés az EU részéről.
Ami az aktuálpolitikai témákat illeti, a Magyar Péter-jelenséggel kapcsolatban azt mondta: a Tisza Párt vezére egy társadalmi várakozást teljesít be. Szerinte „egy művelt, bátor, jó kiállású” emberről van szó, aki „bírja a média kérdéseit”, és „tömegeket mozdít meg”.
A politikai programjáról viszont még nagyon keveset árult el, és kérdés, milyen tartalommal és arcokkal tölti meg a pártját.
Balázs Péter szerint a mostani EP-választáson a részvételi arány valószínűleg magasabb lesz, mint a korábbiak esetében. Ez jó alkalom arra, hogy a pártok kapjanak visszajelzést a népszerűségükről. Mivel Magyarországon az utóbbi hónapokban „felkavarodott” a belpolitika, ezért várhatóan többen fognak elmenni. Ez lesz a startvonal a 2026-os választásokra.
Az esetleges hatalomváltással kapcsolatban, saját tapasztalatai alapján azt mondta: kormányozni nem könnyű, és már 4 év után kellene egy frissítés.
„Nagyon egészségtelen, ha mindig ugyanaz a politikai csapat kap újabb mandátumot”, és nem működnek az egyéb kontrollfunkciók.
Megjegyezte: Orbán Viktor stratégiája az volt, hogy előrehozta az önkormányzati választást, és biztos nyerőre vette a két választást (az önkormányzatit és európai parlamentit). De történt egy váratlan dolog, és „ezek a politikában nagyon fontosak”. Ez a kegyelmi botrány kipattanása volt, amely még Novák Katalin köztársasági elnököt is elsodorta. Ezzel párhuzamosan színre lépett egy addig ismeretlen személy, Magyar Péter, s eközben uniós szinten is engednie kellett az Orbán-kormánynak.
A teljes, mintegy 50 perces beszélgetést a fenti videóban tekinthetik meg, vagy podcastként is meghallgathatják.
Hogyan hallgassunk podcastet?
Az optimális podcast-élményhez a podkaszt.hu korábbi leírását idézzük.
A podcast lételeme, hogy nem kell helyhez kötve hallgatni. Ezért legjobb élményt a eszközökön nyújtják, legyen az akár telefon, akár tablet. Ebből kifolyólag az ezen eszközökre írt programok is nyújtják a legtöbb szolgáltatást. Például:
- Saját kereshető adatbázis
- Lassított / gyorsított lejátszási sebesség
- Könyvjelzők, fejezetek
- Adásnaplók megjelenítése
Ezeket szinte az összes nagyobb lejátszó tudja, de attól függően, hogy milyen eszközön szeretné hallgatni, itt találhat párat induláshoz >>
Ezekben a lejátszókban megtalál minket Klasszis podcast néven! Május 10-étől kéthetente új adásainkkal is találkozhat ezeken a linkeken. Addig is:
A műsor oldala az Anchor FM-en >>
Kövessen és hallgasson minket Spotify-on! >>
Podcastünk az Apple Podcasts-en >>
Hallgassa meg korábbi podcastjeinket is!
A válasz a Közel-Keleten keresendő. 
