Hogyan védhetjük befektetéseinket geopolitikai konfliktusok esetén? - interjú

Milyen befektetési politika, milyen szemlélet húzódik meg a nyertes Hagyományos Energia Alap teljesítménye mögött?

Alapvetően a fundamentális megközelítés jellemzi a portfóliókezelési szemléletemet, illetve az Alapkezelő egésze esetében is ez a jellemző, de - természetesen - technikai indikátorokat és egyéb faktorokat is mindig figyelembe veszünk. Ilyenek például a pozícionáltság, trendek, nagyobb ellenállások, melyek inkább rövidtávra adnak jelzéseket, így segítik az időzítést, hogy hol nyissunk, vagy hol zárjunk egy pozíciót. A Hagyományos Energia Alap konkrét esetében a hosszútávú fundamentumok azok, amik vezérlik döntéseinket, tekintve, egy olyan portfólióról beszélünk, melynek épp a passzívabban kezelt, kiszámíthatóbb szerkezete jelenthet előnyt a befektetők számára. Leginkább elemzésekre támaszkodunk, illetve olyan nagy makrogazdasági, vagy adott esetben geopolitikai történésekre koncentrálunk, amik hosszabb távon határozzák meg az árfolyamok alakulását. Az alapjaink stratégiáit folyamatosan próbáljuk finomhangolni, és a piaci viszonyokhoz illeszteni. Korábban ez is egy tisztán nyersanyagalap volt, 

ám a nyersanyagalapokkal kapcsolatban gyakran az a kritika fogalmazódik meg, hogy - lévén iparifémeket, nemesfémeket, energiahordozókat is tartalmaz a portfóliójuk – az egyes eszközök gyakran ellentétesen mozognak, így gyakorlatilag kioltják egymás hatását.

Ezért gondoltuk át a stratégiát bő két és fél évvel ezelőtt, és döntöttünk úgy, hogy legyen egy tisztán energiafókuszú alapunk, amelynek portfóliója ezen a szektoron belül két lábon is áll. Az egyik a direkt energiahordozók, mint például a kőolaj, benzin, gázolaj, földgáz, melyekre elsősorban határidős ügyletekkel veszünk fel kitettséget. A másik pedig az ezen szektorokban tevékenykedő cégek, ahol elsősorban a nagy olajipari vállalatok dominálnak, mint például az Exxon, BP, Total, Shell. Ez egy abszolút globális megközelítésben kezelt alap, ami nem elsősorban a hazai vagy a régió piacaira fókuszál, az alapvető kitettség globális fókuszú.

Mennyiben változott a befektetési környezet idén, és mi várható az év végéig? 

Ami leginkább látszik, elsősorban a Hagyományos Energia Alap szempontjából tekintve, hogy az a stressz, ami a háború kitörésekor volt, enyhült az utóbbi években. A legextrémebb időszak piaci viselkedésének egyik legjobb példája volt az európai földgáz ára, ami nagyon erőteljesen megemelkedett rövid idő alatt, hiszen a piaci szereplők pánikvételeket eszközöltek nagy mennyiségben a rövidebb lejáratokon 2022 őszén, ami rendkívüli módon felhajtotta az árfolyamokat. Ahogy enyhült a helyzet, köszönhetően egyrészt az időjárás nagyon kedvező alakulásának, másrészt a feltöltött tározóknak - hol drágább, hol olcsóbb árakon, de feltöltötték -, erőteljes normalizálódás indult el. A cseppfolyós földgáz (LNG) fogadási kapacitások növelésével sikerült pótolni a kínálati kieséseket. Ezen felül, hosszabb távon, 2026-tól rengeteg új terminálkapacitás épül fel, és onnan már egyértelműen az látszódik, hogy itt egy sokkal stabilabb piacra lehet számítani.

A kőolaj esetében a tavalyi évben két nagy tényező befolyásolta az áralakulást. Az egyik, hogy az OPEC folyamatosan visszatartja a kínálat egy jelentős részét, és ezzel tudja biztosítani, hogy az olajár gyakorlatilag ne essen egy bizonyos szint alá, ami – a piaci szereplők megítélése alapján – nagyjából 70 dollár hordóként. Erre vonatkozóan elég nagy elköteleződés látszik a részükről. A másik pedig nyilván a Közel-Keleten kirobbant konfliktus, illetve konfliktusok. Ez egyelőre még nem eszkalálódott egy, a teljes régióra kiterjedt konfliktussá, ám erre – sajnos – még mindig van esély.

Az említett sokkhatásokat követően a piac jelenleg úgy néz ki, hogy a szereplők nagyjából beárazták a reális várakozásokat, és normalizálódás van, minden további eszkaláció felmerülése azonban újabb sokkhatásokat idézhet elő az árak tekintetében.

Ha konfliktus van, az hogyan hat az alapra? 

Az alap teljesítménye szempontjából a konfliktus – más tényezőktől eltekintve – alapvetően jó, hiszen ilyenkor az energiatermékeknek az ára megnő, és a geopolitikai kockázati prémium növekvő mértéke gyakorlatilag megjelenik az árfolyamban.

A konfliktusok sokkhatásai általában rövid határidőkön jelentkeznek, mert a nyersanyagpiacon többségében éven belüli határidős ügyleteket kötnek a szereplők. Attól, hogy most egy konfliktus kialakulóban van, attól a például 2028-as márciusi szállítású kőolaj ára nem fog megugrani, de a rövidebb lejáratokon ez egyből tud jelentkezni. Ezért, ha esetleg olyan szintre eszkalálódik egy-egy geopolitikai helyzet, ami a rövid távú ellátásban, a kínálatban problémát okoz, akkor szaladnak el az árak – rövid távon. Ebből fakadóan az Alap teljesítményén is rövid távon képes, nagy intenzitással megjelenni egy-egy ilyen hatás.

Kisbefektetői szemmel lehet azt mondani, hogy aki fél a konfliktustól, az vásároljon ebből az alapból? 

Alapvető dolog, hogy egy befektető tartson többféle eszközt, építsen portfóliót. Nyilvánvalóan a megtakarítás nagyságától függő mértékben, de diverzifikáljon és ezen belül, főként, aki a geopolitikai konfliktus tekintetében szeretné a kockázatot kezelni, akkor egy ilyen nyersanyagalap kifejezetten jó fedezeti eszközként tud működni. Amikor egy konfliktus szélesebb körben a részvénypiacokon pánikot kelt, egy ilyen típusú alapban megjelenő nyersanyagok ára többnyire szárnyal, ami így hatékony fedezetet nyújthat.

Fontos megemlíteni még, hogy nemcsak erre, hanem ezzel párhuzamosan az infláció hatásának ellensúlyozására is nagyon hatékony tud lenni.

Általában ezek kéz a kézben járnak, és ugyanez a hatás igaz nemcsak az energiahordozók árára, hanem a szélesebb értelemben vett nyersanyagárakra is. Egy inflációs környezetben a nyersanyagok, befektetésként, általában jól teljesítenek, ebből fakadóan az infláció ellen is képes lehet egyfajta védelmet nyújtani az alap.

A nyersanyagalapokban rejlő legnagyobb érték akkor mutatkozik meg, ha egy átgondolt portfólió elemeként alkalmazzuk. Önmagában, nyugodt piaci körülmények között kevésbé kerül a reflektorfénybe, ám eszkalálódó geopolitika feszültségek esetén, amikor a befektetők elfordulnak a részvény-, illetve a kötvénypiactól, nagyon gyorsan a figyelem középpontjába kerülhet a teljesítményével. Tehát akkor lehet képes kimagasló hozamot generálni, amikor más eszközosztályok tipikusan nem.

Ennek lehettünk szemtanúi például 2022-ben, amikor a részvény- és kötvénypiacok egyaránt rosszul teljesítettek, ekkor pont a nyersanyagok — azon belül is főleg az energiahordozók — tartásával lehetett ezek negatívumait ellensúlyozni. Valóban kimondható tehát, hogy a nyersanyagalapok portfólióba vétele egyfajta biztosításként funkcionálhat.

Szerepelnek cégek is az alapban, ezekről is elmondhatjuk, hogy hasonlóan viselkednek?

Pozitív a korreláció, de nem teljes mértékben magyarázza egyik a másikat. Nem arról van szó, hogy amelyik nap az olaj ára emelkedik, akkor az összes nagy olajcég részvényének az árfolyama is emelkedni fog, mivel a cégeknek számos más – a nyersanyagáraktól független – fontos tényezővel is számolnia kell, valamint ők is vesznek fel fedezeti pozíciókat, így a nyersanyagárak változása nem hoz létre egyből változást a cégek részvényeinek árfolyamában. Jellemzően ezen cégek magas osztalékhozammal rendelkeznek, és emellett a részvényvisszavásárlási programokra is nagy hangsúlyt fektetnek, amik befektetői szempontból kifejezetten vonzóvá teszik őket. Az MBH Hagyományos Energia Alapba kerülésüket is elsősorban ezek a szempontok vezérlik.

Érdekes tényező a cégek szempontjából a nyersanyagpiacok ciklikussága.

A nyersanyagciklusok alapvető tulajdonságaik többségében nem különböznek más ciklusoktól, ám egy jelentős különbség van: jobban ingadoznak, nagyobb a volatilitásuk, ami az ebben az ágazatban tevékenykedő cégeknek fokozott kihívást jelent. Amikor magasak az árak, akkor nagyon sok beruházást valósítanak meg. Ha megvalósultak a beruházások, és sikerül a nyersanyag kinyerésének folyamatát elindítani, a fenntartási költségek akkorra már minimálissá válnak. Azonban, ha beindul a termelés és az árak esnek, akkor hiába van túlkínálat, a nyersanyag kinyerése nem szűnik meg, és ez tovább ronthatja a helyzetet.

A korábbi időszakokból tanulva, jelenleg sokkal fegyelmezettebbek a nagy olajcégek, és még mindig nagyon alacsony — az 1990-es, vagy a 2000-es évekhez képest kifejezetten — a beruházási rátájuk. Ennek következtében a megtermelt cash-flownak — beruházások helyett — sokkal nagyobb részét juttatják vissza a részvényeseknek. És ez egy nagyon pozitív befektetői oldalról.

Díjnyertes alap kezelőjeként milyen üzenetet tudna megfogalmazni, amivel sikeresen fektethet be az ember?

Aki stabilan szeretné a befektetése értéket megtartani, illetve az azon felüli teljesítményt elérni, annak fontos, hogy ne egy-egy eszközzel, egy alappal próbálja elcsípni a piaci momentumokat, mert az nagyon rosszul is elsülhet. Gondolkodjon több elemű portfólióban, amivel az egyes kilengéseket más eszközök ellensúlyozni tudják. Persze abban az esetben, ha valakinek nagyon erős, fundamentális véleménye van, és mellette passzol a technikai kép is, akkor vállalhat nagyobbat kitettséget is egy-egy specifikus eszközben, de például a befektetési alapok jellemzően nem erre vannak optimalizálva. Az a cél, hogy érdemben gyarapítsuk az ügyfelek vagyonát az általa elképzelt időhorizonton. Emellett, mindig azon múlik a tartós siker, hogy az ember miként kezeli a kockázatokat, melyekkel már a kezdetekkor érdemes tisztában kerülni. Célravezető hosszabb távra gondolkodni, és eszerint felépíteni egy portfóliót. A Hagyományos Energia Alap kiváló kiegészítő, defenzív portfólióelemként használható, ám ha a befektetőnek geopolitikai félelmei vannak, tart attól, hogy zavarok lehetnek az ellátási láncokban, illetve a világgazdaság folyásában, érdemes lehet megemelni az ilyen típusú eszközök a súlyát. Érdemes egy stabil bázist kialakítani, melyen túl lehet finomhangolni az egyéb eszközöket az aktuális piaci viszonyoknak megfelelően.