„Nagymamám, négy nagybátyám és unokatestvéreim élnek kint Gázában. Többnyire orvosok, kitüntetésekkel végezték el a Semmelweis Egyetemet, majd hazamentek. Sosem ártottak senkinek, kizárólag a gyógyításnak éltek. Valószínűleg már teljesen lerombolták az otthonaikat, mert az északi részen, a tengerparton laktak, ahol folyamatosak a bombázások” – mondta lapunknak egy Budapesten élő palesztin újságíró arra a kérdésünkre, hogy miként élik meg kinti rokonai a Hamász és Izrael között több mint egy hónapja dúló háborút. (Nevét kérésére nem közöljük – a szerk.)
A túlélésért küzdenek
Bár igyekeznek tartani a kapcsolatot a kintiekkel, ez nem egyszerű, az izraeli bombázások és a blokád okozta olajhiány miatt ugyanis gyakran összeomlik a távközlési hálózat. „Ma sincs se telefon, se internet. Apa próbálja őket elérni reggel óta” – meséli.
Rokonai a háború kitörése után lehúzódtak a Gázai övezet déli részére, tehát arra a területre, ahová az izraeli hadsereg küldi a gázai lakosokat a civilek védelmére hivatkozva. Azonban itt sincsenek teljes biztonságban, „tegnapelőtt este ott is bombáztak”.
Most a gázai-egyiptomi határnál fekvő városban, Rafahban vagy annak a környékén vannak. „Odamennek mindig, ahol a legbiztonságosabb. Ezért is érjük el őket nagyon nehezen.”
Forrásunk emlékeztet arra, hogy a Gázai övezet 41 kilométer hosszú és 6-12 kilométer széles. Hosszában tehát mintegy hét óra, széltében pedig mintegy másfél óra alatt át, illetve keresztül lehet rajta gyalogolni. Izraellel 51, Egyiptommal 11 kilométer hosszan határos – az elmúlt hetekben sok 100 ezren menekültek az övezet utóbbi, déli részébe.
„Minden nap hajnali 3-kor állnak be kenyérért, hogy délután 4 órára legyen mit enniük. (…) Már étel is alig van, tényleg egyre rosszabb a helyzet”, mondja az egyre súlyosbodó életkörülményekre utalva.
Az elmondottak egybevágnak azokkal a beszámolókkal, amelyeket a helyszínen lévő segélyszervezetek, orvosok és újságírók közölnek nap mint nap.
Apokaliptikus állapotok
És hasonló képet festenek az ottani állapotokról a család más, a kinti rokonokkal szintén kapcsolatot tartó tagjai is:
„A tartós áramszünet és az élet teljes leállása mellett minden alapvető szükségletből akut hiány van, beleértve a vizet, az élelmiszert, a gyógyszert, az orvosi felszerelést és az üzemanyagot. Így nem működnek az iskolák, a kórházak, a bankok és az állami hivatalok” – mondják.
„A mentők az utcákon lévő romok és az üzemeltetésükhöz szükséges benzinhiány miatt leállították a munkát, a lakosok pedig primitív kocsikon vagy kézi hordágyon és gyalog szállítják vagy hordják a sebesülteket és betegeket olyan kórházakba, amelyek már nem képesek ellátni őket.”
Beszámolójuk szerint a folyamatos bombázások alatt az emberek sokszor nem tudják megmenteni a sérülteket, illetve eltemetni a halottakat. A lerombolt házak romjai alatt holttestek hevernek, amiket – mint mondják – élelem után kutató kóbor kutyák marcangolnak szét.
A Hamász és Izrael közötti háborúban izraeli oldalon eddig több mint 1200-an, palesztin oldalon mintegy 12 000-en – köztük mintegy 5000 gyerek – vesztették életüket izraeli, illetve gázai közlések szerint. Gázában további ezrek lehetnek a romok alatt.
A Hamász továbbra is mintegy 240 túszt tart fogva, eddig négyet engedett el. Palesztin közlések szerint 60 túsz az izraeli bombázásokban életét vesztette. Az izraeli hadsereg közlése szerint minimum kettőt megölt a palesztin terrorszervezet.
Tömeges éhínség fenyeget
Az ENSZ és segélyszervezetek hetek óta figyelmeztetnek arra, hogy a folyamatos légicsapások és a blokád, valamint a segélyek elégtelen száma miatt humanitárius katasztrófa bontakozik ki a régióban.
Az ENSZ Élelmezési Világprogramjának (WFP) regionális irodája szerint egyre többen szenvednek a kiszáradástól és alultápláltságtól, az emberek "már egyenesen az éhhalál veszélyével néznek szembe".
Az üzemanyag hiánya miatt le kellett állítani a szennyvízszivattyú-állomásokat és a sótalanító üzemeket is, ami növeli a vízszennyezés és a betegségek kitörésének kockázatát. Rafah utcáin már szennyvíz hömpölyög helyszíni beszámolók szerint.
A fokozódó nemzetközi nyomásra péntek este az izraeli vezetés ígéretet tett arra, hogy nem fogja korlátozni a segélyek bejutását, korlátozott mennyiségben pedig üzemanyag bevitelét is engedélyezi.
A Gázai övezetben mintegy 2,4 millióan élnek, csaknem ötven százalékuk gyerek.
Interjúnkat egy izraeli magyarral arról, hogy miként élik meg Izraelben a háborút, itt olvashatják:
Csütörtökön a forint gyengült a főbb devizákkal szemben a kora reggeli árfolyamához képest a bankközi piacon. 
