Arra talán még Donald Trump legelszántabb követői is felkészültek már, hogy a novemberi félidős választásokon valós esély van arra, hogy a Republikánus Párt elveszíti a kényelmesnek egyébként sem nevezhető többségét a képviselőházban (jelenleg 218 republikánus és 212 demokrata az arány), hiszen az elnök megítélése folyamatosan romlik. A félidős választásokon ugyan Trump széke nincsen veszélyben, csupán az összes képviselőházi hely, valamint a szenátusi pozíciók nagyjából harmada, viszont az amerikai választók hagyományosan a mindenkori adminisztráció teljesítményéről mondanak véleményt ilyenkor – ez pedig nem sok jót ígér.
Egy évtized óta nem láttak hasonlót
A gyülekező sötét fellegekre a legjobb példa a Reuters/Ipsos augusztus elején megjelent kutatása. Ebből kiderült ugyanis, hogy közel egy évtized után először a Demokrata Pártot tartják alkalmasabbnak az amerikai gazdaság kezelésére, mint a republikánusokat, ráadásul az elnök támogatottsága mindössze 35 százalékra csökkent, mindössze egy százalékponttal maradva el második elnöki ciklusának eddigi mélypontjától.
A republikánus gazdaságpolitika iránti preferencia megingása rendkívül komoly jelzés, hiszen Trump első ciklusának döntő többségében (2017-2021), valamint Joe Biden teljes elnöksége, és Trump második ciklusának kezdetén még megvolt az előny. Ez azonban az elmúlt hónapokban fokozatosan eltűnt.
A reprezentatív felmérés szerint a változás hátterében részben az amerikai háztartások emelkedő energiaköltségei állnak. Az Egyesült Államok és Izrael februári Irán elleni támadásai, majd az azt követően elhúzódó háború óta az amerikai benzinárak több mint 25 százalékkal emelkedtek, így az autósok gallononként átlagosan több mint egy dollárral fizetnek többet.
A Reuters/Ipsos a félidős választások kapcsán a voksolási szándékról is kérdezte a válaszadókat. Az eredmény pedig itt is egyértelműen a Demokrata Pártnak kedvez, a regisztrált választók 42 százaléka demokrata, 37 százaléka republikánus jelöltre szavazna. A független választók körében mg nagyobb a demokraták előnye, 12 százalékpont.
Billeg a mérleg
Trump pocsék megítélését látva akár az is felmerülhetne, hogy mi van, ha a republikánusok akár többszáz helyet veszítenek a képviselőházban. Igaz, azt a várható végeredmény lelövése nélkül kijelenthetjük: ez biztosan nem fog megtörténni, száznál több helyet mindössze egyszer sikerült a hatalmon lévő pártnak elveszítenie, még 1894-ben, a demokrata Grover Cleveland idején.
Ehhez azonban részben az amerikai történelem egyik súlyos gazdasági válságára volt szükség. A ’Panic of 1893’, azaz 1893-as pánik néven elhíresült időszakban gyakorlatilag néhány hónap leforgása 3-4 millió ember vált munkanélkülivé az akkor nagyjából 70 milliós lakosságú Egyesült Államokban, a válság hatásai pedig közvetetten több tízmillió amerikait értek el. Cleveland elsősorban a pénzügyi stabilitás és az aranystandard megvédésére koncentrált, ez azonban azt a benyomást keltette a szenvedő lakosságban, hogy kormánya kevésbé foglalkozik a gazdasági válság társadalmi következményeivel.
A kegyelemdöfést végül a Pullman-sztrájk leverése adta meg, ahol egy vasútikocsi-gyár dolgozóinak tiltakozását szövetségi katonák számolták fel Illinois kormányzójának kifejezett tiltakozása ellenére, ami halálos áldozatokkal is járt.
Fotó: DepositPhotos.com
Bár a jelenlegi elnök is hozott megkérdőjelezhető megítélésű döntéseket, ezt a szintet egyik sem érte el. Ráadásul a modernkori amerikai politikában kevésbé jellemzők a jelentős kilengések, állami szinten sok esetben viszonylagos biztonsággal kijelenthető, hogy éppen hová húznak az ott élők. Hogy csak két példát említsünk, Kalifornia hagyományosan egy demokrata fellegvár, míg a republikánusok esetében Wyoming állam kiugróan párthű.
Mit jelent mindez? Elsősorban azt, hogy bár hivatalosan mind a 435 képviselői hely kiadó lesz novemberben, ténylegesen nagyjából 40 sorsa nem tekinthető előre lejátszottnak, míg a 33 szenátusi hely esetében 9-nél várható szoros verseny. Azaz a jelenlegi szenátusi 53–47-es arány megfordításához a demokratáknak legalább négyet el kéne csaklizni a riválistól, ez pedig komoly feladat.
Mint arról korábbi cikkünkben is írtunk, hagyományszerű, hogy a félidős választásokon a mindenkori elnök pártja valamilyen mértékű vereséget szenved, elsősorban csak annak mértéke a kérdés. Így a Trump-táborban is minden bizonnyal készülnek erre az eshetőségre. Ha azonban tényleg beüt a krach, akkor nemcsak a képviselőházi többség (hiszen ez aránylag kevésbé jelentős, ezért a több mérlegen billegő pozíció miatt könnyebben megfordítható), hanem a szenátusi fölény is veszélybe kerülhet, ez pedig katasztrofális következményekkel járna a jelenlegi adminisztráció számára, mivel gyakorlatilag ellehetetlenítené az elnöki tervek végrehajtását.
Megnyílt az út?
A The New York Times arról írt, hogy a korábbi egyértelmű republikánus fölény mostanra meginogni látszik. Demokrata és republikánus stratégák, valamint független elemzők szerint a demokraták előtt immár több reális út is megnyílhat a szenátusi többség megszerzésére a novemberi félidős választásokon.
Mint említettük, a republikánusok helyzetét nehezíti Donald Trump gazdaságpolitikájának népszerűtlensége, valamint az Iránnal vívott háború következtében megemelkedett üzemanyag-, élelmiszer- és egészségügyi költségek. Emiatt olyan államokban is szorosabbá vált a verseny, amelyeket korábban a biztonságosabbak közt tartottak számon. A demokraták ugyanakkor így sincsenek könnyű helyzetben, a hat legszorosabbnak tartott szenátusi versenyből négy olyan államban (Alaszka, Iowa, Ohio, Texas) zajlik, amelyet Trump két évvel ezelőtt több mint tíz százalékponttal nyert meg.
Trump maga is az aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a republikánus választók kevésbé aktívak azokon a választásokon, amelyeken az ő neve nem szerepel a szavazólapon. Egy dél-karolinai kampányrendezvényen ezért arra kérte támogatóit: „Kérem, tegyenek úgy, mintha én is rajta lennék a szavazólapon.”
Míg a republikánusokra jelenleg inkább a passzivitás jellemző, addig a portál cikke szerint a demokrata szavazók részéről látványos mobilizáció figyelhető meg, amit az előválasztások magas részvételi adatai is jeleznek – ezek pedig igencsak ígéretesek. Például Alaszkában Mary Peltola volt demokrata képviselő a még nem végleges eredmények szerint több mint öt százalékponttal előzte meg Dan Sullivan hivatalban lévő republikánus szenátort az állam pártfüggetlen előválasztásán.
A pártfüggetlen Cook Political Report emellett például Texas és Iowa szenátusi versenyét is a republikánusok felé hajló kategóriából a teljesen nyitott, „Toss Up” kategóriába sorolta át, elsősorban a közvélemény-kutatások és a romló gazdasági környezet miatt. Ezzel a legfontosabb csatatérállamok száma négyről hatra nőtt: Alaszka, Maine, Michigan és Ohio mellett immár Iowa és Texas is a szenátusi többségért folyó küzdelem középpontjába került.
A lapnak nyilatkozó Douglas Heye republikánus stratéga szerint a verseny állása most lényegében „50-50 százalékos”. Mint mondta, a republikánusok idegesek, miközben folyamatosan azt figyelik, meddig süllyedhet még Trump támogatottsága.
Pénzből nincs hiány, de…
Pénzügyi téren ugyanakkor továbbra is jelentős republikánus fölény mutatkozik. A republikánus politikai szervezetek jóval nagyobb forrásokkal rendelkeznek, és az AdImpact adatai szerint péntekig a hat legfontosabb szenátusi verseny közül ötben többet költöttek reklámokra, mint a demokraták. Texas volt az egyetlen kivétel.
Az egyes jelöltek adománygyűjtésében azonban fordított a helyzet: a legfontosabb versenyek többségében a demokrata szenátorjelöltek több pénzt gyűjtenek republikánus ellenfeleiknél – ez pedig szintén arra utal, hogy a demokratákhoz húzó választók aktívabbak. Ez pedig valamivel több mint két hónappal a félidős választások előtt nehezen nevezhető megnyugtatónak a Republikánus Párt szemszögéből.
