Július közepén az amerikai elnök a nemzethez szóló beszédében mondhatni nosztalgikus hangulatban volt, hiszen az aktuálisabb kérdések fókuszba helyezése helyett ismételten felidézte a 2020-as elnökválasztással kapcsolatos korábbi állításait. Azt mondta, hogy külföldi hatalmak – mindenekelőtt Kína – jelentős szerepet játszottak a 2020-as választások körüli eseményekben. Szerinte Peking mintegy 220 millió amerikai választópolgár személyes adataihoz jutott hozzá, és ezeket felhasználhatta a választások befolyásolására.
Ugyan a Fehér Ház az ominózus beszéddel egy időben nyilvánosságra hozott egy adag titkosítás alól feloldott dokumentumot, ezek a gyakorlatban nem tartalmaztak bizonyítékot arra, hogy külföldi szereplők megváltoztatták volna a választás eredményét; hiába ígért előzetesen valódi „igazságbombát” az adminisztráció.
Ellopott adatok, vagy egy nagy semmi?
David Becker, a választási rendszer biztonságosságával és reformjával foglalkozó, nonprofit Center for Election Innovation & Research (CEIR) ügyvezető igazgatója és alapítója rendkívül élesen bírálta a Fehér Ház bejelentését. „Semmi érdeminek” nevezte a beígért leleplezést, és hangsúlyozta azon véleményét, hogy semmi újdonság nem hangzott el, és semmi nem került nyilvánosságra, ami akár csak megkérdőjelezné a korábbi választásokat, különösen nem a 2020-as elnökválasztás eredményét. A Trump által említett 220 millió amerikai adataival kapcsolatban így fogalmazott:
„Az lenne a meglepő, ha Kína nem rendelkezne ezekkel az adatokkal. Az az állítás pedig, hogy ezek létezését eltitkolták volna, meglehetősen nevetséges.”
A szakember emlékeztetett, hogy egy 2020 áprilisában készült hírszerzési értékelés, amelyhez Trump hivatalban lévő elnökként hozzáférhetett, már megállapította: Kína választói adatokat gyűjt. A részben kitakart, a Biden-kormányzat által 2022 októberében feloldott titkosítású dokumentum szerint a kínai hírszerzés több amerikai állam választói névjegyzékét elemezte, hogy közvélemény-kutatási elemzéseket készítsen a 2020-as elnökválasztásról.
Az adatok megszerzése ráadásul nem is jelenthetett különösebb kihívást, mivel az Egyesült Államokban a választói névjegyzékek bizonyos adatai nyilvánosan hozzáférhetők, illetve kereskedelmi forgalomban is megvásárolhatók.
Ezt támasztja alá az egyik, a Fehér Ház által a beszéd mellett nyilvánosságra hozott dokumentum is. Eszerint egy kínai szereplő 2022 elején kereskedelmi amerikai weboldalakról töltötte le a 2013 és 2021 közötti választói adatállományokat. A jelentés szerint ezek az adatok elméletileg felhasználhatók választásokat befolyásoló műveletekhez, ugyanakkor azt is rögzíti, hogy a letöltés tényleges célja ismeretlen – ez pedig nehezen nevezhető betonbiztos bizonyítéknak arra, hogy Kína valóban manipulálta a 2020-as választásokat.
Mi lehet a cél?
A külföldi beavatkozásról szóló vádak mellett inkább azzal érdemes foglalkozni, amit a belföldi esetekről mondott az elnök, ugyanis ezek veszélyes árnyékot vethetnek a novemberben esedékes félidős választásokra. A beszédben Trump egy michigani, 2020-as választói regisztrációs ügyet is a széles körű választási csalás bizonyítékaként említett. A nyomozó hatóságok szerint azonban az esetben olyan hamis regisztrációs kérelmekről volt szó, amelyeket teljesítménykényszer alatt dolgozó alkalmazottak nyújtottak be, és ezekből egyetlen jogellenes szavazat sem született. Az AP értékelése szerint az ügy legfeljebb regisztrációs visszaélési kísérletként értékelhető, nem pedig a választási eredmény manipulálásának bizonyítékaként.
Trump arra is hivatkozott, hogy nem amerikai állampolgárok szerepelnek a választói névjegyzékekben. A Belbiztonsági Minisztérium (DHS) adataira utalva azt mondta, hogy mintegy 278 ezer nem állampolgár lehet regisztrálva választóként. Ez az állítás részben azon alapul, hogy Mikie Sherrill, New Jersey kormányzója nemrég elismerte, hogy egy szoftverhiba miatt 6600 nem amerikai állampolgárt is felvettek a választói névjegyzékbe, közülük pedig kevesebb mint 400-an szavaztak – írja a Guardian.
A portál ugyanakkor hozzátette, a Trump által egyértelmű tényként kezelt 278 ezres számnál a DHS az államoknak küldött leveleiben jóval óvatosabban fogalmazott, és nem ismertette, hogy milyen módszertannal jutott erre a becslésre. Az elnök azon célozgatása, hogy az érintettek mindegyike szavazott is volna, szintén túlzónak tűnik.
Az elnök emellett ismét elutasította az amerikai Kiberbiztonsági és Infrastrukturális Biztonsági Ügynökség (CISA) korábbi értékelését, amely a 2020-as elnökválasztást „az amerikai történelem legbiztonságosabb választásának” nevezte – egyébként még Trump elnöksége alatt. Szigorúbb szövetségi választási szabályokat sürgetett, köztük az állampolgárság igazolásának kötelezővé tételét, valamint a választói regisztráció és a levélszavazás szigorúbb ellenőrzését.
Fotó: MTI/AP/Rod Lamkey
Damoklész kardja
Az állítólagos 2020-as választási csalás felemlegetésének időzítése egyáltalán nem véletlen: célja elég nyilvánvalóan egy jövőbeni esetleges rossz eredmény megmagyarázása és megkérdőjelezése, hiszen a választási törvények szigorítására már aligha van idő a novemberi félidős választások előtt, amelyeken mind a 435 képviselőházi hely sorsa, valamint 35 szenátori szék lesz a tét. A Republikánus Párt jelenleg a képviselőházban 218-212 arányban van többségben, míg a szenátusban 53-46 az arány szintén a republikánusok javára – így jelenleg az elnöki döntések végrehajtása nagyrészt nem ütközik komoly akadályokba, hiszen párton belül könnyebb elsimítani a véleménykülönbségeket.
Ha azonban novemberben a Republikánus Párt a törvényhozás valamelyik vagy akár mindkét házát elveszíti, az több szempontból is rendkívül kellemetlenül érintené az elnököt, hiszen onnantól kezdve minden ötlet átpofozása a Capitoliumban százszor nehezebbé válhat.
Egy demokrata többségű képviselőház például minden bizonnyal kivizsgáltatná az elnök családi és oroszországi kapcsolatait, valamint potenciálisan egy újabb, immáron a harmadik impeachment-eljárás is felmerülhetne, azaz ismét megpróbálhatnák megfosztani hatalmától Trumpot.
Bár az elnök széke ezúttal még nincsen veszélyben, az amerikai félidős választások hagyományosan a mindenkori adminisztráció kétéves teljesítményére adott jelzésként értékelhetők, ahol gyakorlatilag aranyszabály, hogy az elnököt adó párt helyeket veszít, elsősorban a képviselőházban – ahogy ezzel korábbi cikkünkben részletesen foglalkoztunk:
Megélhetési problémák, elszegényedő amerikaiak
Az amerikaiak pedig nem boldogok – legalábbis egyértelműen erre utal több júliusi közvélemény-kutatás is. A Pew Research Center felmérése szerint a regisztrált szavazók azt várják leginkább a kongresszusi jelöltektől, hogy az árak emelkedésére, a megélhetési költségekre és a gazdasági helyzetre kínáljanak megoldásokat.
Hasonló eredményre jutott a CBS News/YouGov közvélemény-kutatása is, amely szerint a képviselőházi választásokon a gazdaság a választók legfontosabb szempontja. Ugyanez a felmérés azt is kimutatta, hogy Trump gazdaságpolitikáját a megkérdezettek mindössze 35 százaléka helyesli, ez pedig aligha megnyugtató eredmény számára.
A Gallup áprilisi tájékoztatása szerint 2026-ban rekordmagasságba emelkedett a pénzügyi pesszimizmus: az amerikaiak többsége úgy érzi, hogy romlik saját anyagi helyzete, miközben az inflációt továbbra is az ország egyik legsúlyosabb problémájának látják.
A Harris Poll július eleji felmérése pedig azt találta, hogy a válaszadók 95 százaléka szerint az Egyesült Államok megélhetési válsággal küzd: sokan már a mindennapi kiadások finanszírozásával, így például az élelmiszerek és az üzemanyag megvásárlásával is küzdenek.
Ilyen választói hangulat mellett tehát nem meglepő, hogy Trump úgy döntött, előveszi a korábbi kampány során aduásznak bizonyuló választási csalásos témát. A kérdés csak az, hogy kit érdekel mindez olyankor, mikor a választók folyamatosan emelkedő árakkal szembesülnek, és mikor az adminisztráció milliárdokat költ (az ezt követő portál szerint eddig összesen több mint 113 milliárd dollárt) egy olyan háborúra Iránban, amit a lakosság közel kétharmada egyértelműen ellenez a Reuters/Ipsos július 27-én megjelent felmérése szerint.
A Nagyító többi cikkét itt olvashatják.
Minden szempontból tökéletes egyensúlyi árfolyam nem létezik
