2024 decemberében gyilkosság történt az Egyesült Államokban: Brian Thompsont, az egyik legjelentősebb amerikai biztosítócég fejét hátba lőtte egy magányos merénylő New York egyik előkelő részén, a város legnagyobb szállodája előtt. Az elkövető, az azóta sem elítélt, csak előzetesben ülő Luigi Mangione a merénylettel az egészségbiztosítási rendszernek üzent hadat, és kifejezetten azért a UnitedHealthcare (UHC) vezérigazgatóját támadta, mert a rendszer egyik legnagyobb vállalatának számító cég nevéhez több botrány is kötődik. Az UHC az egyik legtöbb igényt visszautasító cég, amelyet ráadásul 2023-ban azért pereltek be, mert egy hibás mesterséges intelligencia-modell használatával olyan idős emberek ellátását tagadták meg, akik később ennek hiányában elhunytak.
Azt, hogy Thompson meggyilkolását az amerikai társadalom egy része a közösségi médiában örömhírként fogadta, Mangione pedig egy olyan antihőssé vált, akit többek közt már egy magát FBI-ügynöknek tettető férfi is próbált kiszabadítani; már akkor jól megmutatta, hogy egyre jelentősebb indulat fortyog az egészségbiztosítási rendszer ellen, és a sokszor egészen aránytalanul magas díjak a mindennapi megélhetést fenyegetik.
Másfél év eltelt, a helyzet azonban egyáltalán nem javult – a novemberi félidős választásokon pedig a dráguló bevásárlás és a lakhatási válság mellett az egészségbiztosítás lehet az egyik olyan tényező, ami befolyásolhatja az amerikaiakat abban, hogy hová teszik az ikszet.
Már a társadalom harmadát érintik a nehézségek
A Gallup március 12-én tette közzé az egészségbiztosítás megfizethetőségéről szóló tanulmányát. A West Health-Gallup nevet viselő megfizethetőségi index szerint a lakosság egészségügyi ellátáshoz való hozzáférése az elmúlt években romlott. 2026-ban millióknak kell magasabb biztosítási díjakkal és növekvő önköltségekkel szembenéznie, mivel megszűnnek az elérhetőbb egészségbiztosítást biztosító Affordable Care Act (ACA) egyes támogatásai, és várhatóan csökkentik az ingyenes Medicaid-programba bevontak számát.
A közel 20 ezer felnőtt megkérdezésével 2025. június-augusztus között készült, országosan reprezentatív felmérés szerint sok amerikai már más területek rovására fizeti az egészségügyi költségeket: kevesebbet költenek rezsire, kevesebbet autóznak, hogy spóroljanak az üzemanyagon, elnyújtják a gyógyszerek adagolását, vagy kölcsönt vesznek fel.
A válaszadók mintegy egyharmada, vagyis több mint 82 millió ember mondta azt, hogy legalább egy alkalommal le kellett mondania valamilyen mindennapi kiadásról, hogy ki tudja fizetni az egészségügyi ellátást.
Az ilyen kényszerű kompromisszumok sokkal gyakoribbak azok körében, akiknek nincs egészségbiztosításuk: 62 százalék számolt be arról, hogy valamilyen áldozatot hozott az ellátás kifizetéséért, köztük 32 százalék kölcsönt vett fel, míg 24 százalékuk elhalasztotta vagy csökkentette a gyógyszerszedést. Még a biztosítással rendelkezők között is közel minden harmadik válaszadó jelezte, hogy legalább egy ilyen áldozatot hozott.
A legszegényebbeken még nagyobb a teher
Az alacsony jövedelmű háztartásokban a probléma különösen súlyos: az évi 24 ezer dollárnál kevesebbet keresők 55 százaléka mondta, hogy a mindennapi életében kompromisszumot kellett kötnie az egészségügyi kiadások miatt, a 24 ezer-48 ezer dollár közötti jövedelműeknél pedig 47 százalék ez az arány.
Az egészségbiztosítási terhek a magasabb jövedelműek esetében is begyűrűznek, a 90 ezer-120 ezer dollár közötti jövedelmű háztartásokban élők negyede (nagyjából 9 millió fő) számolt be hasonló kényszerről, míg a 240 ezer dollár felett keresők 11 százaléka (körülbelül 1,6 millió amerikai) szintén hozott már ilyen jellegű pénzügyi áldozatot.
Fotó: DepositPhotos.com
Drága mindennapok
Az amerikai Munkaügyi Statisztikai Hivatal (BLS) adatai szerint a fogyasztói árak 2025-ben 2,7 százalékkal nőttek, míg 2026 februárjában az árak még mindig mintegy 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. A jegybank által kiemelten figyelt mutató, a személyes fogyasztási kiadások árindexe (PCE) hasonló képet mutatott, és 2026 elején éves alapon 2,8-2,9 százalék körül alakult.
A BLS szerint az élelmiszerek ára 2025-ben 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül az éttermi étkezés több mint 4 százalékkal drágult. A lakhatási költségek 3,2, az egészségügyi kiadások szintén több mint 3 százalékkal nőttek. Az energiaárak összességében mérsékeltebben változtak, de a rezsi gyorsabban drágult: az elektromos áram ára 6,7, a vezetékes gázé több mint 10 százalékkal nőtt.
Bár a bérleti díjak növekedése összességében lassult, a lakhatás ára továbbra is magas maradt, és a magas kamatok miatt a lakásvásárlás is drága. A Freddie Mac adatai szerint, amelyeket a Reuters is idézett, a 30 éves, fix kamatozású jelzáloghitelek átlagos kamata 2026 márciusában 6 százalék fölött volt, nagyjából kétszerese a járvány idején látott szintnek.
2026 elején is hasonló volt a trend: az élelmiszerárak és a lakhatási kiadások is éves alapon mintegy 3-3 százalékkal, az egészségügyi kiadások pedig ennél valamivel gyorsabban emelkedtek, miközben az áram- és gázszámlák az átlagos inflációnál nagyobb mértékben nőttek.
Az amerikai mezőgazdasági minisztérium szerint 2026 elején a marhahús ára mintegy 15 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban, és az alkoholmentes italok, illetve az édességek ára is az átlagosnál gyorsabban nőtt.
Az előrejelzések szerint idén is folytatódik az élelmiszerdrágulás, bár lassabb ütemben, mint az infláció csúcsidőszakában. Mindez kellemetlen hír a Trump-kormányzat számára is, mivel a képviselőházi és szenátusi helyek feléről döntő félidős választáson a szavazók az adminisztráció munkájára is reflektálnak majd, a mindennapi megélhetési költségek alakulásáért pedig hagyományosan a mindenkori kormányt szokták felelőssé tenni a választók.
Elégedetlen amerikaiak
A Reuters/Ipsos február végén megjelent felmérése is igazolja, hogy Trumpnak foglalkoznia kell a novemberi választások előtt a megélhetés kérdéskörével. Míg az elnök rendszeresen azt állítja, hogy az amerikai gazdaság szárnyal, és sikerült megfékeznie az inflációt, addig az amerikaiak többsége (köztük sok republikánus is) egyáltalán nem így látja a helyzetet.
A megkérdezettek mindössze 16 százaléka értett egyet azzal az állítással, hogy „az Egyesült Államokban alig van infláció”, míg 82 százalék szerint ez nincs így (a republikánusok körében az egyet nem értők aránya 72 százalék volt). A demokraták, akik Trump visszatérése óta még borúlátóbban ítélik meg a gazdaság helyzetét, szinte egyhangúlag elutasították, hogy gazdasági fellendülésről vagy legyőzött inflációról lehetne beszélni.
A reprezentatív felmérésben a válaszadók 68 százaléka nem értett egyet azzal az állítással, hogy „az amerikai gazdaság szárnyal”, ez az a kijelentés, amit Trump 2025. januári hivatalba lépése óta többször is hangoztatott. A felmérés szerint a republikánus szavazók megosztottak a gazdaság állapotának megítélésében, míg 56 százalékuk szerint jól teljesít, addig 43 százalék nem így gondolja ezt – ez erős figyelmeztetés a voksolás előtt, hiszen a Republikánus Pártnak meg kell őriznie a többségét ahhoz, hogy Trump további terveit végre tudják hajtani.
Tízből kilenc nagyvállalatot érint. 
