Januárban a fogyasztóiár-index 2,1 százalékra lassult éves alapon, a decemberi 3,3 százalékot követően – ezt közölte csütörtök reggel a KSH. A volatilis tételektől megtisztított, 2,7 százalékos maginfláció is kedvezőnek mondható. Sőt, ezzel egy olyan együttállás jött létre, amelyre 2019 januárjában volt utoljára példa. Hiszen mind a maginfláció, mind a fő inflációs mutató a jegybanki 3 százalékos cél alá süllyedt – idézi Virovácz Pétert, az ING Bank vezető közgazdászát laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu.
A januári inflációs adatközlés előtt talán a legtöbb szem a szolgáltatásinflációra helyeződött. Ez januárban éves alapon 5,8 százalékos növekedést mutatott, a decemberi 6,8 és a novemberi 6,5 százalék után. Az elemzők egyet értenek abban, hogy az év eleji átárazások visszafogott mértéket mutattak, ami teret adhat a Magyar Nemzeti Banknak a februári kamatcsökkentéshez.
Az MBH Elemzési Centrum igazgatója, Árokszállási Zoltán szerint „a piaci várakozások és a forint árfolyamának változása arra utalnak, hogy most már az lenne meglepő a piacok számára, ha nem jönne februárban kamatvágás, csak márciusban. A vérmesebb várakozások már 50 bázispontos csökkentést sem tartanának kizártnak akár ebben a hónapban”.
A forintt egyébként gyengülésnek indult az inflációs adat publikálása után, az euróval szembeni jegyzés a 380-as szintet is átütötte. Ez a kamatvágási várakozások növekedésével magyarázható.
A teljes cikkben arról is olvashatnak, hogy februárban és az év egészében milyen inflációra számítanak az elemzők. Melyek most a legnagyobb felfelé mutató kockázatok? De arról is részletesen írunk, hogy a szakma tiltakozása ellenére a kormány 3 hónappal ismét meghosszabbította az élelmiszerekre vonatkozó árrésstopot.
Magyarország számára igazán kedvezőtlen jogi vélemény született. 
