Mai szemmel talán hihetetlennek tűnik, de az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került Széchenyi Kártya Program 24 éve, 2002-ben indult el a kis- és középvállalkozásokra (kkv) fókuszálva, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) kezdeményezésére. A program főleg a kritikus időszakokban segítette a kkv-k hitelezését kedvezményes kamatozású termékeken és állami garanciavállaláson keresztül.
A KAVOSZ Zrt. fő zászlóshajójának számító termék a több mint két évtized alatt rengeteg ráncfelvarráson esett át. Legutóbb azzal került a gazdasági sajtó címoldalaira, hogy tavaly október 6-ától a Széchenyi Kártya Program keretében elérhető összes hiteltermék kamata fix 3 százalékra csökkent. A likviditási célú és a folyószámlahitelek kamata már korábban erre a szintre süllyedt, 2025 őszén pedig a beruházási hitelek is csatlakoztak.
Azóta bő öt hónap telt el, az Egyensúly Intézet pedig elkészítette a KAVOSZ Széchenyi Kártya Program makrogazdasági hatásait vizsgáló tanulmányát. A kiadvány megjegyzi, hogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az államilag támogatott kkv-hitelek és garanciaprogramok a koronavírus-járvány lecsengése után is tartósan a válság előtti szint felett maradtak.
Ami biztos, hogy Magyarországon is ráfér a vállalatokra az olcsó finanszírozás, ugyanis a vállalati beruházási számok az elmúlt két-három évben elég lesújtó képet mutatnak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb, tavalyi harmadik negyedévre vonatkozó adatai szerint 3,8 százalékos volt a visszaesés. Igaz, ez már egy javuló teljesítménynek számít az egy negyedévvel korábbi 8, majd az azt megelőző 12 százalék feletti mínuszhoz képest. A gyenge beruházási teljesítmény egyik legfontosabb (de nem egyetlen – a szerk.) oka a magas piaci kamatozás.
A nehéz helyzetekben nem a rutin segít
„A KAVOSZ Széchenyi Kártya a kkv-szektor meghatározó finanszírozási eszköze, egy igazi gazdaságélénkítő program” – nyitotta meg a rendezvényt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke. Nagy Elek hozzátette, hogy az elmúlt másfél évben teljesen megújult a kamara, amely más szellemiséggel próbálja segíteni a magyar vállalkozások növekedését.
Az „aktivistább” kamara működéséről a KAVOSZ Zrt. elnöke, Balog Ádám beszélt korábban a Klasszis Podcastban. A műsort itt hallgathatják vissza:
Ezt követően Nagy Elek a Széchenyi Kártya Program gazdasági hatásaira is kitért. „Tavaly több mint 79 ezer igénylés érkezett a fix 3 százalékos kamatozású termékek iránt, több mint 3300 milliárd forint értékben” – fogalmazott. A felvett hitelek leginkább a stabilitást, vagyis a bérek, a rezsiköltségek finanszírozását, a készletek fenntartását segítették. Jelenleg több mint 75 ezer vállalatnak van a Széchenyi Kártya Programhoz köthető hitele.
„A programban elérhető termékek 70 százaléka vidéki vállalkozásokat segített” – vette át a szót a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének elnöke. Eppel János a kezdetekről elmondta, hogy amikor elindult a Széchenyi Kártya Program, akkor egy alultőkésített gazdaságban kellett nem hagyományos eszközökkel támogatni a vállalkozások működését.
„Az elmúlt 24 év tapasztalata, hogy nehéz helyzetben a rutin, a megszokott megoldások nem hoznak jó kiutat. A jövő egyik meghatározó termékéről van szó, egy új szakaszba lépett a program az MKIK és a VOSZ együttműködésében” – tette hozzá Eppel János.
Hiteltámogatás nélkül még minimális növekedés sem lenne
Majd a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) kis- és középvállalkozások fejlesztéséért felelős államtitkára vette át a szót. „A legfontosabb, hogy egy multifunkcionális termékről beszélünk, ami a likviditási problémáktól a beruházási elképzeléseken és a lízingen át a vállalkozásindításig kínál megoldásokat. Az Európai Unión belül Németországban és Lengyelországban van hasonló termék, ahol garantőr (kezességvállaló – a szerk.) intézmények kínálnak támogatott hiteleket a vállalkozásoknak” – mondta Szabados Richárd.
Fotó: DepositPhotos.com
Amíg a kamatkülönbözet ennyire nagy lesz (a fix 3 százalékhoz képest most 6,5 százalék a piaci kamatokat meghatározó jegybanki alapkamat – a szerk.), addig lesz létjogosultsága a támogatott hiteleknek. Ezek nélkül már csökkenne a vállalati hitelpiac – tette hozzá az államtitkár.
Tavaly 1500 milliárd forintnyi hitelösszegre kötöttek szerdődést a bankok a cégekkel a Széchenyi Kártya termékeire, idén pedig 2000 milliárd forintot vár a minisztérium.
Amikor tavaly októberben 3 százalékra szállították le a programban elérhető összes hiteltermék kamatát, sok szkeptikus hang jelent meg azzal kapcsolatban, hogy a vállalatoknak ez nem is igazán számít, már nem is annyira érzékenyek a kamatokra – folytatta Szabados Richárd. Az államtitkár szerint az eredmények erre rácáfoltak, hiszen 50 százalékkal nőtt a vállalatok hitelkereslete az egy évvel korábbihoz képest.
A jövőben az NGM tervezi a felvehető hiteltermékek keretösszegének és az egyes ügyfelekre vonatkozó limiteknek az emelését is.
Az Egyensúly Intézet tanulmányát bemutatva Czelleng Ádám közgazdász elmondta, hogy még óriási potenciál rejlik a magyar vállalati hitelezésben. A magyar cégek GDP-arányos hitelállománya ugyanis az európai uniós átlagnak mindössze a felét éri el.
A kiadvány szerint 2021-ben már mintegy 0,5 százalék, 2022–2024-ben tartósan 1 százalék fölötti, 2025-ben pedig 1,5 százalék körüli GDP-többletet jelentettek a KAVOSZ termékei.
Könnyen kiszámolható, hogy a támogatott vállalati hiteltermékek nélkül az elmúlt évek mindegyikében csökkent volna a magyar GDP – tavaly 1,2, 2024-ben pedig 0,9 százalékkal (2023-ban a támogatott hiteltermékekkel együtt is 0,8 százalékos mínuszt mért a KSH).
A Széchenyi Kártya Programban a 2015 és 2025 közötti hitelkihelyezések hatása még 2030-ban is érezteti majd a hatását. Ha a program most azonnal megszűnne, akkor is 1 százalékponttal járulna hozzá a GDP szintjének emeléséhez az előttünk álló években.
Ennyibe kerül a kamattámogatás az államnak
A piaci kamatok és a támogatott kamatok közötti különbözetet az állam fizeti. A kártyaprogram finanszírozása tavaly 260 milliárd forinttal terhelte meg a költségvetést, idén pedig ennél is nagyobb, 300 milliárd forintos kiadás várható. Czelleng Ádám szerint ugyanakkor megtérül a ráfordítás.
2015 és 2025 között a költségvetésnek 742 milliárd forintba került a támogatott vállalati hiteltermékek finanszírozása. Eközben a beruházási, gazdasági, foglalkoztatottsági és fogyasztási többletnek köszönhetően ebben az időszakban 735 milliárd forint folyt be adóbevételként a központi büdzsébe.
A jegybank csak félig örül
Negatív hatásként felróható, hogy a támogatott hitelek mérséklik a monetáris politika hatékonyságát. Normál körülmények között a magasabb alapkamat drágább hiteleket, vagyis visszafogott beruházási és fogyasztási aktivitást és magas megtakarítási rátát eredményez. A támogatott hiteltermékek ezt a hatást mérséklik, a monetáris politika mozgásterét szűkítik.
Ezt Banai Ádám, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója is elismerte. Ebből a szempontból nem biztos, hogy az MNB hasznára válik ez a termék – fogalmazott. A pozitív oldalon a pénzügyi stabilitás emelhető ki.
„A kedvező kamatozás miatt alacsonyabb a hitelek bedőlésének a veszélye, ami a bankok számára jobb tőkemegfelelési mutatókat és pénzügyi eredményeket hozhat magával. Ezek a termékek hozzájárulnak ahhoz, hogy a hitelciklus alján is működjön a pénzügyi rendszer”
– tette hozzá Banai.
A Széchenyi Kártya Programról az Egyensúly Intézet üzleti, gazdaságkutatási igazgatója és társalapítója is a termék anticiklikus jellegét emelte ki. „2022 óta esnek a beruházások, ezek a termékek ilyenkor képesek tompítani a negatív hatásokat. Amikor pedig fut a szekér, akkor további lendületet adnak” – mondta Kozák Tamás.
Jöhet az euróalapú hitel?
„Nem kell minden vállalatot megmenteni” – jelentette ki az OTP Bank mikro- és kisvállalkozói üzletágának vezetője. Dancsné Engler Bernadett szerint a bankok előszűrése a hitelbírálatnál garantálja, hogy a támogatott termékek tényleg azokhoz a kkv-khoz kerüljenek, akiknek szükségük van rá.
Ezt Banai Péter annyiban árnyalta, hogy a Magyarországon hiteleket felvevő cégek köre nem bővül a kívánt mértékben.
„Az elmúlt években ugyanaz a 100 ezer környéki vállalat megy hitelért, tavaly is az új hitelt felvevő cégek 80 százalékának már volt valamilyen kölcsöne”.
Az MNB ügyvezetője felvetette, hogy kell-e minden támogatott hiteltermék mögé állami garancia. Banai szerint inkább olyan cégek felé kellene a garanciával fordulni, akik olyan új iparágakban dolgoznak, ahol kevésbé jelennek meg a klasszikus banki fedezetek. Ez ugyanis egyre több vállalatnak okozhat problémát a jövőben.
A Széchenyi Kártya Program termékei forintalapon vehetők fel, ugyanakkor a Schneider Gépgyártó és Kereskedelmi Kft. ügyvezetője felvetette, hogy esetleg hasznos lehet az eurós termékek bevezetése is. „Ezt nem a likviditási és forgóeszközhiteleknél, hanem a beruházási hiteleknél lenne érdemes megfontolni” – fogalmazta meg javaslatát Tordai Péter.
Folyamatos az egyeztetés Szlovákiával és Magyarországgal. 
