Bár a Magyar Nemzeti Bank Monetáris tanácsa a legutóbbi, februári ülésén csaknem másfél év után kamatot csökkentett, március 24-én nem módosította a 6,25 százalékos irányadó rátát. A kamatfolyosó két széle is változatlan szinten maradt: az egynapos jegybanki betét kamata továbbra is 5,25 százalékon, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,25 százalékon áll.
A döntés nem okozott meglepetést, az elemzők ugyanis az iráni háború miatti energiaárrobbanás, a globális inflációs kockázatok növekedése és a feltörekvő piaci devizák ingadozása miatt számítottak a kamattartásra – ez derült ki laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor Elemzői Konszenzusból. Varga Mihály jegybankelnök a februári ülés után is hangsúlyozta, hogy nem indítanak monetáris lazítási ciklust, hanem maradnak az adatvezérelt megközelítésnél.
A közel-keleti válság és a Hormuzi-szoros blokádja miatt jelentősen emelkedtek a világpiaci kőolajárak és a földgáz jegyzése is, ami növekvő devizaigényt támasztott a Magyarországra energiát importáló cégek részéről. A forint további gyengülésének megakadályozása érdekében a Magyar Nemzeti Bank közbeavatkozott, és a rekordszintre, 60 milliárd euróra ugró devizatartaléknak is köszönhetően biztosítja a hazai energiakereskedőknek az átváltáshoz szükséges devizát.
A kamatdöntés hátteréről Varga Mihály jegybankelnök 15 órától sajtótájékoztatón számol be. Ennek egyik legérdekesebb kérdése az lehet, hogy változtat-e a Magyar Nemzeti Bank az adatvezérelt megközelítésen, az ülésről-ülésre történő döntéshozatalon, vagy nem szigorít tovább a kommunikáción az iráni háború miatt.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 568,52 pontos, 0,41 százalékos csökkenéssel, 138 891,07 ponton zárt kedden. 
