A tervezetet még februárban jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Nem sokkal később a magyar kormány a szlovákkal együtt meggátolta a folyamatot, miután egy orosz támadást követően leállt az olajszállítás az Ukrajnán át orosz olajat hozó Barátság kőolajvezetéken.
A magyar kormány szerint az újraindításnak már nem volt technikai, csak politikai akadálya. Az ukránok ezt tagadták. A szállítások azonban ma újraindultak, amit a Mol is megerősített:
Az ukrán sajtó szerint ezt követően nem sokkal Ukrajna drónokkal támadott egy kulcsfontosság szivattyúállomást Oroszország területén. Erről itt olvashatnak:
A 20. szankciós csomagot eredetileg a nyílt orosz invázió kezdetének negyedik évfordulójára időzítették volna, de így majdnem két hónappal később mondtak rájuk egyhangú igent a tagállami kormányok.
Az eredeti javaslat szerint többek között
- teljesen megtiltanák a tengeri szolgáltatásokat az orosz nyersolajszállításoknál;
- újabb hajókat listáznának a nem orosz zászló alatt hajózó árnyékflottából;
- Oroszországon belüli és kívüli bankokat szankcionálnának.
Az EU további 46 hajót vesz fel az orosz energiahordozókra vonatkozóan bevezetett, az eddigi uniós szankciókat megkerülő úgynevezett orosz árnyékflottát érintő szankciós jegyzékbe. Ezzel a számuk eléri a 632-t.
Az EU két orosz kikötőt, a murmanszki és tuapszei kikötőt, valamint az indonéziai Karimun Oil Terminal kikötőjét is listára helyezte az árnyékflottával való kapcsolataik és az olajárplafon megkerülése miatt. Az intézkedéssel megnehezítik a tartályhajók beszerzését, és átfogó tilalmat vezetnek be a cseppfolyósított földgáz (LNG) szállítását végző tartályhajók, valamint jégtörők karbantartására és egyéb szolgáltatásaira. Ez – mint írták – lehetővé teszi az uniós üzemeltetők számára, hogy felmondják az orosz ügyfeleikkel kötött hosszú távú szerződéseket.
A 20. szankciós csomag mellett zöld utat kapott az Európai Unióban az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelcsomag is, amit szintén sokáig a szlovák és a magyar ellenállás fékezett meg. Erről itt írtunk:
A brüsszeli közlemény szerint a vonatkozó jogszabályok tanácsi elfogadása lehetővé teszi az Európai Bizottság számára, hogy a lehető leghamarabb, akár már 2026 második negyedévében megkezdje a hitel első részletének kifizetését Ukrajnának. A hitel 2026-ban és 2027-ben az ország legsürgősebb költségvetési és védelmi ipari szükségleteit fedezi majd. A finanszírozás szigorú feltételekhez kapcsolódik, például a jogállamiság betartásához, beleértve a korrupció elleni harcot is – emelték ki.
A hitelből 30 milliárd euró jut makrogazdasági támogatásra, ami Ukrajna legsürgetőbb költségvetési szükségleteinek kezelésére lesz elhasználható. A maradék 60 milliárd euró Ukrajna védelmi ipari kapacitásainak bővítését teszi lehetővé.
Az EU többéves pénzügyi keretrendszerre vonatkozó szabályozásának elfogadott módosításai lehetővé teszik az Európai Bizottság számára, hogy a pénzügyi piacokon megkezdje a hitelfelvételt, majd megtegye a szükséges lépéseket a hitel első részletének folyósításához. Az EU az összeget két részletben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt 45-45 milliárd eurót tervez kifizetni Ukrajnának.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a mínusz 6,17 pontos nyitás után enyhén csökkent pénteken kora délutánig.
