A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 2026 első kamatdöntő ülésén is szinten tartotta a 2024 szeptembere óta 6,5 százalékon álló alapkamatot. A kamatfolyosó két széle sem változott: az egynapos jegybanki betét kamata 5,5 százalékon, míg az egynapos fedezett hitel kamata 7,5 százalékon maradt.
A döntés nem okozott meglepetést, annak ellenére sem, hogy tavaly decemberben a Magyar Nemzeti Bank változtatott a kommunikációján azzal, hogy Varga Mihály jegybankelnök az ülésről-ülésre történő, adatvezérelt megközelítést hangsúlyozta a monetáris politikában.
Ennek köszönhetően az elemzők többsége már úgy véli, hogy márciusban, másfél év után érkezhet az első kamatcsökkentés. De olyan hangok is vannak, amik szerint már februárban megtörténhet a monetáris lazítás – ez derül ki laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor Elemzői Konszenzusából.
A kamatcsökkentést elsősorban az inflációs folyamatok támogathatják. A fogyasztóiár-index tavaly 4,4 százalék volt, ami idén 3,5 százalékra mérséklődhet.
A legutóbbi, havi adatokat vizsgálva pedig tavaly novemberben 4 százalék alá, a jegybank toleranciasávjába süllyedt az áremelkedés ütemét jelző mutató, ami decemberben még tovább esett, 3,3 százalékra. Januárban és februárban további csökkenés várható, azt követően viszont az árrésstop esetleges kivezetése, a szolgáltatások átárazása, a bérinflációs nyomás fokozódása, illetve a lakosság inflációs várakozásainak magas szinten ragadása jelenthetnek kockázatot.
Mindenesetre a részletekről és a jövőben várható monetáris politikáról a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Varga Mihály 15 órakor sajtótájékoztatón számol be.
Péntek reggel óta alig mozdult. 
