Az elmúlt években az előzetes elemzői és kormányzati becslésekhez képest rendre jóval alacsonyabb GDP-adat jött össze Magyarországon. 2023-ban 0,8 százalékos csökkenést, 2024-ben 0,6 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), míg tavaly a legoptimistább forgatókönyvek szerint is mindössze fél százalékkal bővülhetett a gazdaság. Ez a három év átlagában gyakorlatilag stagnálást jelent.
Ahhoz, hogy megtudjuk, 2026 januárjának közepén milyen forgatókönyvekkel számolhatunk, Bécsig utaztunk. Az osztrák fővárosban a nagymúltú, a Financial Times (korábban az Euromoney) által immár 31. alkalommal megrendezett Közép- és Kelet-európai Fórumon több mint kétezer vezető elemző, közgazdász, jegybankár és döntéshozó osztotta meg vélekedéseit a térség gazdasági kilátásaival kapcsolatban kerekasztal-beszélgetések, prezentációk formájában.
Az új cél a legalább 2 százalék
Ahogy az lenni szokott, sok esetben a hivatalos program közötti szünetekben zajló beszélgetésekből, a folyosókon készített interjúkból még több pluszinformációt hámozhattunk ki. Így nyilatkozott lapunknak Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum vezetője is, akitől elsőként arról érdeklődtünk, hogy az elmúlt években miért nem teljesültek rendre a GDP-előrejelzések, és mivel tűnnek megalapozottabbnak az idei növekedéssel kapcsolatos várakozások.
„A jelek – mint ahogy az elmúlt években már többször is – inkább arra mutatnak, hogy idén valamiféle gazdasági kilábalásnak már jönnie kell. A korábbi években a fogyasztás erőteljesen nőtt, a külső kereslet és a vállalati beruházások viszont nem teljesítettek jól. A várakozásaink egy része bejött, a másik része pedig nem” – reagált az elemző.
Az MBH az idei növekedéssel kapcsolatban optimistább, mint az UniCredit Bank, amelynek vezető elemzője szintén nyilatkozott nekünk. Ifj. Becsey Zsolt szerint 2026-ban 2 százalék körüli GDP-bővülés várható. Ennél érdemben magasabb értékre azért nem számít, mert az áprilisi választásokat követően már szükség lehet egyfajta költségvetési kiigazításra, ami fékezheti a gazdaságot. Csakúgy, mint ahogy azt jelenleg Romániában és Szlovákiában látjuk. Az erről szóló írásunkat itt olvashatják:
Árokszállási Zoltán úgy fogalmazott, hogy 2 százalékkal biztosan bővülhet idén a magyar gazdaság, de az évet akár 2,5 százaléknál nagyobb növekedéssel is be lehet fejezni. Hozzátéve, hogy az elmúlt években azért rendre történtek csalódások is.
Jól jön a pénzeső
Abban egyetértés bontakozik ki az elemzők között, hogy a belső kereslet, a lakossági fogyasztás lesz idén is a gazdaság fő motorja. Különösen az első félévben, amikor a kormányzati transzferek – a 40 év alatti, kétgyermekes édesanyák szja-mentességétől kezdve a 14. havi nyugdíj első részletén át a februári, hathavi fegyverpénzig a rendvédelmi és honvédelmi dolgozók számára – vélhetően még nagyobb költekezéshez vezethetnek.
Emellett a reálbér-emelkedés is meghatározó szempont, nemcsak Magyarországon, hanem az egész közép- és kelet-európai régióban. Ennek mértéke a KSH legutóbbi adatközlése szerint tavaly októberben 5,5 százalék volt idehaza, miközben már ismert tény, hogy 2026 januárjától a minimálbérek 11, illetve 7 százalékkal emelkedtek (a novemberi számokat január 23-án, pénteken ismerhetjük meg – a szerk.). A gazdaság növekedéséhez képest jóval magasabb bérdinamika hosszabb távon inflációs nyomáshoz vezethet, aminek jeleit már láthatjuk is a novemberi inflációs adatban. De erről egy picit később!
Fotó: Youtube
Árokszállási Zoltán a belső fogyasztás kapcsán kiemelte még a gyorsan bővülő lakossági hitelezést is. A Credipass becslése szerint 2025-ben a forintalapú lakáshitelek piaca 1997 milliárd forintos volumennel zárt, ami 48 százalékos növekedés egy év alatt. Az év utolsó hónapjai különösen jól alakultak az Otthon Startnak köszönhetően.
A személyi kölcsönök piacán a Bank360 beszámolója szerint 2025 első tíz hónapjában összesen 935,63 milliárd forintnyi új személyihitel-szerződés köttetett, ami 37,3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A lakossági hitelezés tehát a szerződések értékét tekintve rekordszintre pörgött, a vállalatok aktivitása viszont továbbra is nagyon alacsony.
2025-ben már kis mértékben bővült a vállalati hitelállomány Magyarországon, de inflációval korrigálva a 2,5 százalékos növekedés csökkenésnek számít – mondta el laptásunknak, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfornak adott interjúban október végén Győr Tamás, a CIB Bank kis- és középvállalkozói üzletágának igazgatója.
A német hatás kissé elcsúszva gyűrűzhet át
A vállalati aktivitás növekedése kulcskérdés lehet az idei évi gazdasági előrejelzéseket illetően. Árokszállási Zoltán szerint az export már valamivel jobban fog alakulni és az ipari termelés javulásában is nagyon bíznak. Ebben a 2026-ban várhatóan beinduló több nagyberuházás és a német gazdaság élénkülése is szerepet játszhat.
„A német adatok is mintha picit jobbak lennének az elmúlt időszakban (novemberben a német ipar 0,8 százalékkal bővült, a rendelésállomány pedig a nagy megbízások nélkül is 2,1 százalékos növekedést mutatott – a szerk.), ezek néhány hónapos távon begyűrűzhetnek Magyarországra is. Persze itt nem 10 százalékos pluszokról beszélünk majd. A beruházásoktól azt várjuk, hogy nem esnek tovább, inkább stagnálás valószínű 2026-ban” – mondta az MBH Elemzési Centrum vezető elemzője.
A hétfőn napvilágot látott friss, novemberi ipari adat Magyarországon csalódást keltett. Nemcsak a javuló német mutatók, hanem az azt megelőző pozitív trendek miatt is.
„A szeptemberi és októberi ipari termelési adatok nem lettek rosszak, havi alapon mindkétszer növekedést láttunk. Ezt követően novemberben azért számítani lehetett rá, hogy nem lesz majd bővülés három hónapon keresztül, de az kétségtelen, hogy jóval erősebb volt a visszaesés, mint gondoltuk” – értékelt Árokszállási Zoltán.
Pedig szeptember végén átadták a debreceni BMW-gyárat is, ami szintén javíthatja az ipar pozícióit. Ezt az MBH elemzője is kiemelte, mondván „elvileg nagyon jók a BMW könyvei, nagyon sok megrendelést kapott. Inkább arról lehet szó, hogy kampányszerűen zajlik a termelés, egy nagyobb megindulást egy komolyabb lassulás követ”.
Infláció: ránézésre kiváló, a mélyben már vannak érdekességek
A mögöttünk hagyott héten záporoztak a gazdasági adatok, a decemberi inflációs számot is megismerhettük. A fogyasztóiár-index mérséklődött novemberhez képest, 3,3 százalék volt az éves alapú áremelkedés üteme, ami megegyezett az MBH előzetes várakozásaival.
Sőt, januárban és februárban még kedvezőbb értékekre számíthatunk. A mutató 2 százalék környékére, a Magyar Nemzeti Bank inflációs célsávja aljára kerülhet, februárban még akár ez alá is benézhet.
Ez a kegyelmi állapot azonban nem lesz tartós, így kérdéses, hogy az MNB mikor fog tudni elkezdeni kamatot csökkenteni.
Árokszállási Zoltán szerint a decemberi árindex kapcsán több tényező is óvatosságra int. A tartós cikkek árai a vártnál nagyobb mértékben, 2,7 százalékkal nőttek. Az egész évet tekintve pedig az erős forint ellenére is 0,4 százalékkal kerültek többe az iparcikkek, mint egy évvel korábban.
Ami ennél is nagyobb figyelmeztető jel lehet, az a szolgáltatások árának alakulása. 2025 decemberében 6,8, az év egészében pedig 6,7 százalékkal drágultak, ami a hosszú távú trendekkel, a bérinfláció egyre inkább begyűrűző hatásával, a magas kereslettel van összefüggésben.
„A Magyar Nemzeti Banknak a januári és februári inflációs adatok kapcsán a szolgáltatásinflációra különösen oda kell figyelnie. A 6,5 százalékos alapkamat túl magas, idő kérdése, hogy mikor csökkenti azt a Monetáris Tanács. Bár van egy pozitív kockázat arra vonatkozóan, hogy hamarabb jöhet lazítás, az első vágást továbbra is csak az év közepe táján várjuk” – tekintett előre Árokszállási Zoltán.
A szolgáltatásinflációt a Közép- és Kelet-európai Fórum jegybankárok alkotta panelbeszélgetésén Kurali Zoltán, az MNB alelnöke is kiemelte. Emellett a jövőbeli kamatcsökkentések szempontjából ismét megemlítette a lakosság inflációs várakozásainak horgonyzását. Kurali úgy fogalmazott Bécsben, hogy „adatvezérelt üzemmódban működünk, továbbra is indokolt az óvatos és türelmes monetáris politikai megközelítés”.
És akkor még nem is ejtettünk szót a lassan egy éve, 2025 márciusában bizonyos drogériai termékekre és élelmiszerekre bevezetett árrésstopról, ami becslések szerint nagyjából másfél százalékponttal fogja vissza az inflációt. Emellett hatósági beavatkozásként továbbra is a rendszer részét képezik a bankok, telekommunikációs szolgáltatók és biztosítók önkéntes díjkorlátozásai.
A hatósági intézkedések jövőbeli kivezetésének hatásai kockázatot jelenthetnek, azonban ennek lehetséges módjáról az elemzők is csak találgatnak. Pláne Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter nyilatkozata után, aki azt mondta tavaly év végén, egyáltalán nem biztos, hogy ki kell majd vezetni az árrésstopot.
„Az intézkedés kellemetlen a kiskereskedők számára, de tömeges csődöket nem láttunk emiatt. Ki tudja, hogy az árrésstop hogyan és mikor lesz feloldva. Ha ez nem olyan módon történik, ahogy bevezették, akkor az infláció sem fog annyira megnőni” – tette hozzá zárásként Árokszállási Zoltán.
