Kiütős számok jöttek a magyar iparról

2025. novemberében az ipari termelés volumene 5,4 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. Az első becslésben közölt novemberi adathoz viszonyítva a második becslés adata nem változott – jelentette a KSH.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás az előző hónaphoz mérten 2,0 százalékkal mérséklődött.

Az ipari export volumene 5,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipari exportértékesítés 28 százalékát képviselő járműgyártás kivitele 9,4 százalékkal visszaesett, a 18 százalékos súlyú számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 16,6 százalékkal bővült.

Az ipar belföldi értékesítése 8,0, a feldolgozóiparé 6,6 százalékkal kisebb volt az előző év azonos hónapjában mértnél.

Az iparon belül döntő (94 százalékos) súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 5,7, a csekély súlyú bányászaté 11,8, az energiaiparé (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) 2,1 százalékkal csökkent.

A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 25 százalékát képviselő járműgyártás volumene 4,7 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten. A közúti gépjármű gyártása 1,9, a közúti jármű alkatrészeinek gyártása 9,2 százalékkal visszaesett.

A feldolgozóipari termelés 13 százalékát adó számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 7,0 százalékkal meghaladta a 2024. novemberi szintet. A két legnagyobb alágazatot tekintve a számítógép, perifériás egység gyártása 62 százalékkal bővült, ugyanakkor az elektronikai alkatrész, áramköri kártya gyártása 33 százalékkal visszaesett.

A 9,4 százalékos feldolgozóipari súlyú villamos berendezés gyártása 10,7 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazatból az akkumulátor, szárazelem gyártásának volumene 7,2, a villamos motor, áramfejlesztő, -elosztó, -szabályozó készülék gyártásáé 16,0 százalékkal esett vissza.

A feldolgozóiparból 14 százalékkal részesülő élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása 1,7 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest, ugyanakkor a hazai és a külpiaci eladások kismértékben csökkentek. A legnagyobb (24 százalékos) súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítmény gyártása 5,4 százalékkal emelkedett. Hat alágazatban bővült még a termelés, 4,5 és 18 százalék közötti mértékben, a leginkább a takarmány gyártásában, a legkevésbé a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 0,3 és 17,9 százalék közötti mértékben csökkent a kibocsátás, a legerőteljesebben a növényi, állati olaj gyártásában.

A két közepes súlyú alág közül a gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása 10,3, a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához mérten.

Az előző havi növekedéssel szemben a feldolgozóipar 5,1 százalékát képviselő gép, gépi berendezés gyártása 16,0 százalékkal visszaesett, az alág öt alágazatából háromban – amelyek összesen 91 százalékos súlyt képviselnek – csökkenés következett be.

Az alágak közül a legnagyobb mértékben, 36 százalékkal a kis súlyú kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás maradt el az egy évvel korábbitól, mindkét értékesítési irányban jelentősen visszaestek az eladások.

Az ipari termelés Közép-Dunántúlon (9,0 százalékkal) és Észak-Alföldön (6,1 százalékkal) nőtt. A többi régióban 4,3 és 18,0 százalék közötti volumencsökkenést regisztráltunk, a legnagyobb mértékűt Észak-Magyarországon.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 3,7 százalékkal visszaesett 2024 novemberéhez mérten. Az új belföldi rendelések 1,6, az új exportrendelések 4,0 százalékkal csökkentek. Az összes rendelésállomány november végén 0,7 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.

2025. január–novemberben az előző év azonos időszakához képest:

Az ipari termelés 3,5 százalékkal csökkent. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 2,6, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 4,6 százalékkal mérséklődött.

A feldolgozóipar tizenhárom alága közül tizenegyben visszaesett a termelés, a legnagyobb mértékben, 12,3 százalékkal a villamos berendezés gyártásában. A legnagyobb alág, a járműgyártás kibocsátása 4,5 százalékkal csökkent. Két alágban nőtt a termelés volumene: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 12,9, a fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenységben 1,9 százalékkal.