Tényleg nem is olyan magas az államadósságunk, de van egy kis gond

Két éve képtelen a kormányzat nemhogy érdemben, de arányaiban is csökkenteni a hazai államadósságot – hívja fel a figyelmet cikkében laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a GDP-arányos adósság 2022 végén 74,1, 2023 végén 73,2, 2024 végén 73,5, a tavalyi év végén pedig 74,9 százalék volt. 

Igaz, ennél európai uniós tagállamok rátája jóval magasabb (ilyen Spanyolország, Belgium, Franciaország, Olaszország és Görögország), sőt Japáné meghaladja a 220 százalékot is. Ám a GDP-arányos mutatónál egy nemzetgazdaság esetében sokkal hasznosabb adat, hogy ez az összeg ténylegesen mekkora terhet ró évente az adott ország adófizetőire. A költségvetést ugyanis ténylegesen nemcsak az adott adósság kamatterhe, hanem a tőketartozás visszafizetése is terheli, ezt nevezzük adósságszolgálatnak. 

Márpedig

a 2021-es 1404,5 milliárd forinthoz képest 2025-ben már csaknem háromszor ennyit, 4197,9 milliárd forintot költöttünk el ily módon az adóforintjainkból,

és ezzel párhuzamosan az egy főre jutó adósságszolgálat is megháromszorozódott.

Az Mfor idézi Oszkó Péter blogbejegyzését, amelyben a volt pénzügyminiszter arra hívja fel a figyelmet, hogy a hozzánk hasonló mértékű GDP-arányos államadóssággal bíró országok, Ausztria és Finnország mindössze a GDP-jük 1,5-1,8 százalékát fordítják adósságszolgálatra, és még a leginkább eladósodott görögök (majdnem 160 százalék) és olaszok (csaknem 140 százalék) is csak a bruttó hazai termékük 3,5-4 százalékát költik erre. Ehhez képest

a GDP-arányosan 74,9 százalékos adósság mellett fizetett 4,8 százaléknyi adósságteher kiugróan magas.

További részletek az Mfor cikkében.