Föltámadott a tenger, Varga Mihályék szempontjából a legrosszabbkor?

Mintha hullámvasúton ülnénk: a világgazdaság már épp megnyugodott azt követően, hogy Donald Trump amerikai elnök június 18-án Franciaországban aláírta az Egyesült Államok és Irán közötti egyetértési nyilatkozatot a tűzszünetről és a békekötésről, amikor kevesebb mint egy hónap elteltével ismét pattanásig feszültté vált a helyzet a Közel-Keleten.

A Hormuzi-szoroson a kereskedelmi hajókat ért támadások, illetve az iráni kikötőket célzó amerikai blokád következtében a térség legnagyobb olajexportáló országai (Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) ismét a szűkösebb kapacitású alternatív útvonalakra helyezték át a hangsúlyt – erről ír a CNBC.

A világpiaci kőolajárak vészjóslóan emelkedtek az elmúlt két hétben: az északi-tengeri Brent típusú kőolaj hordónkénti jegyzése a határidős piacon a július 1-jei 71,56 dollárról július 14-én 87 dollár fölé ugrott (ez több mint 20 százalékos emelkedés), míg az észak-amerikai könnyűolaj (WTI) jegyzése 68,58 dollárról kúszott fel 80 dollár fölé (ez több mint 16 százalékos növekedés).

Eltérő számok, de a lassulás egyértelmű

Bár az energiapiac változékonyságát és a globális ellátási láncokra leselkedő kockázatokat nehéz pontosan felmérni, a legnagyobb nemzetközi gazdasági szervezetek abban egyetértenek, hogy a világgazdaság idén egy alacsonyabb növekedési pályára került az elmúlt évekhez képest.

Júniusban a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) 2,8 százalékra rontotta a 2026-os átlagos globális növekedési prognózisát, ami 2027-ben 3,1 százalékra gyorsulhat (ez persze az amerikai-iráni konfliktus sorsától is függ).

A Világbank szintén a júniusi előrejelzésében idén 2,5 százalékos GDP-bővülést várt (a 2025-ös 2,9 százalékhoz képest), hosszabb távon pedig kevésbé optimista, mint az OECD. A szervezet szerint jövőre és azt követően is 3 százalék alatt maradhat a globális gazdasági növekedés üteme (2,8 százalék).

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) júliusi elemzése magasabb, de szintén lassuló GDP-re számít ebben az évben. A szervezet idén 3 százalékos növekedést vár a tavalyi 3,5 százalék után. 2027-ben az IMF szerint 3,4 százalékra gyorsulhat a mutató.

Őket ütheti meg leginkább az energiaválság

Az IMF a júliusi előrejelzésében még az iráni-amerikai egyetértési memorandum pozitív hatásaival számolt, megjegyezve, hogy áprilisban 82 dolláros hordónkénti kőolajárral kalkuláltak a Brent esetében 2026-ban (az azonnali, vagyis spot piacon), amit 78 dollárra módosítottak.

Érdekesség, hogy az azóta füstbe ment iráni-amerikai megállapodás alapján a Hormuzi-szoros újranyitására július közepétől számítottak, de az IMF még így is csak 2027 márciusára várta azt, hogy a világkereskedelem szempontjából kulcsfontosságú tengeri folyosón a körülmények visszatérnek a háború előtti állapothoz.

Az IMF szerint a Hormuzi-szoros hónapokon át tartó (és ki tudja, meddig folytatódó) lezárása kínálati sokkot eredményez a világgazdaságban, amitől különösen Dél-Ázsia és a szubszaharai Afrika, vagyis a Szaharától délre fekvő afrikai országok szenvedhetnek. Például a műtrágya árának megugrása miatt (ez az iráni-amerikai konfliktus újbóli kiéleződése miatt ismét elindult a piacon), ami az élelmiszerárak emelkedéséhez vezethet.

„Ezekben az országokban az élelmiszer-ellátást nagyrészt olyan kisbirtokos gazdák biztosítják, akik nem tudnak versenyezni a gazdagabb országok vásárlóival” – írja a szervezet. Hozzátéve, hogy a nagyobb gazdasági mozgástérrel rendelkező országok (például India, Kína, az Egyesült Államok vagy az Európai Unió) a stratégiai készleteik felszabadításával tompítani tudták az olajáremelkedés okozta sokkot, „de ezek a készletek most többéves mélypontokhoz közelítenek, és kritikus szintre kerülhetnek, ha az ellátási zavarok tartósan fennmaradnak”.

Mesterséges intelligencia a vártán

Vannak persze pozitív kockázatok is. Az IMF szerint a mesterséges intelligencián alapuló eszközök fejlődése és egyre szélesebb körben történő alkalmazása tovább pörgeti a globális technológiai ciklust, hozzájárulva a növekedés élénküléséhez.

Ezt jól jelzi, hogy az idei első negyedévben a legnagyobb meglepetést a mesterséges intelligenciához kapcsolódó hardverek négy legnagyobb nettó exportőre érte el. Tajvan, Dél-Korea, Thaiföld és Malajzia összesített növekedése 4,4 százalékponttal magasabb lett az előrejelzésekhez képest. Miközben a világ többi országának esetében 0,3 százalékponttal alacsonyabb lett a tényleges GDP-szám. 

Az IMF szerint ugyanakkor a mesterséges intelligenciával kapcsolatos kereslet 2027-ben már lassulni fog, amit viszont külső ösztönzők (például állami támogatások) ellensúlyozhatnak.

Több Öböl-menti ország süllyedhet recesszióba

A legnagyobb gazdasági visszaesés idén a közel-keleti és közép-ázsiai régióban várható. A tavalyi 3,7 százalék után 0,7 százalékra lassulhat a növekedés üteme, ami viszont jövőre valósággal kilőhet és 6,5 százalékra pöröghet fel.

A leggyengébb teljesítmény az iráni-amerikai háború hatására Katartól várható: az ország GDP-je idén 8,6 százalékkal zuhanhat. Irak gazdasága 6,8, Iráné pedig 6,1 százalékkal zsugorodhat. A térségben Kuvait (0,6 százalékkal) és Bahrein (-0,5 százalékkal) sem ússzák meg a recessziót.

A világ vezető gazdaságai és erőközpontjai közül Kína egyértelműen a lehűlés jeleit mutatja. A GDP a tavalyi 5 százalékról idén (jelentős részben a magasabb olajárak miatt) 4,6, majd 4,1 százalékra lassulhat.

India gazdasága a tavalyi 7,7 százalék után ebben az évben 6,4 százalékkal nőhet, majd enyhe felpattanás következhet (6,7 százalékra). A japán GDP a tavalyi 1,1 százalék után 2026-ban 0,6, jövőre 0,7 százalékkal bővülhet.

Az Egyesült Államok viszont nemcsak, hogy olcsón megússza az iráni háború okozta energiaárrobbanást, hanem egyenesen gyorsulhat az amerikai gazdasági növekedés üteme: a tavalyi 2,1-ről 2,3 százalékra. Az euróövezet viszont egy ideig búcsút inthet a 2025-ben regisztrált, 1,4 százalékos dinamikának. Idén 0,9, jövőre 1,2 százalékos bővülés várható.

Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország viszont kifejezetten jól teljesített az év elején: a nettó export vártnál nagyobb hozzájárulásának köszönhetően 1,4 százalékkal bővült a gazdasága az első negyedévben. Ez dupla annyi, mint amekkorára az IMF korábban számított (0,7 százalék volt az előrejelzés). 2026 egészében 0,7, míg jövőre 1 százalékkal erősödhet a német gazdaság (folyamatosan gyorsulva a 2025-ös 0,2 százalékhoz képest).

Az IMF Magyarországon idén 1,7 százalékos bővülésre számít. Ez épp beletalál abba a sávba, amire Kármán András pénzügyminiszter is számít. A tárca július 8-i háttérbeszélgetésen a miniszter azt mondta, hogy 1,6-2 százalék között nőhet idén a magyar gazdaság (a tavalyi 0,4 százalék után).

A Nemzetközi Valutaalap szerint jövőre 2, majd 2,3 százalékkal bővülhet a magyar GDP. Ez jóval alacsonyabb, mint amnnyire a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számít a júniusi Inflációs jelentésében. A jegybank szerint jövőre az európai uniós források már érezhető lendületet adhatnak a beruházásoknak, így a GDP 3 százalékkal emelkedhet. A 2028-as előrejelzés pedig 2,9 százalékról szól.

Mennyire lehet különutas az MNB?

Ha már MNB! Az egyik legérdekesebb kérdés az lehet, hogy a jegybank a közel-keleti konfliktus újbóli kiéleződésének hatására is tartja-e majd magát ahhoz a menetrendhez, amit Varga Mihály a június 23-i ülésen felvázolt. E szerint júliusban (a Monetáris Tanács kamatdöntő ülését a jövő héten, július 21-én tartják) és augusztusban is 25 bázisponttal csökkenhet az alapkamat. De a júniusi, vártnál kedvezőbb inflációs adat láttán az elemzők már a monetáris lazítás őszi folytatását is elképzelhetőnek tartják.

Az IMF szerint a 2024-ben elindult globális dezinflációs folyamat egyértelműen megtorpant és az árindex folyamatos emelkedésére van nagyobb esély. A Nemzetközi Valutaalap a tavalyi 4,1 százalék után idén 4,7 százalékos inflációra számít a világgazdaságban, ami 2027-ben bukhat ismét 4 százalék alá (3,9 százalékra). A globális trendekkel szemben az MNB 1,8 százalékos fogyasztóiár-indexre számít idén Magyarországon, míg jövőre 2,3 százalékosra.

 Az IMF úgy véli, hogy a monetáris politika az inflációs kockázatok miatt ebben az évben várhatóan kevésbé támogatja majd a gazdasági növekedést. Vagyis inkább kamattartás, vagy enyhe szigorítás várható a nagy jegybankoktól. Nagy kérdés, hogy az MNB mennyire tud különutas politikát folytatni ebben a helyzetben.

Persze a teljes képhez hozzátartozik, hogy az Európai Központi Bank 2,25 százalékon tartja az irányadó rátáját, miközben a cseh és a lengyel jegybank alapkamata 3,75 százalékon áll. Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed a legutóbbi ülésén a 3,5-3,75 százalékos sávban tartotta az irányadó rátát. Ehhez képest a pozitív reálkamat megőrzése mellett is lehet még tér az MNB jelenleg 6 százalékon álló irányadó rátájának a csökkentésére.