Az eredeti, még az április 12-i országgyűlési választásokon megbukó Orbán-kormány által megállapított 2026-os GDP-arányos költségvetési hiánycél 3,7 százalék volt, amit nagyon gyorsan 5 százalékra emelt a kabinet. Az átadás-átvételkor azonban kiderült, hogy már az előző kormány is 6,8 százalékos GDP-arányos hiánycéllal számolt az idei évre, „csak éppen nem ezt kommunikálták” – mondta Kármán András pénzügyminiszter a háttérbeszélgetésen, amiről laptársunk, a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor.hu számolt be.
Fotó: Klasszis Média / Imre Lőrinc
További intézkedések nélkül a GDP-arányában 7,5 százalék lenne az idei költségvetési hiány, míg a valódi költségvetési örökség 8,3 százalékos deficitet eredményezne – folytatta a tárcavezető.
Az eltérés oka mások mellett, hogy az Orbán-kormány az eredeti költségvetésben jelentős RRF-bevételekkel számolt (az uniós helyreállítási alapból származó összegekkel), ami Kármán András szerint teljesen irreálisnak tűnt már akkor is. Ez egy olyan tétel, ami a Tisza-kormány és az Európai Bizottság közötti megállapodásnak köszönhetően érkezik Magyarországra.
Az RRF-pénzek legutolsó jóváhagyása a Pénzügyminiszterek Tanácsában történhet meg Brüsszelben, most pénteken. „Itt már nagy meglepetésre nem számítok, le fogják okézni a megállapodást”
Majd a pénzügyminiszter kitért arra is, hogy a jövő évi deficit GDP-arányosan 6,1 százalékot tenne ki a további kormányzati intézkedések nélkül. Ez a kiindulópont.
A teljes cikkből kiderül, hogy a Tisza-kormány hol lát lehetőséget arra, hogy százmilliárdokat spóroljon a költségvetésnek. Illetve az is elhangzott, hogy milyen gazdasági növekedéssel számol idén a kabinet.
Ismét közelíti a 80 dollárt a Brent ára. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
