A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa áttekintette a monetáris politikai keretrendszert, és ennek megfelelően több változtatást is meglépett keddi ülésén. A kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón Varga Mihály közölte,
2,5 százalékra csökkentik a középtávú inflációs célt,
ez az intézkedés pedig 2028. január 1-jén lép életbe – számol be a szintén a Klasszis Médiához tartozó laptársunk, az Mfor. Az MNB első embere hozzátette, ez a lépés segíti az év eleji átárazások tervezhetőségét és kellő felkészülési időt is biztosít.
A jegybankelnök azt is közölte, 2027-től
évente csak nyolc kamatdöntő ülést tart a Monetáris Tanács,
ez pedig robosztusabb értékelésre, a beérkező adatok mélyebb megvitatására ad lehetőséget.
Új üzenet
Mint arról lapunk kora délután beszámolt, az MNB nem változtatott sem az 5,50 százalékos alapkamaton, sem a kamatfolyosó két szélén.
A jegybank az elmúlt három hónapban egy „mini” kamatcsökkentési cikluson van túl, most azonban Varga Mihály azt mondta, indokolt az óvatos monetáris politikai megközelítés elsősorban az energiaárak megemelkedése miatt.
A következő hónapokban körültekintően és adatvezérelten fognak dönteni az alapkamatról
– szögezte le a monetáris politika irányítója.
Fotó: Klasszis Média / Dobos Zoltán
A jegybankelnök tájékoztatása szerint a gázolaj ára nemcsak a kőolaj világpiaci árának emelkedése miatt, hanem a finomítói költségek emelkedése miatt is nőtt nagyot, ez pedig bizonytalanságot okoz, inflációs kockázattal jár.
Varga Mihály arról us beszélt, a nemzetközi hozamkörnyezet másfél évtizedes csúcson van és tovább emelkedik, ez igaz nemcsak a Fedre és az Európai Központi Bankra, hanem a cseh és a lengyel jegybankokra is, ahol szintén a kamatpálya emelkedésére számít a piac.
A forint árfolyamáról azt mondta, az még mindig erős, de kiemelte nemzeti fizetőestközünk volatilitását.
Örömét fejezte ki viszont, hogy a magyar kockázati felár alacsonyabb, mint Lengyelországban, ez a magyar felár pedig még a német tízéves állampapírokhoz képest is csökkent.
„Ez segíti az államadósság finanszírozását”
– húzta alá Varga Mihály.
Gyülekeznek a fellegek
A jegybank kedden délután közzétette a szeptemberi Inflációs Jelentés alapjául szolgáló pénzromlási és növekedési előrejelzéseit. Varga Mihály azt mondta, az idei évre továbbra is 1,8 százalékos, jövőre azonban már 3,1 százalékos fogyasztóiár-indexszel számolnak. Hozzátette, a lakosság inflációs érzékelése és az egyéves pénzromlási várakozása is csökkent.
A jegybankelnök azt is közölte, az idei évre vonatkozó GDP-növekedési előrejelzést az aszály miatt lefelé módosították: 2026-ra 1,8, 2027-re 2,9, 2028-ra pedig 2,8 százalékos bővülést várnak. Megjegyezte, az építőipari termelés júliusi volumenindexe mínusz 11,7 százalék volt, de az uniós források lendületet adhatnak a beruházásoknak.
Lesz még kettő a két és félből?
Az Mfor arról érdeklődött, elképzelhető-e, hogy a most meghatározott 2,5 százalékos középtávú inflációs célt a jegybank később tovább csökkentse. Varga Mihály szerint erről most korai lenne beszélni, hiszen a 2,5 százalékos cél is csak 2028 elején lép életbe. Az MNB első embere hozzátette, a keretrendszer későbbi felülvizsgálata keretében vissza fognak térni a kérdésre, a fejleményekről pedig a kormányt folyamatosan tájékoztatják.
Laptársunk azt is megkérdezte, a Növekedési Kötvényprogram, illetve a Start Garancia Zrt. révén kihelyezett hitelek mennyire váltak kockázatossá, vannak-e köztük bedőlt követelések. Varga Mihály közölte, a Növekedési Kötvényprogramot folyamatosan monitorozzák, arra a jegybank céltartalékot képzett, és ezt fogják tenni a jövőben is. Hozzáfűzte, nagyságrendileg 1500 milliárd forintos állományról van szó, a jegybankban pedig ezt a kitettséget figyelemmel követik. A jegybankelnök megjegyezte, piaci, kormányzati és hitelminősítői döntések szintén befolyásolják a kockázati megítélést.
Szintén az Mfor kérdése volt, hol tart a Bloombergnek történt szivárogtatás kivizsgálása. Ismert, a portál szeptember elején úgy értesült, a keddi döntés kamattartás lesz, egyúttal csökkentik a középtávú inflációs célt – ez az értesülés pedig valósnak bizonyult. Varga Mihály azt felelte, ezek szenzitív információk voltak, így „alapvető kötelesség” a belső vizsgálat. Felvetette: vajon cél volt-e egy hírportálon keresztül történő befolyásolás? Az elnök meg is válaszolta ezt a saját maga által felvetett kérdést: erről nincs szó, csupán véletlen egybeesésről beszélhetünk. Közölte, a belső vizsgálatot lefolytatták, az adatszivárgásban érintett személyi kört beazonosították, ennyit kíván a nyilvánosság tudomására hozni.
De közöltek két rossz hírt is: magasabb infláció és alacsonyabb GDP-bővülés várható. 
