5p

Mindössze el kéne fogadni a már hosszú évek óta Magyarországon is jelenlévő fintech cég, a Wise javaslatát, ami azt célozza, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók ügyfeleinek csak tavaly 30 milliárd euró értékben felszámított rejtett költségek eltűnjenek. Magali Van Bulckkal, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatójával a cég londoni központjában beszélgettünk.

Nem hittünk a szemünknek: legutóbbi kutatásuk szerint az európai magán- és vállalati ügyfelek 30 milliárd eurót veszítettek a devizájuk átváltásakor és átutalásakor. Azt írják, hogy ez rejtett költség. Hogyan kell ezt érteni?

Rejtett költségeknek olyan díjak számítanak, amelyeket úgy terhelnek egy-egy devizatranzakciónál az ügyfelekre, hogy azokkal ők nincsenek tisztában, más szóval, azok számukra láthatatlanok.

Ez hogyan lehetséges? Hiszen, ha jól tudjuk, a határokon átnyúló fizetésekről szóló európai uniós rendelet kimondja, hogy a tranzakciót megelőzően az ügyfél számára világos, semleges és érthető módon fel kell tüntetni, miből áll össze a devizaváltási díj. 

Ez igaz, csakhogy ez a díj nincs igazán jól definiálva. Az említett jogszabályban csak az van meghatározva, hogy a devizaváltási díj az adott tranzakcióra vonatkozó összes díjat jelenti, azt viszont most még semmi nem tiltja, hogy azokat a megemelt árfolyamokban elrejtsék. Ez értelemszerűen főleg az eurózónán kívüli országokat érinti, vagyis azokat, amelyek még nem vezették be az eurót. Így Magyarországot is. Az említett 30 milliárd mintegy kétharmada, 21 milliárd euró az eurózónán kívüli országokban lévő magánszemélyek és vállalkozások számára veszik el. Ez megdöbbentő összeg, ami félő, hogy a globalizáció fokozódása következtében csak még tovább nőhet, egyebek mellett azért, mert egyre több olyan vállalkozás lesz, amely már nemzetközi szinten kereskedik. 

Az érintett eurózónán kívüli országok közül Magyarország helyzete e tekintetben jobb vagy rosszabb?

A devizatranzakcióknál a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók által önöknél alkalmazott, átlagban az 1 százalékpontot meghaladó árfolyamfelárak nagyjából összhangban vannak az EU többi részével, de amiatt, hogy önöknél még nincs bevezetve az euró, a helyzet rosszabb. De hogy mondjak valami biztatót is: a magyarországi kutatásunk azt mutatta, hogy az árfolyamfelárak egy része enyhén csökken, egyre több bank válik kicsit átláthatóbbá, kicsit versenyképesebbé.

Magali Van Bulck, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója optimista
Magali Van Bulck, a Wise EMEA régiójának szabályozásért és kommunikációs stratégiáért felelős igazgatója optimista
Fotó: Wise

A Wise mekkora marzzsal dolgozik?

Nálunk átlagosan 0,65 százalék a váltási jutalék. A Wise pillanatnyi piaci árfolyamon vált, erre jön a jutalék, amit minden egyes tranzakciónál transzparensen jelzünk az utalások előtt. Cégünk eleve azért jött létre, mert két, Angliában vállalkozó észt alapítónk kénytelen volt megtapasztalni, milyen körülményes a fontban kapott fizetésük egy részét hazautalni, ott fizetni például a meglévő lakáshiteleiket, s milyen hatalmasak a font-euró váltáskor jelentkező tranzakciós díjak. Felháborító, hogy ma egy bank azt állíthatja, hogy egy átutalás ingyenes vagy nagyon kevésbe kerül, ezzel szemben az árfolyam kiugróan magas.

De mi tudnak tenni, hogy a piac egészében lemenjenek és ami a lényeg, átláthatók legyenek a devizatranzakciós költségek?

Mi nem az árfolyamalakítást szeretnénk korlátozni, abba beleszólni, hanem azt szeretnénk elérni, hogy a bankok és egyéb pénzügyi szolgáltatók teljesen átlátható módon tájékoztassák az ügyfeleiket az általuk ténylegesen felszámított díjakról, költségekről. Ami persze nagyobb versenyhez, így pedig a díjak csökkenéséhez vezethet, ez pedig, mondanom sem kell, végső soron az ügyfelek érdeke. 

A Wise már vagy tíz éve kampányol a politikai döntéshozóknál azért, hogy tegyen meg mindent a rejtett költségek eltűnéséért, kötelezzék a bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat arra, hogy feketén-fehéren kimutassák az ügyfeleknek, pontosan mennyit fizetnek. Szerencsére már az eddigi erőfeszítéseink sem voltak hiábavalók, igaz, közel sem elégségesek. 2020-ban életbe lépett a határon átnyúló fizetésekre vonatkozó szabályozás, amely minden EU-n belüli fizetésnél nagyobb átláthatóságot írt elő. Csakhogy tapasztalataink szerint sok bank ezután is megtalálta a kiskaput, hogy elrejtse a díjakat.

Árfolyam

Most azonban ismét pozitív hírek érkeznek. Jelenleg egy új, EU-szintű szabályozásról tárgyalnak az illetékesek, amelyet fizetési szolgáltatásokról szóló rendeletnek neveznek, s ami még nagyobb átláthatóságot eredményezhet. Úgy érzem, a döntéshozók azért is nyitottabbak most, mert ők is felismerték, hogy a szabályokat nem dolgozták ki olyan szigorúan, mint ahogyan azt a határokon átnyúló fizetésekre vonatkozó előírásoknál kellett volna. 

Lehet már tudni, mi lehet az üdvözítő megoldás?

A fizetési szolgáltatásokról szóló rendeletben egyrészt előírhatják, hogy a bankoknak és egyéb pénzügyi szolgáltatóknak tegyék közzé, mekkora devizaárfolyam-réssel dolgoznak. Másrészt bevezethetnek egy bizonyos irányadó kamatlábat, ami azt eredményezheti, hogy mindenki ugyanazt a módszert használja a díj pontos kiszámítására. Így az ügyfelek pontosan megtudhatják, mennyibe kerülnek a devizatranzakciók az egyes szolgáltatónál, ezáltal azok kondíciói összehasonlíthatóvá válnak.

Mennyire viheti előre az ügyet, hogy július 1-jétől az eurózónán kívüli Magyarország adja a soros EU-elnökséget?

Ez kétségtelenül más helyzet az előző félévvel szemben, amikor az eurózónában lévő belgáké volt az uniós elnökség, bár ők is nagyszerű munkát végeztek. De szerintem a magyarok még inkább tisztában lehetnek e problémával, ezért azt reméljük, hogy pontosan megértik, hogyan kell bevezetni ezeket a szabályokat oly módon, hogy azok az ügyfelek számára – legyenek azok magánszemélyek vagy vállalkozások – rendkívül egyértelműek legyenek, és megakadályozzák a bankokat és egyéb pénzügyi szolgáltatókat abban, hogy a jövőben is kihasználják a kiskapukat.

(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Személyes pénzügyek Hová tűnt a tavalyi kamatprémium?
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 19:34
A Bónusz Magyar Állampapír (BMÁP) értékesítését lezárja az ÁKK, és kisebb kamatprémiumot kínáló sorozatokat hirdet meg.
Személyes pénzügyek Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! – 2025 tavasz, 2. forduló 1. nap
Privátbankár.hu | 2025. március 31. 07:00
Mit tudsz a pénzügyekről? Itt a Legyél Te is Pénzügyi Junior Klasszis! diákverseny 2. fordulója a Heves, Békés, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Pest, Baranya és Fejér vármegyei csapatoknak!
Személyes pénzügyek A nyugdíjasoknak üzent a novemberi pénzről Nagy Márton
Privátbankár.hu | 2025. március 27. 09:46
Tett egy másik bejelentést is.
Személyes pénzügyek Ismét nagyon rossz helyre tévedt a forint
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 18:56
Újra a 400-as lélektani határ felett a magyar fizetőeszköz. 
Személyes pénzügyek Kedves lakás, hány éves vagy? Válaszolnak a lakásbiztosítások
Privátbankár.hu | 2025. március 26. 11:05
Március végéig tart a lakásbiztosítási kampány. Az MNB szerint már 100 ezren váltottak. A netriskes adatokból pedig az derül ki, hogy tízből kilencen jobban jártak. 
Személyes pénzügyek Van válasz az állampapíros kérdésre – interjú a Gránit Alapkezelő szakértőivel
Privátbankár.hu | 2025. március 25. 16:31
Izgalmas időszakot jelent a lakossági megtakarítások esetében az idei év eleje. Az inflációkövető állampapírok hozamkifizetései miatt komoly összeg keresi a helyét a piacon. Alternatívát jelenthetnek például a kötvényalapok, amelyek hosszabb távon is vonzó hozamkilátásokat nyújthatnak. Persze nagy kérdés, hogy ki, milyen kockázatot tud vállalni. A jelenleg népszerű témában a Gránit Alapkezelő két szakembere, Kovács Szilárd értékpapír-befektetési igazgató és Pozsgai Gábor értékesítési vezető adott részletes képet.  
Személyes pénzügyek Zárul a kamatolló a személyi kölcsönöknél, de még maradtak érvek a jelzáloghitelek mellett
Gergely Péter | 2025. március 24. 15:02
Fokozatosan csökken a különbség a szabad felhasználású jelzáloghitelek és a személyi kölcsönök kamatai között, miután a kellően nagy összeget igénylő, és jó jövedelmi helyzetű ügyfelek már tíz százalék alatti kamatokkal is személyi hitelhez juthatnak. Ezzel együtt a jelzáloghiteleknek még mindig maradt tér a piacon, főként azért, mert egyre nagyobb összegeket igényelnek az ügyfelek.
Személyes pénzügyek Hitelt venne fel? Akkor érdemes sietnie
Privátbankár.hu | 2025. március 24. 09:54
Egyes településeken drágább lehet.
Személyes pénzügyek Több mint 14 százalékos hozam? Sima ügy, csak jól kell táskát választani
Buksza blog | 2025. március 23. 13:33
Nem kell nagy teremgarázsokat építenie azoknak a gyűjtőknek, akik klasszikus autók helyett inkább egy kisebb méretű használati tárgy, luxuskategóriájú kézitáskák vásárlásával igyekeznek megőrizni pénzük értékét.
Személyes pénzügyek Újabb nagy lépést tett a készpénz felé a kormány
Privátbankár.hu | 2025. március 20. 06:07
Az éjszaka megjelent a kormányhatározat, melynek értelmében minden hazai településen bankautomatának kell lennie. Több ATM van hazánkban ma is, mint ahány település. Mégis számos helyen nincs bankautomata. Hogy lehetséges ez?
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG