Október elsejétől a pénznemváltásos ügyletek után már kiegészítő tranzakciós illetéket is kell fizetni az auguszban jelentősen megemelt eddigin felül. Az év végéig élő díjstop miatt ezt a bankok nem háríthatják át a lakossági ügyfelekre, de cserébe a többségük egyelőre az illetékmentesség 20 ezer forintos határának 50 ezerre emelkedéséből sem élvezhet semmit - derül ki a Bank360.hu összeállításából.
Október elsejétől már a tranzakciós illeték júliusban bejelentett emelésének második részét is fizetnie kell a bankoknak és más pénzügyi szolgáltatóknak. Az eddigi létező, augusztusban jelentősen megemelt sápon felül kiegészítő illeték is terheli a konverziót tartalmazó ügyleteket. Ez azt jelenti, hogy amennyiben egy tranzakció különböző pénznemek közötti átváltást tartalmaz, úgy erre az általános tranzakciós illetéken felül további 0,45 százalékos kell fizetni, ügyletenként 20 ezer forintos felső határral - emlékeztet a mostantól alkalmazandó szabályra Bank360.hu. Ráadásul az általános előírástól eltérően a kiegészítő illetéket belföldi magánszemélyek vagy vállalati ügyfelek ugyanannál a pénzintézetnél vezetett számlái közötti ügyletekre is kivetik, de legalább a bankkártyás műveletekre nem vonatkozik.
A magánszemélyekre azonban ezt a plusz terhet 2024-ben a pénzügyi szolgáltatók nem terhelhetik át az egyelőre év végéig szóló díjstop értelmében. A korábbi tapasztalatok szerint a tranzakciós illetéket valamilyen módon a bankok érvényesítették előbb-utóbb a számlaköltségekben, de ezt már a díjstop alapján az augusztusi illetékemeléssel sem tehették meg.
Augusztus 1-től azonban nemcsak a például az átutalások után fizetendő tranzakciós illeték nőtt a másfélszeresére, 0,3 százalékról 0,45 százalékra, hanem az az illetékmentességi határ is jócskán megemelkedett, ameddig ezt a lakossági ügyleteknél nem kell megfizetni. 2019. január 1-től a 20 ezer forint alatti átutalásokat nem terhelte illeték, 2024. augusztus 1-től viszont ezek már 50 ezer alatt illetékmentesek a pénzintézeteknek.
A bankok hirdetményeiben azonban ez a kedvezményváltozás csak elvétve jelenik meg, miközben a tranzakciós illeték szinte minden kondíciós listában ott van. A lakossági bankszámla hirdetményekben persze még a régi 0,3 százalékos értékek szerepelnek a kormány djstopja miatt.
Kevés bank engedte át a kedvezményt
A díjemelés tehát tilos, de a kedvezményt átengedhetnék, ha akarnák. Két nagybank, az MBH és a Raiffeisen ezt meg is tette: a számlacsomagok kialakításakor figyelembe vette az illetékmentesség határát. Eddig is volt több olyan lakossági számlacsomaguk, amelynél 20 ezer forint alatt minden átutalás díjmentes volt, augusztus 1-től ezeknél 50 ezer forint a határ.
Nincs olyan jogszabályi rendelkezés, amely szerint a korábbi 20 ezer forint, most pedig 50 ezer forint alatti átutalásokat vagy az átutalások ez alatti részét egy banknak díjmentesen kell adnia - hívja fel a figyelmet a Bank360.hu érdeklődésére a Magnet Bank. Az illetéken kívül más költségei is lehetnek egy szolgáltatónak, amelyeket ráterhelhet az ügyfélre. A Magnet ugyanakkor - bár a tranzakciók nem teljesen díjmentesek - de a legkedvezményesebb díjszabású sáv összeghatárát 20 ezerről 50 ezer forintra emelte. Az Erste és a CIB például bizonyos számlacsomagokban eddig 20 ezer forintig biztosította a kedvezményes átutalásokat, és ezen az összeghatáron azóta sem emelt.
A többi bank másképp akciózik
A bankok többségénél viszont nyoma sincs a 20 ezer vagy 50 ezer forintos limitnek a kondíciós listákban. A kedvezményeket másképp engedik át, ha átengedik. A K&H például a banszámlacsomagoknál a tranzakciók számához köti a díjmentességet, az OTP pedig egy fix összeghatárig biztosítja, ami felmehet akár egymillió forintig is. Az UniCreditnél olyan számlacsomag is van, amelynél a tranzakciók számától és értékétől függetlenül díjmentesen utalhatnak az ügyfelek.
A Bank360.hu szakértői szerint ez a csomagkialakítás egyébként közelebb áll ahhoz, amit a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szeretne, vagyis hogy egy fix összegért cserébe az ügyfelek korlátlan számú és értékű online tranzakciót bonyolíthassanak le. A jegybank szerint az ilyen árazás kulcsfontosságú lenne a készpénzhasználat csökkentése és a digitális bankolás fejlődése érdekében. Ugyanakkor a bankok nehezen tudják ezeket a számlacsomagokat kialakítani, amíg tranzakciós illetéket kell fizetniük az átutalások után, ráadásul azt még emelik is.
A lex MBH-4iG az Alkotmánybíróság előtt. 
