„Az áprilisi inflációs adatban már erősen megjelent az árréstop hatása is. Ugyanakkor a bankok önkéntes díjcsökkenése még nem lépett életbe ezen időszakban. Mit várhatunk ettől a lépéstől, mennyire fékezheti tovább az általános áremelkedést?,” teszi fel a kérdést a Bankmonitor elemzése.
A KSH adatai alapján az áprilisi éves infláció 4,2 százalék volt, ez jóval kedvezőbb a márciusi 4,7 százalékos értéknél, de még meghaladta az elemzők által várt értéket. Márciushoz képest egy hónap alatt 0,2 százalékkal emelkedtek az árak.
Az árréstop hatása már megjelent az áprilisi adatokban, hiszen az élelmiszerek ára 1,3 százalékkal mérséklődött a márciushoz képest.
Ugyanakkor más intézkedések még nem fejtették ki hatásukat az árszínvonalra, ilyen például a bankok önkéntes díjcsökkentése, melyet a lakossági bankszámláknál alkalmaznak.
Közel 1 százalékkal mérséklődhetnek a számlaköltségek
A bankok a vállalás alapján az inflációkövető áremelésüket vonják vissza. (A 2024-es átlagos áremelkedésnek megfelelően árazták volna át a számladíjakat a bankok.)
Az érintett pénzintézetek – akik az infláció miatt emeltek árat – május elsejével már meg is hirdették díjcsökkentésüket, vagyis valóban a májusi inflációs adatokban már jelentkeznie kell ennek a lépésnek.
Az inflációs adatok között a „máshova nem sorolt pénzügyi szolgáltatások ára” kategóriában jelennek meg a számladíjak. Természetesen nem teljesen azonos a kettő.
A bankszámlák inflációkövető áremelését az egyes pénzintézetek idén márciusban és áprilisban hajtották végre. (Illetve egy bank májusra tervezte ezt a díjemelést.)
Március hónapban 0,1 százalékkal, míg áprilisban 0,9 százalékkal emelkedett az előző hónaphoz képest a pénzügyi szolgáltatások ára. Az inflációkövető áremelés visszavonása gyakorlatilag azt jelenti, hogy visszatérnek a februári árak, amihez 0,99 százalékkal kell csökkennie májusban az áraknak az áprilisi szinthez képest.
Mindez azt is eredményezné, hogy májusban a pénzügyi szolgáltatások ára éves összevetésben 0,2 százalékkal emelkedne. Ez érdemben alacsonyabb, mint a márciusi, áprilisi érték: előbbi 11,3 százalék, míg utóbbi 6,9 százalék volt.
Ezek alapján a pénzügyi szolgáltatások ára jelentősen módosul az április értékhez képest, ez azonban nem csak az önkéntes díjcsökkenésnek köszönhető, más „természetes” folyamatok is közrejátszanak.
Az inflációkövető áremelkedés már nagyrészt lezajlott április végéig – az MBH Bank árai emelkedtek volna az önkéntes díjcsökkenés nélkül májusban –, így a Bankmonitor szakértői havi összevetésben 0,1-0,2 százalékos áremelkedést vártak volna önkéntes díjcsökkenés nélkül is. Az éves áremelkedés is jelentősen mérséklődött volna az önkéntes díjcsökkenés nélkül, azt a szakértők 0,3 százalékra várták.
A pénzügyi szolgáltatások várható árváltozása májusban:
A havi árváltozás tehát az áprilisi 0,9 százalékos emelkedésről várhatóan 1,0 százalékos csökkenésbe csap át májusban. (Az önkéntes díjcsökkenés nélkül ez még 0,1-0,2 százalékos emelkedés lenne.)
Az éves áremelkedés az áprilisi 6,9 százalékos szintről 0,2 százalékra mérséklődne. (Az önkéntes díjcsökkenés nélkül nagyságrendileg évi 0,3 százalékos áremelkedést láthatnánk.)
Milyen hatása van a teljes inflációra az önkéntes díjcsökkentésnek?
De lássuk mindezen elemeknek milyen hatása lehet a teljes inflációra. A vizsgálat során a Bankmonitor szakértői abból indultak ki, hogy minden más tényező áremelkedése az áprilisi szinten marad, csupán a pénzügyi szolgáltatások áremelkedése módosul.
Így vizsgálva a havi áremelkedés 0,1, míg az éves árnövekedés 4,0 százalékra mérséklődne májusban. Előbbi 0,1, míg utóbbi 0,2 százalékpontos csökkenést jelentene az áprilisi adathoz képest.
Az önkéntes díjcsökkenés nélkül is kiszámolták a pénzügyi szolgáltatások árváltozását, így is meg lehet határozni a teljes inflációt. Így kalkulálva a havi teljes árváltozás 0,2 százalék lenne, míg az éves teljes infláció valahol 4 százalék körül alakulna májusban.
Vagyis a bankszámladíjak önkéntes csökkenésének a hatása a teljes inflációba a pénzügyi szolgáltatások árán keresztül épül be.
A Bankmonitor szakértőinek várakozása alapján ezen lépés a havi inflációt nagyságrendileg 0,1 százalékponttal mérsékli a következő hónapban.
Ki kell hangsúlyozni, hogy a pénzügy szolgáltatások már termékek árát is tartalmazhatják. A fenti számítás pedig csupán a számladíjak önkéntes korlátozásának inflációra gyakorolt hatását hivatott bemutatni, nem tekinthető általános inflációs becslésnek. Arra nem is lenne alkalmas, hiszen más tényezők várható árváltozásával nem kalkulált, áll a közleményben.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
