Pozitívabban gondolkodnak a magyar kis- és középvállalkozások főbankjuk szolgáltatásairól, mint az elmúlt egy évben. A hazai kkv-k várakozásairól képet festő K&H kkv bizalmi index legfrissebb, 2025 első negyedéves kutatási adatai alapján visszatért a bankokkal való elégedettség a 2024 év eleji szintre. Részletesebben vizsgálva az adatokat, látható, hogy a válaszadók több mint egyharmada (36 százalék) teljes mértékben elégedett a fő bankja által nyújtott szolgáltatásokkal, újabb közel egyharmaduk (28 százalék) nagyrészt elégedett és mintegy egyötödük (22 százalék) legalább részben elégedett velük. 7 százalékra tehető a kissé elégedetlen cégvezetők aránya, és 8 százalékra a teljesen elégedetleneké.
„Kiélezett verseny alakult ki a bankok között az ügyfelekért, amit indokolhat, hogy jelentősen beszűkült a vállalati hitelezés piaca. Amíg 2023-ban átlagosan 10 százalékot meghaladó mértékben nőtt a vállalati hitelezés, ez a tavalyi évre 5 százalékra csökkent. Számunkra örömteli adat, hogy bankunk még ebben a környezetben is a piaci átlagot meghaladó, 7 százalékos bővülést tudott elérni. A K&H számára kiemelten fontos terület a vállalkozásösztönzés, ezért az innovatív banki szolgáltatások mellett pénzügyi tudatosságot ösztönző tanácsokkal, üzletfejlesztési megoldásokkal és pályázati lehetőségekkel is támogatjuk a vállalkozókat. Illetve Kate, az ország első digitális pénzügyi asszisztense is a rendelkezésükre áll, ami jelentősen megkönnyíti és felgyorsítja a mindennapi bankolást” – fogalmazott Oraveczné Németh Ildikó, a K&H lakossági és kkv szegmens marketing vezetője.
A vállalati hitelezés piacán tapasztalt szűkülés további indoka lehet az, hogy a kkv-k a vállalati hitelek kamatainak növekedésére számítanak, miközben a jegybanki alapkamat szerintük 6,5 százalékon stabilizálódik. A kkv-k mintegy 2 százalékpontos kamatemelkedéssel számolnak a következő 12 hónapban, ami jelentősnek mondható, utoljára ilyen mértékű növekedésre 2023 őszén volt példa. Cégméret szerint is többnyire hasonlóan látják a helyzetet a kkv-k: szűk tartományban, 1,8 és 2,1 százalékpont közötti növekedést prognosztizálnak.
Az iráni háborút az új világrend részeként kell értelmezni, ahol a nagyhatalmak ismét a saját nemzeti érdekeik szerint cselekszenek – mondta Orbán Viktor. 
