A CIB Bank volt eddig kivétel, de május 1-től a pénzintézet változtatott a gyakorlatán és elfogadja a legrosszabb, „I” besorolású ingatlanokat hitelcélként. Az elfogadás azonban szigorúbb feltételekkel járhat, a CIB-nél például 15 százalékos csökkentett hitelbiztosítéki érték limit alkalmazandó erre a besorolásra. Más bankoknál nincs általános, publikus szabály arra vonatkozóan, hogy az energetikai besorolás pontosan hogyan befolyásolja az ingatlan bank által elismert értékét.

A bankok jelzáloghitelnél jellemzően arra fektetik a hangsúlyt, hogy az ingatlan igazoltan lakhatásra alkalmas műszaki állapotban legyen, és köthető legyen rá érvényes vagyonbiztosítás. Ugyanakkor elképzelhető, hogy egyes bankoknál ezekhez a korszerűtlen ingatlanokhoz arányaiban több önerőre van szükség, mint egy jobb besorolásúhoz és persze az is meghatározó lehet, hogy melyik településen van az ingatlan. Ezért elengedhetetlen, hogy a vevők pontosan tisztában legyenek a bankok elvárásaival, és alaposan összehasonlítsák az ajánlatokat – emelte ki Korponai Levente, a money.hu vezetője.

Bár a legrosszabb energetikai besorolású lakások finanszírozhatósága is biztosítottá vált, a pénzügyi rendszer és ezzel összhangban a Magyar Nemzei Bank (MNB) szabályozása továbbra is ösztönzi az energiahatékony megoldások elterjedését. A 2025. január 1-jén életbe lépett új szabályozás értelmében a legalább 10 évig kamatfixált, zöld célokra felvett jelzáloghiteleknél a hitelfedezeti mutató (HFM) 90, míg a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) 60 százalékra emelkedhet, függetlenül a hitelfelvevő jövedelmétől. Ezzel akár 10 százalék önerővel is elérhetők egyes zöld hitelkonstrukciók – igaz, nem minden bank kínálja ugyanolyan feltételekkel ezeket a termékeket.

Bár az MNB már 2025 januárjában megadta a lehetőséget a változtatásra, a bankok eltérő feltételeket szabtak meg, és van olyan pénzintézet is, amelyik egyáltalán nem alkalmazza ezt a megengedőbb szabályozást:

• OTP: január 20-tól alkalmazza a kedvezőbb szabályokat zöld ingatlan esetén.
• Erste: csak akkor alkalmazza a kevésbé szigorú feltételeket, ha a megvásárolt/épített ingatlan az egyetlen fedezet a hitelnél.
• K&H: az önerő pontos mértéke mindig egyedi ügyfélminősítés alapján dől el, tehát nem garantált a 10 százalék önerő lehetősége mindenkinek.
• MBH: van 10 százalék önerőre lehetőség zöld vásárlásnál, építésnél, és energiamegtakarítási célú felújításnál, de vegyes hitelcéloknál nem (például ha rossz besorolásút vennénk és azt újítanánk fel korszerűre ugyanabból a hitelből).
• Raiffeisen: 2025. március 1-től alkalmazza a 90 százalék HFM szabályt. Szigorú feltételekhez kötik azonban: a fedezetnek a célingatlannak kell lennie és minimum A+ besorolásúnak, csak társasházi lakásra, csak bizonyos településeken, minimum 20 millió forint piaci értékkel, és az adósok együttes nettó jövedelme is minimum 600.000 Ft kell legyen.
• UniCredit: 2025. április 1-től elérhető a kedvezőbb feltételekkel igényelhető konstrukció. Csak zöld fedezet és zöld hitelcél esetén lehetséges (vásárlás, építés), de nem felújításra. A 90 százalék HFM maximum, a hitelbiztosítéki érték továbbra is korlátozhatja (például alacsonyabb besorolású településen lévő ingatlannál a 90 százalék HFM sem biztos, hogy elérhető).

Bár az MNB megteremtette a jogi keretet a 10 százalék önerős és 60 százalék JTM-es zöld hitelekhez 2025. januártól, ez nem jelenti azt, hogy minden banknál és minden zöld célra automatikusan járnak ezek a kedvezmények. Nagyon alaposan össze kell hasonlítani a bankok konkrét ajánlatait, mert a feltételek (milyen ingatlan, milyen hitelcél, milyen jövedelem) bankonként nagyon eltérőek lehetnek, és több esetben jóval szigorúbbak, mint az MNB által meghatározott maximum lehetőség– tette hozzá Korponai Levente, a money.hu vezetője.