Milliárdok a párnacihában: a bankjegyek fele már 20 ezres

Néhány nap múlva, augusztus 1-jén ünnepli a 80. születésnapját a forint, amelynek egy- és kétforintos címletével a kiskorúak már nem is találkozhattak. Ezeket az érméket ugyanis a drasztikus elértéktelenedés miatt már 18 éve, 2008-ban végleg kivonták a forgalomból, a megmaradt fizikai fizetőeszközök iránti kereslet azonban azóta is megállíthatatlanul növekszik.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legutóbbi Időközi jelentése szerint a forgalomban lévő készpénzállomány értéke 2026. március végén 9653,1 milliárd forintot tett ki. Ez értékben 7,6 százalékos, az előző év decemberi záróértékhez viszonyítva pedig 342,8 milliárd forintos állományi növekedést jelent mindössze egyetlen negyedév alatt. Március óta pedig még tovább nőtt a volumen. 

A készpénzkereslet alakulásában a lakosságnál felhalmozódó óvatossági tartalékok játsszák a főszerepet. Az állomány első negyedéves bővüléséhez nagymértékben hozzájárultak az olyan szociális juttatások, mint a 13. és 14. havi nyugdíj, valamint az állami szférában jelentkező, nem rendszeres jövedelemfolyósítások, például a fegyverpénz.

A húszezres abszolút dominanciája

A hazai készpénzforgalomban a legnépszerűbb címlet a 20 ezres, amelynek az aránya évről évre nagyobb. 2026. március 31-én összesen 753,4 millió darab bankjegy volt forgalomban, ez 5,8 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A bankjegyek csaknem fele 20 ezer forintos volt, ezekből március végén 368,9 millió darab volt forgalomban, éves szinten kiugró mértékben, 10,2 százalékkal nőtt a legnagyobb címletű bankjegyek száma.

A második helyen a 10 000 forintos bankjegy áll, amelyből 180,7 millió darab volt a piacon, 5 ezresből 35 millió, 2 ezresből 24 millió, ezresből 99,3 millió, 500-asból 45,5 millió darab. A forgalomban lévő bankjegyek teljes értéke elérte a 9530,8 milliárd forintot.

A forgalomban lévő érmék értéke ennek a töredéke volt: 103,6 milliárd forintot tett ki. Az érméknél a megoszlás pont fordított, mint a papírpénzeknél. Az ötforintosból van a legtöbb, több mint 900 millió darab, 10 forintosból csaknem 540 millió, 20-asból több mint 505 millió darab lapul a tárcákban. 50-esből és 100-asból közel ugyanannyi 271 millió, illetve 273 millió forint van forgalomban, 200-asból pedig 213 millió. 

Forgalomban lévő bankjegycímletek megoszlása és változása

A hamisítók is a nagyobb címletekre mennek

A hatalmas készpénzállomány ellenére a magyar fizetőeszközt kevesen hamisítják. Az MNB adatai szerint 2026 első negyedévében mindössze 47 darab forinthamisítványt szűrtek ki a készpénzforgalomból. 

A lefoglalt bankjegyek belső arányaiból világosan látszik, hogy a bűnözők is a legnagyobb értékű papírokra utaznak: a hamisítványok 59,6 százaléka a 10 000 forintos, 27,7 százaléka pedig a 20 000 forintos címletekből került ki, míg az 1000 és 5000 forintosok részaránya csupán 6,4-6,4 százalékot tett ki. 

A hamisítások általában elég kezdetlegesek: a csalók változatlanul az egyszerű, irodai színes fénymásolókat és nyomtatókat használják. Bár ezek a papírok első pillantásra megtévesztőnek tűnhetnek, egyszerű érzékszervi vizsgálatokkal (tapintással, fény felé tartva) vagy a kereskedelmi pénztárakban alkalmazott kombinált UV-A és UV-C lámpákkal pillanatok alatt százszázalékos biztonsággal kiszűrhetők.

Milliárdos tétel a fizetőeszközök pótlása

A jegybank persze nem fénymásolóval nyomtattat új 20 ezreseket. Ezért a hatalmas készpénzállomány fenntartása, a megnövekedett forgalom és a természetes elhasználódás miatti csere komoly költséget jelent. Az MNB készpénzgyártással kapcsolatos bruttó ráfordításai a jegybank éves jelentése szerint 2025-ben elérték a 18,031 milliárd forintot.

A bankjegygyártási költség 10,417 milliárd forintot tett ki, ez a tétel elmaradt a megelőző évi bázistól, mivel a jegybank csökkentette a megrendelt volumen méretét. A forgalmiérme-verés költsége jelentősen megugrott, és elérte az 5,709 milliárd forintot. A drágulást a forgalomba bocsátott darabszám emelkedése mellett a nemzetközi fémpiaci alapanyagárak kedvezőtlen alakulása magyarázza. Az emlékérme-verés költsége 1,905 milliárd forintot emésztett fel. Itt a nemesfémek világpiaci árugrása a legyártott darabszám csökkenése ellenére is növelte a bruttó kiadásokat.

A fizikai bankjegyek cseréje folyamatos feladat: a kopások miatt az MNB egyetlen év alatt 77,9 millió darab elhasználódott bankjegyet selejtezett le, ami azt jelenti, hogy a teljes hazai bankjegyállomány 10,6 százalékát újra kellett nyomtatni. Az érmék forgalomban lévő mennyisége 4,4 százalékkal, 2688,0 millió darabra bővült.

Hová rejtik az emberek a bankjegyeket?

A felmérések szerint az otthon tartott milliárdok jelentős része nem páncélszekrényekben pihen, hanem a háztartások legkülönfélébb pontjain. A lakossági tapasztalatok alapján a legnépszerűbb rejtekhelyek listáját a mai napig a könyvespolcok vastagabb kötetei, a ruhásszekrények mélyén lévő ágyneműtartók, valamint a wc-tartály vezetik. A kreatívabbak előszeretettel használják a fagyasztóládát – nejlonba csomagolva a borsó és a húsok közé rejtve a bankjegyeket –, a függönykarnisok belsejét, vagy a ritkán használt téli kabátok bélését.

A betörők és tolvajok azonban pontosan ismerik ezeket a klasszikus pszichológiai mintákat. A tapasztalt elkövetők egy besurranás alkalmával szinte soha nem a fiókok alján kezdenek, hanem azonnal a hálószobai matracok alá nyúlnak, átpörgetik a könyveket, leverik a konyhai tárolókat, és átkutatják a fehérneműs fiókokat. Bár a lakosság a fizikai közelséget biztonságnak éli meg, a szakértők figyelmeztetnek: a tolvajok pont azokon a „biztonságosnak hitt” helyeken keresik először a húszezreseket, ahová az emberek a legnagyobb nyugalommal rejtik el őket.