Új építésű, eladó lakások. Mellette egy már lakott, új társasházi épület a főváros IX. kerületében. Kép forrása: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba |
Tavaly számos intézkedést vezettek be, ami fokozza az építési kedvet, így a kedvező adó- és kamatkörnyezetben, valamint a kínálat ugrásszerű növekedése tovább fokozza majd a lakásvásárlási kedvet. Az OTP Jelzálogbank ingatlanpiaci vezető elemzője, Valkó Dávid elmondása szerint a vásárlási kedvet a kereslet bővülése mellett a 2019 végéig érvényben lévő 5 százalékos, csökkentett áfakulcs, a CSOK és a kedvező kamatok pörgetik.
Ezzel párhuzamosan azonban számos olyan speciális tényezőre is oda kell már figyelni, ami kifejezetten az épületek társasházzá nyilvánításával függ össze, ezek figyelembe vételével és kiaknázásával ugyanis rengeteget spórolhat egy vásárló, ezt közölték a Házfórum szakértői a Privátbankár.hu-val. Így az SZMSZ összeállítása mellett az alapító okirat alaposabb áttanulmányozása is megkönnyíti a vásárlást, valamint a társasház ügyeinek intézését is a jövőben.
Nem csak a főváros bővül
A fővárosban tavaly mintegy 350 új, kétlakásosnál nagyobb társasházi projekt, azaz 11 ezer új lakás értékesítése indult el, írja az OTP Budapesti Újlakás Értéktérkép legfrissebb elemzése. Budapest mellett azonban a vidéki újlakás-piac is óriási lendületet vett, ez elsősorban az ország nyugati felében volt erősebb, így Győr, Székesfehérvár, Pécs, Zalaegerszeg, Sopron és a Balaton környéke bővült látványosan, míg a keleti országrészben Miskolc, Debrecen és Kecskemét húzta a piacot. Országszerte összesen 4238 társasház épült tavaly, mintegy duplája a 2015-ben látottaknak.
Budapesten a XIII. és XI. kerületben volt a legdinamikusabb a fejlődés, az újonnan értékesíteni kezdett 350 társasházi beruházásból 56 a XIII. kerületben indult el, és várhatóan 3300 lakás épül még 2018 végéig. A XI. kerületben pedig ugyanilyen projektszámmal és 1800 lakással bővül a kínálat.
Rámegy ingünk-gatyánk
Az utóbbi egy évben a lakáskínálat dinamikus bővülésével párhuzamosan a társasházi lakások négyzetméterárai is folyamatosan növekedtek, köszönhetően a válságot követő erős túlkeresletnek. A két leglátványosabban bővülő fővárosi kerületben átlagosan 5-600 ezer forintos négyzetméterárak jellemzőek ma is, és itt további emelkedés várható. Emiatt nem is csoda, hogy az emberek inkább a kisebb, de jó kiosztású – például 55-60 négyzetméteren nappali+2, vagy alig 70 m2-en nappali+3 hálószobás – lakásokat keresik.
Társasházba költöznék – mire figyeljek?
Egy újépítésű lakás vásárlásánál nem elhanyagolható tényező, hogy a szóban forgó épület társasházzá vagy lakásszövetkezetté alakulását ki intézi. A vásárlást megelőzően így mindenképp érdemes megtudni, hogy a folyamatot a lakásprojektet vezető cég vagy a lakások értékesítését bonyolító ügyvéd kezeli, vagy épp maguknak az új tulajdonosoknak kell majd levezényelniük. Emellett mindenképp érdemes tisztázni, hogy lakásszövetkezeti vagy társasházi formában kívánják-e kezelni az épületet, ez ugyanis a tulajdonviszonyok és az üzemeltetés szempontjából kulcsfontosságú kérdés, mondta el a Házfórum társasházszakmai fórum vezető szakértője, Sárvári Marcell.
MTI Fotó: Mohai Balázs |
A társasház-alapítással kapcsolatos kezdeti feladatok ugyanis komoly terhet róhatnak az új tulajdonosokra, gondoljunk csak az alapító okirat és a szervezeti és működési szabályzat összeállítására. Ráadásul az újépítésű lakások vásárlásakor mindenképp szem előtt kell tartani, hogy hogyan történik a lakások értékesítése. A legkeresettebb környékeken ugyanis jellemző lehet a lakások előszerződésekkel való értékesítése, így a vásárló még meg sem épült lakás megvételére kötelezheti el magát. Ezekben az esetekben különösen fontos, hogy mind a látványtervekben, mind pedig – a munkaerőhiány miatti – időbeli változásokra, csúszásokra lehet számítani, fűzte hozzá a szakember.
Mennek-e még az ingatlanárak, mi várható az ingatlanalapoktól? Interjú A Raiffeisen Ingatlan Alap kezelője felfutást érzékel az üzleti célú ingatlanok piacán, a hozamelvárások lejjebb jöttek, az objektumok felértékelődnek. Ez a folyamat még pár évig eltarthat. A tipikus lakossági befektetőknek azonban inkább vegyes alapokat ajánlanak, ahol csak a kockázati szintről kell dönteniük. Interjú Váradi Zoltánnal, a Raiffeisen Alapkezelő vezérigazgató-helyettesével. >>> |