A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az év első három hónapjában tovább folytatódtak a 2011 második felében tapasztalt tendenciák. Egyrészt az építési engedélyek csökkenése továbbra is lassúbb, mint a befejezett építkezéseké, másrészt folytatódik a közép-magyarországi építkezések visszaesése.
Tavaly még Budapest még tartotta magát
Egy évvel ezelőtt még Közép-Magyarországra koncentrálódott a lakásépítések közel kétharmada, és Budapesten volt a legkisebb mértékű az építések számának visszaesése. Az idei év első három hónapjában azonban Közép-Magyarországon figyelhető meg a legerőteljesebb csökkenés, ahol az egy évvel korábbihoz képest mintegy felére esett vissza a lakásépítés volumene, s az összes lakásnak csupán az egyharmada épült ebben a régióban. Budapesten a csökkenés még ennél is drasztikusabb: 65 százalékkal kevesebb lakás építését fejezték be, mint a tavalyi év első három hónapjában.
A többi régióban átlagos vagy annál kisebb volt a visszaesés mértéke, sőt Észak-Alföldön, Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon a lakásépítések növekedését regisztrálták. A fővárosi építkezések óriási visszaesése mellett a községekben átlagos mértékű (20%-os) csökkenés volt megfigyelhető, a megyei jogú városokban viszont 41, a többi városban 5 százalékkal nőtt a használatba vett lakások száma.
Kevesebb építési engedély
Az első negyedévben 12 százalékkal kevesebb új engedélyt adtak ki, mint amennyi új lakást befejeztek. A kiadott új lakásépítési engedélyek számában 2012 I. negyedévére már nem mutatkozott olyan jelentős csökkenés, mint a korábbi időszakokban. Az új engedélyek száma a községekben gyakorlatilag változatlan, a városokban a fogyás átlagos mértékű (13%), Budapesten viszont az átlagot jóval meghaladva, 34 százalékkal esett vissza a kiadott új lakásépítési engedélyek száma. A megyei jogú városokban azonban 14 százalékkal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban. Az építési engedélyek száma Közép-Magyarországon és Közép-Dunántúlon csökkent a legerőteljesebben (24%), Nyugat-Dunántúlon ezzel szemben növekedés figyelhető meg (58%).
Bérbeadásra a lakások 5 százaléka, egy évvel korábban 2 százaléka épült. A lakásépítés kivitelezők szerinti megoszlása némileg változott: jogi személyiségű gazdasági társaságok a kivitelezői a használatba vett lakások 55 százalékának, az egyéni vállalkozások a lakások 31 százalékát építették. Az új lakások 10 százaléka lakossági kivitelezésben készült el. Az új lakóépületekben létesült lakásokat tekintve 45-ről 53 százalékra nőtt az új családi házak építése, viszont visszaesett a többszintes, többlakásos épületben épített lakások aránya 47-ről 42 százalékra. A lakóparki lakások aránya az 1 százalékot sem éri el.
Nagyobb alapterületűek az új lakások
Az adott időszakban használatba vett lakások átlagos alapterülete 97 m2 volt, ami az egy évvel korábbihoz képest 4 m2-rel növekedett. A 100 m2-nél nagyobb alapterületű lakások aránya 35 százalékról 37 százalékra emelkedett.
2012 első három hónapjában 650 lakás szűnt meg, ami kétszer több, mint az előző év azonos időszakában. 198 üdülőegységet építettek, 87 üdülőépületben és 204 üdülőegységre adtak ki építési engedélyt. A használatba vett és az engedélyezett üdülőegységek száma több mint kétszeresére nőtt. Az új üdülők átlagos alapterülete 72 m2, a tavalyinál 4 m2-rel kisebb.
A kiadott új építési engedélyek alapján 1244 lakóépület és 1222 nem lakóépület építését tervezik. A lakóépületek esetében ez 10 százalékos visszaesést, a nem lakóépületeknél 44 százalékos növekedést jelent. A nem lakóépületek közül 40 százalékkal nőtt az ipari, 22 százalékkal a mezőgazdasági és 17 százalékkal a kereskedelmi épületekre kiadott engedélyek száma.
A főhős egy kézzel kapaszkodik a szakadék szélén. Vajon megtartja a forint magát 400 alatt az euróval szemben? 
