A Duna House idénre 84-85 ezer ingatlan adásvételt becsül országos szinten, ami a válság kirobbanását követő évek 90 ezres nagyságrendjétől is elmarad. Mindez azért is meglepő, mert az otthonteremtő hitelezés elindulása joggal adott új reményt az ágazatnak.
Hiába a kamattámogatás, nem biztos a több tranzakció
A számok igazolják az állami kamattámogatásba vetett bizalmat, ugyanis a tavaly kibocsátott 124 milliárd forintos lakáscélú hitelvolumen idén nagyjából 150 milliárdra fog emelkedni az év végére. Az MNB adatai alapján növekedik a kibocsátás mennyisége, amelyet a Duna House hitel üzletága is alátámaszt, ugyanis már év közepén duplája volt a beadott igénylések száma az ingatlanközvetítőnél, mint az év elején. Ez alapján, ha csak az elmúlt három hónap adatait vesszük alapul, jövőre már 180-, de ha a növekedés folyatódik, akkor akár 200 milliárd forint körül is alakulhat a 2014-es lakáscélú hitelvolumen. Így amennyiben az átlagos 6 millió forint körüli hitelösszeggel számolunk, ez az idei piachoz képest további 5-8 ezer ingatlan adás-vételt jelenthet jövőre.
Az alacsony ingatlanár és az olcsó forrás (viszonylag alacsony THM) ritkán jár együtt a piacokon, így kivételes helyzet a mostani. Ebből az is adódik, hogy a jelenlegi készpénzes vásárlóerő, - amely a piac kb. 80 százalékát jelenti – csökkenni fog és azok is az „olcsó pénzhez” folyamodnak, akik egyébként készpénzes vásárláson gondolkodtak. Ha ez így alakul, akkor a folyósított hiteltöbblet nem feltétlenül jelent majd minden esetben új tranzakciókat is.
Az ingatlan, mint befektetés
Nem ez az egyetlen tényező, amely meghatározhatja a jövő év ingatlanpiacát. A kamatvágásokkal nem csak a THM szintek lettek vonzóbbak, hanem ezzel együtt a betéti hozamok is mérséklődtek, ugyanis éven belül már csak 2,91%-os, éven túl 2,81%-os átlagkamatot fizetettek rájuk a bankok októberben. (Egy évvel korábban még 6,27%, illetve 5,48% volt ez a két adat.)
Így a 2009 végi 5405 milliárd forintos csúcsról idén október végére 3781,5 milliárdra csökkent a lakosság éven belül lekötött betéteinek állománya, és ez több mint 30 százalékos esést jelent. Hova teszi ilyenkor a lakosság a pénzét? Egyrészt Befektetési alapokba: októberben például 100 milliárd forintnyi friss pénzt fektetett a lakosság befektetési jegyekbe, ami több mint háromszorosa annak, mint amennyiért állampapírt vásárolt, másrészt tradicionálisan ingatlanba.
Ez utóbbit már lehetett idén érezni az ingatlanpiacon és a folyamat feltehetően folytatódni fog, de vélhetően túl vagyunk már a nagyobb hullámon, így ennek hatása jövőre csökkenni fog. Azért is tűnik jó választásnak az ingatlan, mint „menekülőút”, mert az ingatlanárak nagyjából két éve stagnálnak a mélyponton, így a bérbeadási hozam mostanra 20-30 százalékkal túlmutat a bankbetétek hozamánál.
Mégsem kell eladni a házat
Ami a valódi áttörést jelentené, az a pozitív makrogazdasági környezet következménye lenne. Ma még nagy a háztartások eladósodottsága és továbbra is alacsony a pénzintézetekbe vetett bizalom. Ez utóbbi a bankok harca lesz, de az is optimista előrejelzés, hogy újabb és újabb pénzintézetek jelentkeznek jelzálog alapú hiteltermékeikkel. Ami a gazdasági környezetet jellemzi, szintén lehetünk optimisták.
A várt 2 százalékos GDP növekedés és a reálbérek emelkedése kibillenthet sokakat a várakozásból és megmozdíthat egy „alvó” tömeget, ami (a normális piac évi kb. 150 ezres tranzakciószámából kiindulva) mostanra 200-250 ezer, meg nem valósult ingatlan adás-vételt jelent. Ami viszont mindez ellen hathat, hogy mit gondol a lakosság a növekedési pályáról hosszútávon. Az ingatlanvásárlási hajlandóságot nem a pillanatnyi fellendülés, hanem a hosszú távú várakozások vezérlik és ehhez nem feltétlenül elegendő egy idei és jövő évi pozitív adat, annak folytatásában is hinnie kell a piacnak.
Sokan azért kezdték árulni az ingatlanjukat, mert romlott a helyzetük, és így akartak forráshoz jutni, de mostanra megszűnt az eladást kényszerítő körülmény. Az elmúlt hetekben többen voltak, akik megszüntették a megbízást, mondván elvonultak a viharfelhők. Tisztul a hitelkép, csökkennek a rezsik, ugyanakkor egyre többen tudnak ismét elhelyezkedni, vagyis nő a bevételük - írta Hegedűs László, a Duna House hidegkúti irodájának vezetője az IngatlanosBlogon.
Csodát nem, élénkülést várhatunk
Összességében tehát ha csoda nem is, némi élénkülés lehetséges a jövő évi ingatlanpiacon, amellyel ismét valamelyest 90 ezer fölé mehet a tranzakciószám. Az árakra ez nem lesz komoly hatással, ez még nem az a növekedés, ami felfelé húzná az árakat, vagyis továbbra is a vásárlónak áll majd a piac.
Persze mindezt felboríthatják még a választások előtt hozott pozitív intézkedések. Egyrészt egy ideje szó van már a félszocpol bevezetéséről és a támogatási összegek emeléséről, másrészt régóta vár a szakma az újlakások esetében az ÁFA mérséklésére, esetleg eltörlésére is. Egy ilyen intézkedéssel újra erőre kaphat a - mostanra lényegében megszűnt – újlakás piac, ismét beindulhatnának a beruházások és újjáéledhetne az építőipar, ami nem csak új munkahelyeket, de komoly adóbevételeket is eredményezhetne az államkasszába.
Valerij Zaluzsnij, aki most Ukrajna brit nagykövete, kijelentette, hogy az észak-koreaiak közvetlen részvételével az ukrajnai háborúban tulajdonképp már megkezdődött a harmadik világháború. 
