Az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője, Balogh László szerint az idei első félévben egyébként is látványosan nőtt a lakásépítési kedv, csak az első hat hónapban 13 ezer új lakás építésére adtak ki engedélyt – ez 237 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A csok módosításai ráadásul még tovább növelhetik a lakásvásárlási kedvet.
A rendelet alapján bekerültek a csokos körbe az osztatlan, közös tulajdonban álló lakások is, így már azelőtt lehet a banktól támogatást igényelni, hogy egyáltalán megépül a társasház. Emellett a tervezett és az épülőfélben lévő lakásokra is lehetne kérni a csokot, a folyósítás azonban csak a használatbavételi engedély megszerzését követően történhet. A jövőben viszont már nem lehet csokot igényelni majd az olyan új lakások után, amit az igénylő közeli hozzátartozója tulajdonában álló társaság épít, vagy épített.
Mire elég a támogatás?
Balogh László szerint a legjelentősebb, 10+10 millió forintos támogatást egy legalább 60 négyzetméteres, új építésű lakásra lehet felvenni, ez azonban ma Budapesten nem fedezi egy ilyen paraméterekkel rendelkező lakás árát. Jelenleg – 542 ezer forint négyzetméterárral számolva – egy átlagos lakás legalább 46,9 millió forintba kerül, ennek így alig a felét tudná finanszírozni a csok. A vidéki városokban azonban elég lehet 20 millió forint egy új lakásra, a megyei városokban már egy 62-75 négyzetméter közötti lakást lehet venni ennyi pénzből.
|
Mekkora durranás valójában? A hvg.hu számolt be arról néhány nappal ezelőtt, hogy az év első hét hónapjában hiába érdeklődtek a bankoknál több mint 70 ezren, mindössze 14 ezer 240 igénylést nyújtottak be, ami a magyar lakáspiac tavalyi 134 ezres tranzakciós forgalma mellett nem túl sok, ahhoz képest pedig kifejezetten kevés, hogy körülbelül 250 ezer a háromgyermekes családok száma. Az igazán beszédes adat azonban az, hogy összesen csak 38,3 milliárd forint értékben, vagyis az igénylések átlagos értéke eddig mindössze 2,7 millió forint volt. |
