Marko Đurić szerb külügyminiszter interjút adott a Fox Newsnak, amiben bejelentette, hogy Belgrád is szívesen otthont adna egy békecsúcsnak az orosz-ukrán háború lezárása érdekében.
Úgy fogalmazott, hogy Szerbia is azon országok közé tartozik, amelyek – tekintettel a hátterünkre, arra, hogy minden érintett féllel baráti viszonyban vagyunk – felajánlják jó szolgálataikat, hogy szükség vagy érdeklődés esetén bármilyen tárgyalást lebonyolítsanak. A tárcavezető hozzátette, hogy a háborúnak azonnal véget kell vetni, továbbá, hogy Szerbia az ENSZ által elfogadott határokkal összhangban támogatja minden ország, így Ukrajna területi integritását és szuverenitását is.
A Fox News megjegyzi, hogy a szerb ajánlat azt követően futott be, hogy Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök tervezett budapesti csúcstalálkozóját elhalasztották. Hogy a Vučić-rezsim egy Trump-Putyin, esetleg egy Zelenszkij-Putyin találkozóban gondolkodik-e, az a bejelentésből nem derült ki egészen egyértelműen.
Szerbia, bár csatlakozott az Oroszországot Ukrajna egyes területeinek annektálása miatt elítélő ENSZ-határozatokhoz, semmilyen oroszellenes szankciót nem vezetett be idáig.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik
Marko Đurić arról is beszélt, hogy „Szerbia nagyon büszke független kül- és biztonságpolitikájára, amely mélyen gyökerezik nemzetünk történelmében, és lehetővé tette számunkra, hogy évszázadok óta függetlenek maradjunk, noha kicsik vagyunk.” Mindemellett nagyra értékelik az Egyesült Államokkal egyre bővülő stratégiai partnerségüket. „Azt is szem előtt kell tartanunk, hogy Donald Trump elnök messze a legnépszerűbb külföldi vezető hazánkban, és a szerbek körében is. Úgy értem, az összes többi európai országhoz képest Trump népszerűsége Szerbiában páratlan. A szerbek több mint 71 százaléka nagyon kedvezően vélekedik az amerikai elnökről és politikájáról, ami valóban nagyon termékeny talajt teremt kapcsolatunk további fejlődéséhez” – fejtegette.
Ebbe persze feltehetően kevésbé tartozik bele, hogy az Egyesült Államok épp a közelmúltban vezetett be szankciókat Szerbia orosz tulajdonú olajtársasága, a Naftna Industrija Srbije (NIS) ellen, amely a fő olaj- és benzinbeszállító a balkáni országban.
A szerb tárcavezető arról is beszélt, hogy Szerbiában szerinte teljesen rendben van a demokrácia, tiszteletben tartják a kormányellenes tüntetők véleményét, az újvidéki vasútállomás tragédiája után pedig felelősséget vállaltak.
Mit lehet tenni az energia-krízishelyzetben? 
