Az Ukrajna elleni orosz légitámadások kapcsán a legtöbbször a nagy hatótávolságú drónokról illetve a ballisztikus rakétákról és a robotrepülőgépekről esik szó. Valóban ezekkel támadják az oroszok az ukrán hátországot elsősorban, és ezek okozzák a civil áldozatok többségét is, bár a frontvonalhoz közeli városokat az oroszok hagyományos és rakétás tüzérséggel is lövik.
A front közelében azonban nem ezek a fegyverek okozzák a legtöbb gondot az ukránoknak. Az orosz légierő legfélelmetesebb fegyvereinek a siklóbombák bizonyultak. Ezek a régi szovjet bombák átalakításával készült eszközök megfelelő magasságból indítva 50-60 (bizonyos verziókban akár talán még 100) kilométer távolságot is siklani tudnak a levegőben, ezzel lehetővé téve az orosz harci gépeknek, hogy (általában) az ukrán légvédelem hatótávolságán kívül maradva támadhassák az ukrán védelmi vonalakat.
Ezt azok az UMPK (Unyificirovanyij Modul Planyirovanyija i Korrekcii, azaz egységes sikló és korrekciós modul) nevű készletek teszik lehetővé, amelyek kis szárnyak és vezérsíkok az eredetileg „sima”, azaz csupán gravitációs erővel célba juttatott bombáknak némi siklórepülési, és kezdetleges irányíthatósági képességeket kölcsönöznek.
Fotó: Wikimedia / Mil.ru, CC BY 4.0
A 250, 500, illetve 1500, sőt egyes hírek szerint 3000 kilogrammos méretben is létező UMPK-bombák azért jelentenek hatalmas veszélyt az ukránokra, mert rombolóerejük sokkal nagyobb, mint egy drónnak, viszont egész jó pontossággal képesek eltalálni célpontjaikat, és akár egy megerősített védelmi állásban is nagy pusztítást okozni. Az ukrán légvédelem pedig keveset tud tenni ezek ellen, hiszen az ezeket indító harci gépeket legfeljebb a fronthoz veszélyes közelségbe telepített légvédelmi ütegekkel lehet támadni, magukat a bombákat pedig nagyon nehéz lelőni, ráadásként pedig sokmillió dolláros légvédelmi rakétákat kellene pazarolni néhány tízezer dolláros bombákra.
Az UMPK siklóbombák fontos szerepet játszottak az orosz haderő az elmúlt 1-2 évében indított offenzíváiban, lehetővé téve a mostanra szinte már nehézfegyverek nélkül támadó orosz gyalogságnak, hogy a veszély miatt kiürített vagy megsemmisített ukrán védelmi állásokat elérjék.
Új meghajtás
Ezért aztán igencsak fontos – és ukrán szempontból nagyon szomorú – hír az, hogy úgy tűnik, az oroszok komoly fejlesztéseket hajtanak végre ezeken a fegyvereken. Az egyesek által UMPK-DB, mások által UMPK-5R-nek nevezett eszközök esetén ugyanis egy lökhajtásos motort is felszereltek a bombákra.
Az ukránok az elmúlt hetekben több ilyen roncsot is találtak, a jelek szerint az oroszok kínai gyártmányú hajtóműveket – az alábbi X-bejegyzésben látható képeken például egy SW800Pro-Y sugárhajtású motort – szerelnek a bombákra.
Debris from another glide bomb, the UMPB-5R equipped with a Swiwin SW800Pro-Y turbojet engine, which can also be fitted to the new UMPK.
— OSINTWarfare (@OSINTWarfare) October 23, 2025
Both of these munitions are responsible for the recent strikes recorded in recent days at ranges of 100–150 km against Ukrainian targets. https://t.co/0mgRqZ6Jle pic.twitter.com/kIFwmQHoub
A motor csak egy része a fejlesztésnek, az orosz mérnökök a bombákra szerelt szárnyakat is átalakították, a korábbi helyett több és nagyobb felületű szárnnyal felszerelve ezeket – és ezzel már önmagában is nagyobb hatótávolságot és jobb irányíthatóságot biztosítva a bombáknak.
Azonban a sugárhajtású rásegítéssel a bombák hatótávolsága jelentősen megnő. Ugyan egyelőre csak kevés konkrétumot lehet tudni, a becslések szerint az új UMPK-bombák akár 200 kilométerre is el tudnak szállni, de 100-150 kilométeres távolságban becsapódó bombákat már biztosan jelentettek ukrán források. Október 20-án, hétfőn például Poltava közelében csapódott be egy ilyen bomba, legalább 150 kilométerre a harkivi frontvonaltól (de ugyebár az orosz harci gépek nem is a frontvonal felett, hanem távolabb indítják ezeket az eszközöket).
Fotó: X
Arra lehet következtetni, hogy az UMPK-DB készleteket az oroszok egyelőre az alapként felhasznált FAB bombák 500 kilogrammos verziójára szerelik (ez ugyanis áramvonalasabb és jobban ellenáll a hőnek, mint a többi ilyen bomba, ezáltal alkalmasabb nagyobb sebességű és időtartamú siklásra, mint a többi). De biztosan folynak kísérletek a nagyobb és kisebb FAB bombákkal is.
#RussiaUkraineWar
— Nenad Vasiljevic(@Epsa_Media) October 19, 2025
„The first case of using a guided aerial bomb on the city of Lozova, in the Kharkiv region” — Ukrainian prosecution
A preliminary strike was carried out with a new modification of the KAB — UMPB-5R (rocket type), which traveled a distance of approximately 130… pic.twitter.com/AhffYzJFzA
Veszélyes távolság
Márpedig 150-200 kilométeres hatótávolsággal ezek az eszközök már lassan inkább kisebbfajta cirkálórakétának, és nem légibombának számítanak, és megnőtt hatótávolságuk újabb komoly fejfájást okozhat az ukrán haderőnek. A bombák így elérhetnek a fronttól eddig biztonságosabbnak ítélt távolságban kialakított parancsnoki állásokat, lőszerraktárakat és egyéb fontos célpontokat is. A másik oldalról a bombákat indító gépek az eddig is elérhető célpontokat még nagyobb, tehát még biztonságosabb, még nehezebben detektálható távolságból támadhatják.
Russian aerial heavy bombs with satellite-navigation glide kits continue to be a major problem for Ukraine.
— Roy(@GrandpaRoy2) September 25, 2025
UMPK-PD is an extended-range upgrade of the UMPK kit.
It increases range from 60–90 km to 100–110 km, when released at 12,500 m altitude at speeds of 1000–1050 km/h.
1/ https://t.co/L53fOsoxnu pic.twitter.com/QA5ytQqwlW
Ahogy korábban is már többször bebizonyosodott az ukrajnai háborúban legtöbbször nem az előzetesen nagy felhajtással bemutatott új „csodafegyverek”, hanem az olcsóbb, ötletes, tömegesen bevethető megoldások érik el a legnagyobb hatást, és ezen a téren bizony azért nemcsak az ukrán, de az orosz mérnökök is képesek jó eredményekre.
