<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
1p
Betépett brókerek nyomták le a forintot, gonosz spekulánsok manipulálják az élelmiszerárakat, a spekuláció miatt ment az egekbe, majd esett óriásit az arany. Számtalan hit és tévhit kering, de kik is azok a spekulánsok, mit csinálnak, és mikor károsak, mikor nem?

A német „spekulieren” szó jelentése: spekulál, okoskodik, találgat, nyerészkedik a szótár szerint. Úgy is mondhatnánk, hogy az eszét használja, és annak segítségével üzleteket köt, pénzt igyekszik keresni. Egy másik értelmezés szerint a spekuláns profi befektető, aki a befektetéseiből él, saját hasznára és kockázatára fektet be. Mindez eddig jól hangzik, hiszen aki okos – és szorgalmas is –, az nyilván megérdemli, hogy keressen. Miért kapcsolódik mégis annyi rossz képzet a spekuláns szóhoz? Tévhiteket igyekszünk cáfolni.

1. A spekuláció csúnya dolog

Sokan még biztosan emlékeznek rá, amikor régen, a szocializmusban nagy központi áremelések voltak, sokan mázsaszám vásároltak be az alapvető élelmiszerekből, például cukorból. Vagy, amikor várható volt, hogy leértékelik a forintot – mert olyan pletyka jött, vagy csak már régen nem történt ilyen –, akkor német márkából spájzoltak be az emberek. (A fiatalok kedvéért: akkoriban fix devizaárfolyamok voltak, de időnként kiigazításképpen hirtelen több százalékkal le-leértékelték a forintot.)

De az utóbbi években is nemegyszer előfordult, hogy jövedékiadó-emelés előtt cigarettából, alkoholból, gyógyszerár-emelés előtt pedig gyógyszerből spájzoltak be az emberek. A benzinár ráadásul hetente változik, ehhez is sokan próbálnak rendszeresen alkalmazkodni, spekulálnak pár forintra literenként. Manapság az is szinte össznépi sport, hogy vesznek eurót, ha olcsó, és eladják, ha 300 forint fölé megy. Aki okos, nyáron vesz tüzifát és hívja ki a fűtésszerelőt, mert akkor rendszerint sokkal olcsóbb.

2. Csak a spekulánsok spekulálnak

Te is csináltál már ilyet? Bevásárolták valamiből áremelkedés előtt? Akkor spekuláns vagy. Egy kicsit mindenki spekuláns, aki valaminek az árváltozására számítva vásárol, vagy elad, pontosabban ettől nem lesz spekuláns, de időlegesen spekulál. Ebben még nincsen semmi rossz, alkalmazkodunk a helyzethez, a játékszabályokhoz, amelyeket nem mi állítottunk fel.

A legtöbb kereskedő egyben többé-kevésbé spekuláns is. Mert mit is csinál egy kereskedő? Olcsón vesz, és drágábban elad. Közben sok esetben szállít, szervez, raktároz, vevőt keres, piacot kutat, és még sok hasznos tevékenységet végezhet. De a haszna az árkülönbségben van.

Ha valamilyen terméknél túl nagyok az árkülönbségek – például sokkal olcsóbb a dél-amerikai banán, mint a közép-amerikai, vagy sokkal olcsóbb az észak-amerikai gáz, mint az európai –, akkor előbb-utóbb sok kereskedő és spekuláns jelenik meg. Az olcsóbból vásárolnak, a drágábbat eladják, vagy legalábbis nem veszik. Így az árak lassan kiegyenlítődnek, a tevékenységüknek fontos szabályozó szerepe van. De bizonyos esetekben lehet káros is.

3. A spekulánsok a nép ellenségei

„A spekuláns mások rovására gazdagszik meg, nem hoz létre valódi produktumot” – idéz a Tőzsdesügér blog egy tévhitet. A közgazdasági tankönyvek szerint viszont fontos szerepük van, mert „likviditást biztosítanak a piacnak”. Ez magyarra lefordítva annyit jelent, hogy kitöltik az űrt, ha nem találkozik a vevő és az eladó. Ha a gabonatermelő el akar adni, a malom pedig éppen nem akar venni, vagy nincs pénze, akkor megveszik a búzát, hogy később magasabb áron továbbadhassák valakinek. Van, hogy bejön nekik, és van, hogy nem, a kockázatért cserébe kecsegteti őket a nyereség.

Egy másik szerepük a piaci kilengések csillapítása. Ha kevés a piaci szereplő, akkor az ár nagyon erősen tud csapkodni. A spekulánsok viszont, ha valami nagyon olcsó, venni kezdik a későbbi haszon reményében, ezzel megállítják vagy lassítják az esést. Ha pedig túl drága, eladják (shortolják).---- Manipulálnak vagy sem? ----

De mit mondjunk arról, aki az ostromlott városban felvásárolja az élelmet, hogy utána kihasználja az éhezők szorult helyzetét? Vagy aki felvásárolja a földeket ott, ahol, amint megsúgták neki, valami nagy építkezés készül? Ilyen is van, de egyik sem pusztán spekuláció, hanem „gazdasági erőfölénnyel való visszaélés”, illetve „bennfentes kereskedelem”. A törvények pedig elvileg mindkettőt tiltják.

Ha csak piaci ingadozásokat igyekszik valaki kihasználni, anélkül, hogy ezzel bárkinek kárt okozna, azzal tehát nincs gond, még jó is, mert simítja az árfolyamokat. ha valakinek jól kimutatható kárt okoz, valakit kényszerít, nehéz helyzetbe hoz, az már más. A csavarkulccsal is lehet gépet szerelni, de embert ölni is. A benzinkutasok, a vízvezeték-szerelők vagy a taxisok között is van tisztességes és csaló egyaránt. A spekuláció is lehet tisztességes tevékenység, és vissza lehet élni vele vagy kárt lehet vele okozni. (Hasonló értelemben ír erről korábban a Brókerblog is.)

Nyugat-Európában, Németországban nemrég komoly társadalmi vita volt, van arról, hogy szabad-e élelmiszereket spekulációs céllal vásárolni, az ügyben az ország legnagyobb bankját, a Deutsche Bankot is támadások érték. Az volt a kérdés, az emiatt keletkező árfelhajtó hatás nem fokozza-e a szegény országokban, néprétegekben az éhínséget.

A magyar államkötvények külföldi vásárlói is spekulálnak: arra, hogy magasabb hozamhoz jutnak, mint más, például német, amerikai állampapírokkal. A forintos papíroknál pedig közben esetleg még a forint is erősödik, vagy legalábbis nem gyengül. Ez kifejezetten jó a magyar adósság finanszírozása szempontjából.

4. Az árak manipulálhatók

Az attól függ. Ha egy börtöncellában vagy egy lakatlan szigeten csak nekem van élelmem – és nem verhetnek laposra miatta –, akkor annyit kérek érte, amennyit nem szégyellek. Tehát kedvemre manipulálhatom az árakat. De próbálnám meg ugyanezt az OTP-részvénnyel. Fel tudom tornászni az árfolyamát kényem-kedvem szerint a tőzsdén néhány millió forinttal? Természetesen nem, és lenyomni sem.


De meg tudja-e ezt tenni egy egymilliárd, vagy akár tízmilliárd dolláros befektetési alap vagy hedge fund? Nyilvánvalóan nagyon nagy elmozdulást tudna okozni a vételeivel vagy eladásaival. De ennek is vannak korlátai. Egyrészt a bank alapszabályában korlátozzák a tulajdonosok szavazati jogát, így egy bizonyos mennyiségnél többet nincs sok értelme megvásárolni. Másrészt a felügyeleti hatóságok (itthon a PSZÁF) is figyelik az adott piacot. Az árfolyamok befolyásolása céljából végzett tőkepiaci műveletek kifejezetten tilosak a jogszabályok szerint, és egy hatalmas tőkeerejű szereplő aligha maradhat észrevétlen.

Ha egy részvényt, vagy árucikket túlságosan megdrágítana vagy olcsóvá tenne valamely piaci szereplő, a többiek úgy gondolnák, hogy az ár irreális, és eladásokba, vagy vásárlásokba kezdenének. Még ha nagyon nagy is valamelyik szereplő tőkeereje, a piac akkor is kiegyenlítő szerepet tölthet be. Manipulálni tehát nem is olyan könnyű, bár biztosan nem lehetetlen.---- A shortos maga az ördög? ----

Az arannyal kapcsolatban számos elmélet kering, amelyek az ár manipulálásáról szólnak (ezekről itt számoltunk be>>>). A bizonyítékok eddig nem voltak igazán meggyőzőek. Ám nem zárhatjuk ki, hogy időnként ne történne manipuláció, vagy legalább annak kísérlete.

5. A shortosok meg aztán végképp a nép ellenségei

A longos – aki az árfolyamok emelkedésére játszi, tehát vesz – először megvesz valamit, ami olcsónak tűnik, majd később, lehetőleg nyereséggel, eladja. A shortos – aki az árfolyamok esésére játszik – először elad valamit, ami túl drágának látszik, majd később olcsóbban visszaveszi azt. Mindketten azért cselekszenek így, mert a vétel és az eladás közötti árfolyamkülönbségen nyerni szeretnének. Mindketten a hasznukat keresik, mint minden rendes kereskedő, iparos, kapitalista.

Míg a long pozíciók, azaz a vásárlók ellen szinte senki sem szokott tiltakozni, a shortosokat gyakran támadják. Destruktívnak, nem kívánatosnak, károsnak nevezik a tevékenységüket, és sokszor tiltják vagy korlátozzák. (Ahogy jelenleg az EU-ban is, amiről legutóbb itt írtunk>>>.) Az árak esése mindig valami rossz képzetét kelti, és általában valaki számára valóban veszteséget jelent.

Ha az államkötvényeink ára esik, akkor rosszabb feltételekkel tud az állam forrást bevonni vagy megújítani. Ha egy részvény ára esik, akkor a cég sikertelennek, rosszul gazdálkodónak tűnik, akkor is, ha csak az ágazat vagy az ország megítélése változott. Ráadásul a részvénytársaság csak rosszabb áron tud tőkét bevonni. Most, hogy az arany ára leesett, sokan az arany, mint biztos menedék végnapjairól beszélnek – pedig több ezer éve szolgál fizető- és kincsképző eszközként. Az esés rossz, az emelkedés jó – gondolják sokan.

Pedig ha bármelyik tőzsdeindexet, részvény vagy áru árfolyamát megnézzük hosszabb távon, akkor egy őrült mód fel-le tekergő vonalat, össze-vissza csapkodó mozgást látunk. Olyan nincs, hogy valami csak felfelé menjen, és olyan sincs, hogy a fák az égig nőjenek. Pedig a piacokon gyakran alakul ki buborék, gyakran esnek túlzásokba minden különösebb gazdasági ok nélkül, de ezt mindig fájdalmas földet érés követi, short spekulánsok nélkül is. (Ennek különösen szép példája, amint arról beszámoltunk, a bitcoin esete>>>.)

A piacpártiak szerint a shortosok éppen hogy kedvező hatással vannak a tőkepiacok kilengéseinek tompításában: ha irreálisan felmennek az árak, akkor eladásaikkal csökkentik az emelkedés mértékét. Ha pedig megjön az elkerülhetetlen összeomlás, akkor a korábban eladott terméket olcsóbban visszaveszik, ezzel meg a zuhanást tompítják. De ezt a szabályozó hatóságok, politikusok ritkán hajlandóak belátni.

De lehetnek is más esetek, mert a shortosok persze nemcsak magas áraknál shortolhatnak, hanem a mélységekben is, és ez valóban tovább lökheti az árat lefelé, irreális mélységbe, ami valakinek nagyon fájhat. Példa erre Soros György, aki azzal vált híressé, hogy 1992-ben az angol font ellen spekulált (shortolta), és a font kiütődött az akkori európai áfrolyam-mechanizmusból. Azóta is vitatott, hogy ezt a spekuláció okozta-e, vagy az csak felgyorsította az amúgy is túlértékelt fizetőeszköz árfolyamának reális szintre süllyedését.

Hasonló mítoszirtó cikkeink voltak:

Ez a Wall Street öt legnagyobb hazugsága

7+1 remek összeesküvés-elmélet: ki nyomta le az arany árát?

Négy (tév)hit a forintárfolyamról: vajon mely fortélyos erők mozgatják?


LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Szerkesztőségünkben mindig azon dolgozunk, hogy higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú írásokat nyújtsunk Olvasóink számára.
Előfizetőink naponta 3-5 unikális, máshol nem olvasott, minőségi tartalomhoz jutnak hozzá az első hónapban 390 forintért.
Előfizetésünk egyszerre nyújt korlátlan hozzáférést az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz, a Klub csomag pedig egyebek között a Piac és Profit magazin teljes tartalmához hozzáférést és hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmaz.


Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Deviza / Áru Még ennél is jóval magasabb üzemanyag-árakat jósolnak a jövő hétre
Privátbankár.hu | 2016. október 1. 16:59
Míg az MTI a mától érvényes adóemelés miatt 339-340 forintos benzint és 345-346 forintos gázolajat jelzett előre, addig a GKI Energia szerint a közeljövőben 345 és 355 is lehet a két fontos üzemanyag ára. Az üzemanyagok ugyanis drágultak valamelyest a világpiacon, főleg a hét második felében.
Deviza / Áru Két kézzel szórja a pénzt a tűzre a kínai jegybank
Privátbankár.hu | 2016. február 7. 12:04
Tovább zuhan a kínai devizatartalék, miután a jegybank rengeteg pénzt éget el a piacon a jüan stabilizálására.
Deviza / Áru Őrülten vették az olajat, de a forint és az OTP is kapós volt
Privátbankár.hu | 2015. június 10. 18:53
Az OTP jól teljesített, a többi magyar részvény már nem annyira. A forint ezúttal erősödni tudott, az euró nem ment tovább. Nap közben három százalékos emelkedésben is volt a kőolaj, de ezután kissé lecsendesedett.
Deviza / Áru Hol van a mi forintunk? Lengyelország jobban teljesít
Privátbankár.hu | 2015. április 24. 16:17
Lehet, hogy mi erősnek érezzük a forintot 300 forint alatti euróárfolyamok mellett, de az-e valójában? A lengyel zloty árfolyamából ítélve nem igazán, sőt, inkább gyenge. A trend ráadásul ebbe az irányba mutat. Nemrég az egy főre jutó GDP-ben is megelőztek minket.
Deviza / Áru De jó, hogy nincs devizahitelünk – végképp megállíthatatlan a frank
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 17:00
Miután a svájci jegybank tovább növelte a negatív kamatozású betétek körét, rég nem látott mértékben esett a svájci frank árfolyama, ám csak fél napig. Sokak szerint az SNB már ellőtte minden puskaporát, semmit sem tud tenni az erősödés megállítására. Az ország drágán megfizet az erős frankért, öt éve először recesszióba süllyedhet.
Deviza / Áru Újból a vas és acél országa lehetünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 15:58
Acélmű épül Miskolcon, a projekt megvalósulásával újraéledhet a nehézipar Diósgyőrben - mondta a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára.
Deviza / Áru Tovább adják a forintot: ma is gyengülünk
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 09:34
Megint 301 forintál jár az euró jegyzése, több régiós devizával együtt gyengülünk.
Deviza / Áru Európában is a kőolajért megy a harc - bíróságra citálják a németeket
Privátbankár.hu | 2015. április 23. 07:50
A cseh kormány bírósági úton követeli vissza azt a kőolajat, amelyet Csehország a közelmúltban csődbe jutott német Viktoriagruppe raktáraiban helyezett el.
Deviza / Áru Elhagyta magát a forint - frissítve
Privátbankár.hu | 2015. április 22. 13:54
Az előző két nap komoly erősödése után ma visszaesett a forint, az euró árfolyama 300 körül van ismét.
Deviza / Áru Zseniális devizaügylet, vagy a következő svájci frank bukta?
Fellegi Tamás | 2015. április 21. 16:24
Devizapiaci szereplők egyre gyakrabban emlegetnek egy ügyletet, amiben nagyon bíznak. Sokak szerint biztos pénzt lehet vele keresni kis kockázattal. Ez nem más, mint a török líra vétele az euróval szemben. A januári óriás svájci frank bukta után ezeket az ügyleteket illik óvatosabban kezelni, most megnézzük, itt miről is van szó.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
depositphotos