Az átlagosnál nagyobb mértékben, 4,6 százalékkal emelkedtek az élelmiszerek árai az elmúlt 12 hónap alatt. Leginkább a cukor drágult, 41,9 százalékkal, de jóval többet kell fizetni a margarin (25,7 százalékkal), a sertészsír (20,5 százalék), a kávé (14,4 százalék) és más élelmiszeripari cikkekért, míg az idényáras élelmiszerek ára 12 százalékkal mérséklődött.

Az Opten adatai szerint 2010-ben csupán 9 cég szerepeltette fő tevékenységi körében a cukorgyártást, 2008-ban ez a szám 7 volt. Összesített árbevételük 32, 5 milliárd forintot tett ki 2010-ben, ami több mint 2,5-szeres növekedés a 2007-es 12,2 milliárd forinthoz képest. Eredményeik már egy kicsit árnyaltabban festenek: a 2009-ben még összességében veszteséges szektor két éve 549 millió forint nyereséget könyvelhetett el.

Illúzió lenne azt gondolni, hogy Magyarország tavasszal elkerülhette volna a drasztikus cukordrágulást, ha a rendszerváltozáskor meglévő tizenkét cukorgyár most is működik - nyilatkozta agromonitor.hu-nak adott évértékelő interjújában Fischer Béla, a Cukor Terméktanács elnöke.

A hazai cukorpiac mára sokszereplőssé és nyitottá vált, ahol az adócsalások melegágyaként szolgáló spekulációs ügyletek is jelentős szerepet játszanak. Erre utal például, hogy az éves magyar cukorexport eléri a 200 ezer tonnát, miközben az osztrák Agrana tulajdonában lévő, egyetlen megmaradt – kaposvári – cukorgyár uniós cukortermelési kvótája csupán 105 ezer tonnát tesz ki.

Ma – állapította meg a terméktanács elnöke - „oktondiság arról beszélni”, hogy Magyarországon új cukorgyárakat lehetne építeni, de a kaposvári feldolgozó-kapacitások hosszú távon is megőrizhetők, sőt fejleszthetők.