Valami történt a megtakarítási piacon: honnan került elő 165 milliárd?

Az októberi értéknél alacsonyabb, de a szeptemberi vagy a nyári hónapok adatainál magasabb összeget, 67,5 milliárd forintot helyeztek el befektetési alapokban novemberben a befektetők.  (Októberben 108, szeptemberben 38, augusztusban 63 milliárd forint érkezett.) Emellett 21,4 milliárd forintnyi hozamuk keletkezett a befektetési jegyek árfolyam-változásán is.

Spekulálnak, devizázgatnak

Mintha novemberben el is adta volna a lakosság az októberben olcsón vásárolt deviza egy részét: míg ugyanis az előző hónapban feltűnően nagy összeget, 44 milliárd forintot fektettek dollárban és euróban jegyzett alapokba, addig novemberben 13 milliárd forintot vontak ki onnét. Miközben ennyi tőke távozott a két fő devizában jegyzett befektetési jegyekből, forintban 78,5 milliárdot helyeztek el.

A jelenség logikus, mivel októberben 292 forint körül is volt az euró, ami több hónapos mélypont volt, november utolsó napján viszont ismét elérte a 300 forintot. Ismét jelentkezik az, amit már többször megfigyeltünk, hogy erős forintnál devizát vesznek, gyengébb forintnál eladnak a polgárok. (Jótékonyan hozzájárulva ezzel a forint stabilitásához.)

Azóta egyébként még jobban felment az euró, így másfél hónap alatt mintegy három százalékot lehetett nyerni rajta, ha középárfolyamon vagy ahhoz közel tudott valaki adni-venni. Jelenleg ez majdnem egy egész éves kamatnak felel meg,a csábítás tehát az alacsony kamatok miatt egyre nagyobb.

Arccal a magasabb kockázat felé

Sok szakember mondogatja, hogy a legkisebb kockázatú pénzpiaci, likviditási alapok hozama sem lesz jó mostanában az alacsony kamatszint miatt, és előbb-utóbb hanyagolni fogják ezeket a befektetők, elfordulnak tőlük. Valószínűleg ez már részben be is következett, mert ugyan az egyéb pénzpiaci alapok kategóriájában még elhelyeztek 14,5 milliárd forintot, a likviditási alapokból eközben kiment 11,3 milliárd novemberben.

A valamivel nagyobb kockázatú rövid kötvényalapokba 21,9 milliárd forint érkezett, de a csúcsot az abszolút hozamú alapok érték el 22,8 milliárddal, amelyek már egy magasabb kockázati szintet képviselnek. A másik uralkodó vélemény szerint a kamatcsökkentés lassanként rászoríthatja az ügyfeleket a magasabb kockázatvállalásra.

Bankszámlákon is devizáznak

Erre utal az is, hogy úgynevezett kiegyensúlyozott vegyes alapokba – amelyekben 35 és 65 százalék közötti lehet a részvények és más kockázatos eszközök aránya – szintén sok pénz, 17,7 milliárd érkezett. De még az utóbbi években erősen háttérbe szorult ingatlanalapokba is befolyt 7,8 milliárd forint. A tőkevédett alapokból kilencmilliárdot vettek ki, fő oka lehet, hogy a piacvezető K&H-nál volt egy nagyobb alap-megszűnési hullám.

Az alapok majdnem naprakész adataival szemben a betétekről és az állampapírokról néhány hetes késéssel érkeznek hírek, így ott az októberi számok a legfrissebbek. Ezek szerint a lakossági betétekből ezúttal nem ment ki több pénz, mint a többi hónapban, hanem el is helyeztek 27 milliárdot. De úgy, hogy forintban 14 milliárd ment ki, devizában 40,8 milliárd ment be, tehát ott is a deviza volt a slágertermék, mint az alapoknál.

Mindenhová dőlt a lé

Ami az állampapírokat illeti, a kifejezetten a lakosságnak szánt forintos sorozatokba októberben 30 milliárd érkezett, ami viszont kevesebb, mint a korábbi hónapokban megszokott összegek. Nagyon érdekes viszont, hogy összességében a három eszközbe – alapok, lakossági betétek, lakossági állampapírok – 165 milliárd forintot helyeztek el októberben, ennyi az év egyik hónapjában sem folyt be korábban. Sőt, a nyáron még csökkentek is az így összesített megtakarítások.

(Az alapokban levő tőkének egyébként csak egy része lakossági pénz, bár valószínűleg a nagyobbik része. Valamint részvények, ingatlanok, üzletrészek is vannak a kínálatban, így a három adat összesítése nem teszi ki pontosan a lakossági megtakarításokat.)