Mintegy másfél éve nem látott csúcson van a forint árfolyama, 304 körül jár az euró, ráadásul hónapok óta lassan, de biztosan lefelé csorog az árfolyam, ami sokak figyelmét irányította rá ismét. Megoszlanak a vélemények azonban arról, hogy innét felfelé vagy lefelé kéne elmozdulnia.
A forinterősödésben hívők legfőbb érve általában az, hogy a fundamentumok (az alapvető makrogazdasági folyamatok) ezt támogatják. Az országba ömlenek az EU-s támogatások, a külkereskedelmi egyenlegünk komolyan pozitív, a devizahitelek visszafizetéséhez sem kell már eurót vásárolnia szinte senkinek. Összességében túlkínálat van devizából, ami persze lefelé nyomja az árát.
Az MNB-n múlik
A forintgyengülésben gondolkodók általában azt mondják, hogy az MNB jelenlegi vezetése nem szereti a túl erős forintot. Egyrészt a gazdaság élénkítéséhez erős exportot képzelnek el, amihez a gyengébb forint is hozzájárul, mivel az jó az exportőröknek. Másrészt sokan úgy vélik, kell a forintgyengülésből származó árfolyamnyereség, hogy a jegybank nyereséges maradhasson.
Olcsón venni, drágán eladni?
Mindkettő mellett vannak érvek, nehéz dönteni, persze ez így volt máskor is. De sokan gondolkodnak úgy, hogy akkor kell venni valamit (eurót), ha olcsó, például most, és akkor kell eladni, ha drága (ha majd ismét gyengül a forint). De ez a gondolatmenet sem csodaszer, nem is akarnánk ebben állást foglalni, inkább felsorolnánk néhány eszközt, a teljesség igénye nélkül, amivel forint mellett vagy ellen lehet spekulálni, azaz erősödésre, vagy gyengülésre. (A határidős üzleteket és a CFD-ket azok magas kockázata miatt inkább kihagyjuk.)
1. Eurós magyar államkötvények (forintgyengülésre)
A forintban jegyzett PMÁK-hoz hasonlóan kedvező feltételekkel kínál a Magyar Állam eurós államkötvényeket PEMÁK néven. Ezek jelenlegi induló kamata 2,1 százalék, miközben a banki kamatok nulla közelében vannak, a nyugat-európai államkötvény-hozamok szintén, sőt sokszor negatívak is. Az infláció megugrása esetén a PEMÁK magasabb kamatot is fizethet. Ám mintegy három év a futamideje, így hosszabb távra ajánlhatók.
2. Befektetési jegyek euróban (forintgyengülésre)
Egyre gyakoribb, hogy egy befektetési alapnak van forintos és eurós sorozata is, igaz, főleg akkor, ha külföldi eszközöket vásárolnak. Ha az euróelszámolásút választjuk, részesedhetünk az esetleges forintgyengülésből is, meg a mögöttes befektetések (kötvény, részvény, ingatlan) hozamából is. Ha alacsony kockázatot szeretnénk vállalni, akkor euróban jegyzett nemzetközi kötvényalapot, eurós pénzpiaci alapot, esetleg úgynevezett óvatos vegyes alapot keressünk. Létezik euróban jegyzett ingatlanalap is.
3. Forintos magyar állampapírok, alapok (forinterősödésre)
Látszólag nem devizaspekuláció, de ha egyszerűen forintban hagyjuk megtakarításainkat, vagy euróról forintra váltjuk át, azzal is a forint mellett tesszük le a voksunkat. Ha a forintunk erősödik, később több eurót tudunk venni rajta.
A gyenge banki kamatok miatt ezt célszerű lakossági állampapírokkal vagy befektetési jegyekkel megtenni. Ha nem akarunk másfajta (például részvényekhez, ingatlanokhoz kapcsolódó) rizikót vállalni, akkor az alacsony kockázatút válasszuk.
4. Hazai certifikátok (gyengülésre, erősödésre)
Ezek az eszközök kockázatosak, több okból is, főleg, mert tőkeáttételt tartalmaznak. Százezer forintnyi befektetéssel 1-2 millió forint értékű euró drágulására vagy olcsóbbodására is lehet fogadni. A Budapesti Értéktőzsdén az Erste Bank-csoport által kibocsátott certifikátokat lehet kapni, forintban, néhány brókercégnél eléggé kis tételben is. Jelenleg négyféle van, kettő short és kettő long, viszonylag kockázatosak, 11 és 42 közötti tőkeáttétellel.
(A „long” az euró/forint árfolyam emelkedésére, azaz az euró drágulására vonatkozik, a short pedig az euró/forint esésére, azaz a forint erősödésére vonatkozó pozíció.)
5. Külföldi certifikátok (gyengülésre, erősödésre)
Mivel itthon csekély a kínálat, a vájt fülűek külföldre merészkednek. A Frankfurti Értéktőzsdén 140 féle turbó certifikátot (warrantot) és opciós jegyet találtunk, a legkisebb kockázatúak tőkeáttétele csak három körüli. Azaz például félmillió forintos befektetéssel másfél millió forintnyi eurót adhatunk vagy vehetünk. (A keresőrendszeren nehéz kiigazodni.) Egyes hazai brókercégeknél hozzá lehet férni ehhez a piachoz is.
6. ETF-ek (forintgyengülésre)
Mivel a hazai eurós alapok, befektetésijegy-sorozatok száma is véges, lehet olyan, akinek igénye van nagyobb választékra. Például kifejezetten a német eszközöket keresi, vagy úgy gondolja, a bányavállalatok most olcsók, és ilyesmibe tenné euróját. Szintén a frankfurti tőzsdén több száz, többnyire indexkövető tőzsdén kereskedett alapot (ETF-et) lehet megvásárolni, részvényekre, kötvényekre, ingatlanokra, árupiaci termékekre, indexekre.
Az elemzők pont erre számítottak. 
