Erica Stanford oktatási miniszter közleményében hangsúlyozta: mivel a külföldi hallgatók száma 2023 óta folyamatosan nő, a kabinet „fel akarja gyorsítani ezt a növekedési pályát”, és 2034-ig el kívánja érni a 7,2 milliárd új-zélandi dolláros bevételi célt – írja a Reuters.
Piaci rés
A bejelentés egy olyan időszakban érkezett, amikor több hagyományosan népszerű célország – köztük Ausztrália és az Egyesült Államok – a külföldi diákok számának visszafogására törekszik. Az új-zélandi egyetemek igyekeznek kihasználni az ebből fakadó piaci rést. Stanford szerint rövid távon az Education New Zealand marketingtevékenysége a legnagyobb növekedési potenciállal bíró piacokra összpontosít majd. Jelenleg a nemzetközi oktatási szektor évente 3,6 milliárd új-zélandi dollárral járul hozzá az ország gazdaságához.
A kormány célja, hogy a nemzetközi hallgatók száma a 2024-es 83 700 főről 2027-re 105 000-re, 2034-re pedig 119 000-re emelkedjen – ezáltal megduplázva a szektor gazdasági értékét.
Fotó: X/@MarjaLubeck
Egy kis zsebpénz
Az új-zélandi kabinet a versenyképesség növelése érdekében azt tervezi, hogy a külföldi hallgatók heti maximális munkaidejét 20 óráról 25 órára emeli. Emellett munkavállalási jogosultságot biztosít minden olyan hallgatónak, aki jóváhagyott csere- vagy külföldi tanulmányi programban vesz részt.
Eközben más országok épp korlátozások bevezetésével élnek. Az Egyesült Államokban Donald Trump elnöksége idején szigorodtak a vízumszabályok, különösen a kínai hallgatók esetében. Májusban a Fehér Ház megpróbálta megvonni a Harvard Egyetemtől a külföldi hallgatók fogadásának jogát – a döntést később egy szövetségi bíró visszavonta.
Ausztrália 2025-től évi 270 000 főben maximálja az új nemzetközi diákfelvételt, hogy enyhítse a rekordméretű bevándorlás hatásait, amely többek között a lakhatási költségek emelkedéséhez vezetett.
Új-Zéland, amely az elmúlt időszakban gyenge gazdasági növekedéssel küzdött, most a gazdaságélénkítés újabb eszközét látja a nemzetközi oktatás fejlesztésében. A célzott vízumpolitika már korábban is a digitális nomádokat és a külföldi befektetőket célozta meg – a mostani lépés ebbe a stratégiai irányba illeszkedik.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint az Unió csak időpt akar nyerni. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
