Kína gyakorlatilag nullára csökkentette az amerikai LNG és búza importját márciusban, az amerikai olajimport helyett pedig inkább a kanadait részesítik előnyben, így egyelőre a Donald Trump elnök által generált vámháború tovább eszkalálódik.

A kínai pártlap szerkesztőségi állásfoglalása ráadásul nem kertel: „A Kína megfékezésére és elszigetelésére tett nyílt amerikai kísérletek leplezik arrogáns és hegemón szándékait, amelyek a globális gazdasági és kereskedelmi rend megzavarását jelentik. Kína válasza nem csupán az, hogy megvédje nemzeti érdekeit és méltóságát, hanem az is, hogy kiálljon a nemzetközi gazdasági és kereskedelmi rend, valamint a nemzetközi tisztesség és igazságosság védelmében. Ugyanakkor Kína álláspontja egyértelmű: a nemzetközi kereskedelem soha nem térhet vissza a „dzsungel törvényéhez”, ahol az erősek felfalják a gyengéket. Minden félnek hozzá kell járulnia ennek a létfontosságú nemzetközi kereskedelmi rendnek a megőrzéséhez.”

A nukleáris opció

Az egyre idegesebb piacokon a szakértők már a „nukleáris opció” lehetőségét mérlegelik, ami Hszi Csin-ping kínai elnök utolsó ütőkártyája lenne a Donald Trump és kormánya elleni kereskedelmi háborúban.

Peking ugyanis mintegy 760 milliárd dollár értékben tart amerikai államkötvényeket. Ha Hszi elnök úgy döntene, hogy ezek egy részét vagy egészét eladja, akkor felrobbannának azok a kamattörlesztések, amelyeket az Egyesült Államoknak a hatalmas, 36,22 ezermilliárd dollárt kitevő államadósságára kell teljesítenie.

Az „amerikai álom”

Az egyik oka annak, hogy az Egyesült Államok képes volt ilyen csillagászati adósságokat felhalmozni, az az, hogy szinte az egész világ hitt ebben a vezető országban. A korlátlan gazdasági lehetőségek országában, amely nyitott az innovációra és a kereskedelemre, nyitott azok előtt, akik be akarnak vándorolni, és valóban többre akarják vinni.

Sehol máshol nem lehet, ahogy a mondás tartja, „tányérmosóból milliomossá válni”. Az „amerikai álom” generációk fantáziáját táplálta, és nem ok nélkül. De most Donald Trump alatt mindez megszűnik és egyre több befektető, vállalkozó és tudós pislant nyugtalanul Washington felé.

Nemcsak a tőzsdéket rázza meg

Trump második hivatali idejének mindössze három hónapja alatt Amerika megbízható partnerből sokak számára tisztességtelen és agresszív ellenféllé vált. Az Egyesült Államok 47. elnöke alaposan megrendítette az országba, annak gazdasági cselekvőképességébe és a szabadkereskedelemre épülő jólétébe vetett bizalmat.

Felrobbantja-e Hszi a „kínai atombombát”

Ha a Népköztársaság, amelyet Donald Trump célkeresztjébe vett kereskedelmi háborújával, eladja értékpapírjait, a piac ezt annak jeleként fogja értékelni, hogy az Egyesült Államok iránti bizalom tovább erodálódik. Ennek következtében a Washington által fizetendő kamatok tovább emelkedhetnek.

A teljes kiárusítás súlyos következményekkel járna: ezért nevezik „nukleáris opciónak” vagy „kínai atombombának”, mivel azonnal sokkoló hullámokat indítana el az egész világon. Maguk az amerikaiak azonnal megéreznék ezt az „atomháborút”, mivel a jelzáloghitelek és a fogyasztási hitelek kamatlábai az államkötvények kamatlábain alapulnak.

Peking már kiviteli tilalmat rendelt el a ritkaföldfémekre

Kína ezt a lépést akár párosíthatja a Trump vámjaira adott egyéb válaszlépésekkel: Peking már kiviteli tilalmat rendelt el a ritkaföldfémekre, amelyek nélkül az Egyesült Államokban sok helyen leáll a termelés. A kommunista párt megtiltotta azt is, hogy a kínai légitársaságok amerikai Boeing repülőgépeket vásároljanak.

A kötvény hozam-robbanásnak vannak olyan hatásai is, amelyek magát a Kínai Népköztársaságot is érintenék. Ha Peking kedvezőbb áron adná el az államkötvényeket, mint amilyen áron vette őket, akkor pénzt veszítene.

Hszi Csin-ping ezt csak akkor fogadná el, ha úgy érezné, hogy Donald Trump nem hagyott neki más lehetőséget. Attól függően, hogy milyen magasak lennének a veszteségek, a kínai átlagemberek minden bizonnyal éreznék a hatását. Mert akkor Pekingnek hiányoznának az erőforrások.

Trump intézkedései visszafele sülnek el

A kínai gazdaság a COVID világjárvány vége óta sem állt helyre teljesen. Az ingatlanpiac mélyponton van, a fiatalok munkanélkülisége magas, és az emberek egyszerűen nem fogyasztanak eleget ahhoz, hogy a gazdaságot a belső fogyasztás révén konszolidálják.

Hszi kiútja, a világ olcsó termékekkel való elárasztása, amelyeknek az otthoni kasszákba kellene pénzt pumpálniuk, a büntetővámokkal már nem működik. A nagy kérdés most az, hogy Kína vezetője valóban a nukleáris opciót választja-e?

Trump most megpróbál más országokat arra kényszeríteni, hogy a büntetővámokra vonatkozó 90 napos moratórium lejárta után teljesen, vagy részben tartózkodjanak a Kínával folytatott kereskedelemtől. Peking már tiltakozik és ellenintézkedéseket lengetett be.

Trump egyelőre pontosan az ellenkezőjét éri el annak, amit eredetileg tervezett. Ahelyett, hogy elszigetelné Kínát, egy erősebb Hszi fog kikerülni ebből a kereskedelmi háborúból, és a Népköztársaság népszerűbb lesz, még a szabad világban is, mint Hszi 2013-as hivatalba lépése óta bármikor.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)