Sinisa Karan, a Milorad Dodik vezette Független Szociáldemokraták Pártjának (SNSD) jelöltje kapta a legtöbb szavazatot a vasárnapi rendkívüli elnökválasztáson a boszniai Szerb Köztársaságban a választási bizottság előzetes eredményei szerint, így a következő 11 hónap során ő lesz Bosznia-Hercegovina többségében szerbek lakta országrészének elnöke.
A szavazatok 92,79 százalékának feldolgozását követően a választási bizottság közölte, hogy az SNSD jelöltje a voksok 50,89 százalékát szerezte meg, míg a második helyen 47,8 százalékkal Branko Blanusa, a Szerb Demokrata Párt (SDS) jelöltje végzett.
A boszniai Szerb Köztársaságban azt követően rendeztek rendkívüli elnökválasztást, hogy Milorad Dodikot a bosznia szövetségi választási bizottság megfosztotta megbízatásától, miután a politikust augusztus 1-jén a másodfokon eljáró fellebbviteli bíróság egy év – pénzzel megváltható – letöltendő börtönre ítélte és hat évre eltiltotta a hivatalviseléstől, amiért nem hajtotta végre a nemzetközi közösség főképviselőjének döntéseit. Dodik fellebbezését augusztus 18-án elutasította a bíróság, így hivatalossá vált megfosztása az elnöki tisztségtől. A boszniai Szerb Köztársaság parlamentje október 19-én Ana Trisic Babicot nevezte ki ideiglenes elnöknek addig, amíg nem választanak új vezetőt az országrész élére.
A kampány során Sinisa Karan hangsúlyozta, hogy a „nép elnöke” továbbra is Milorad Dodik marad, ő pedig folytatni kívánja az elődje által megkezdett politikát. Sinisa Karan a boszniai sajtó beszámolója szerint egyike Milorad Dodik legközelebbi munkatársainak, évek óta különböző megbízatásai vannak a kormányban, elnökké választásáig a tudományos fejlődésért és felsőoktatásért felelős miniszteri posztot töltötte be, de volt belügyminiszter is. Korábban Milorad Dodikkal együtt amerikai szankciók alá került az országrész elszakadásáért végzett tevékenysége miatt.
Sinisa Karan csak 11 hónapig lesz a boszniai Szerb Köztársaság elnöke, jövő év októberében ugyanis parlamenti választást és elnökválasztást is tartanak.
Fotó: MTI/EPA/Nidal Saljic
Bosznia-Hercegovina politikai és alkotmányos berendezkedését a boszniai háborút lezáró, 1995-ös daytoni békemegállapodás határozza meg. Ennek értelmében az ország két, nagy önállósággal rendelkező részből áll, a Szerb Köztársaságból és a Bosznia-hercegovinai Föderációból. Az egyezmény értelmében a három államalkotó nép – a bosnyák, a szerb és a horvát – egyetértésére van szükség minden döntésben, így a törvények elfogadásában is, vagyis a boszniai szerb országrész vezetése jelentősen tudja befolyásolni az ország bel- és külpolitikájának irányát.
(MTI)
Ha a kormány nem teljesíti a követeléseiket. 
