Az Oroszország és Kína közötti politikai és gazdasági kapcsolatokról, valamint nemzetközi kérdésekről is nyilatkozott a kínai Hszinhua hírügynökségnek Vlagyimir Putyin orosz államfő.
Vlagyimir Putyin vasárnap utazik négynapos látogatásra Kínába, amely Oroszország legfontosabb kereskedelmi partnere. A két ország között kereskedelmi forgalom tavaly rekordösszegű, 245 milliárd dollár volt.
Az interjúban kiemelte a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi és ipari együttműködés előrehaladását.
Az orosz vezető először a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) kétnapos csúcstalálkozóján vesz részt az észak-kínai Tiencsin kikötővárosban. A biztonságra összpontosító SCO-nak, amelyet 2001-ben alapítottak, jelenleg tíz állandó tagja van, köztük Irán és India is. A találkozó kapcsán az orosz államfő annak a reményének adott hangot, hogy „közös erőfeszítésekkel minőségileg új dinamikát tudunk adni az SCO-nak, korszerűsítve azt a kor követelményeinek megfelelően”.
Vlagyimir Putyin ezután Pekingbe utazik, hogy tárgyaljon Hszi Csin-ping kínai elnökkel, és részt vegyen azon a katonai diszszemlén, amellyel a második világháború végét jelentő hivatalos japán kapitulációra emlékeznek. Az orosz elnök azt mondta, hogy Pekingben a kétoldalú kapcsolatok valamennyi aspektusáról, továbbá az aktuális regionális és nemzetközi kérdésekről lesz szó.
„Az orosz-kínai stratégiai kapcsolat stabilizáló tényezőként működik”
- fogalmazott.
A kínai hírügynökségnek adott írásos interjúban Vlagyimir Putyin megköszönte Kínának, hogy gondosan őrzi a Vörös Hadsereg katonáinak emlékére állított emlékműveket. A katonák életüket adták a Kína felszabadításáért vívott harcokban – jelezte.
„Az ilyen őszinte, felelősségteljes hozzáállás a múlthoz feltűnően eltér egyes európai országok gyakorlatától, ahol a szovjet katonák-felszabadítók obeliszkjeit és sírjait barbár módon meggyalázzák és megsemmisítik, a +kényelmetlen+ történelmi tényeket pedig retusálják. Azt látjuk, hogy számos nyugati országban a második világháború eredményeit ténylegesen felülvizsgálják, a nürnbergi és a tokiói törvényszék ítéleteit pedig nyíltan figyelmen kívül hagyják.”
Kitért arra is, hogy „képzeletbeli orosz és kínai fenyegetések ürügyén újjáéled a japán militarizmus, és Európában, beleértve Németországot is, nem szégyellve semmilyen történelmi párhuzamot, a kontinens remilitarizálásának útját tűzik ki”.
Kölcsönös érdekek
Gazdasági kérdésekről szólva kiemelte, hogy az Oroszország és Kína közötti elszámolások szinte teljes mértékben nemzeti valutában történnek, a dollár és az euró részesedése a statisztikai hibahatárra csökkent. A két ország közötti kereskedelmi forgalom növekedésére térve rámutatott arra, hogy Oroszország vezető szerepet tölt be a Kínába irányuló olaj- és gázexportban, a Szibéria Ereje vezetéken keresztül szállított teljes mennyiség már meghaladta a 100 milliárd köbmétert, és egy újabb gázvezeték üzembe helyezését tervezik 2027-ben.
Megjegyezte, hogy Oroszország és Kína támogatja az ENSZ reformját, különösen azt, hogy a Biztonsági Tanács „demokratikusabb jelleget kapjon azáltal, hogy tagjai közé ázsiai, afrikai és latin-amerikai államokat is bevonjanak”.
Emellett Moszkva és Peking a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank reformja mellett áll – fűzte hozzá az orosz államfő, aki szerint „fontos kizárni a pénzügyi szféra neokolonialista célokra való felhasználását, amelyek ellentmondanak a világ többsége alapvető érdekeinek”.
„Épp ellenkezőleg, az egész emberiség javát szolgáló fejlődésre van szükségünk”
- szögezte le az interjúban Vlagyimir Putyin.
Sokan távozhattak csalódottan Brazíliából. 
