A Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) csúcstalálkozóját idén augusztus 31. és szeptember 1. között rendezik meg Tiencsin városában, Kínában. A találkozón többek között részt vesz a kínai, az orosz és az iráni elnök, valamint az indiai és a pakisztáni miniszterelnök. Irán kivételével mindannyian elismert atomhatalmak, Pakisztán kivételével pedig mindannyian vezető BRICS-országok, amelyek laza és átfedő államhálózatokkal aktívan részt vesznek a világpolitikában és alternatívákat szeretnének meghatározni.

Trump és a Globális Dél

Donald Trump új amerikai politikája az elmúlt időszakban teljesen magával ragadja a média figyelmét.

Az elmúlt néhány évben azonban a világ közvéleményének perifériáján új, „nem nyugati” konstrukciók alakultak ki, amelyek meghatározó szerepet játszanak a világpolitikában.

A BRICS és az SCO égisze alatt az úgynevezett Globális Dél országai csoportosulnak, amelyek egyre nagyobb szerepet játszanak a kritikus infrastruktúrák, nyersanyagok, valamint a normák és szabványok terén.

A BRICS- és SCO-országok által ápolt és formált nemzetközi kapcsolatok nem követnek racionális rendet. Ez az új geopolitika az úgynevezett konstelláció-tervezés elvén alapul, amely helyzetfüggően kihasználja a lehetőségeket, de mégis stratégiai keretet határoz meg. Ezzel maximalizálják saját lehetőségeiket, és játékosan alakítják ki a hosszú távú fejlődést. Így például Kína és India egyszerre lehet partner, versenytárs és ellenfél. Az, hogy a katonai eszközök és konfliktusok is új szerepet játszanak és bevetésre kerülnek, a többféle lehetőséget és több irányt felölelő stratégia és hatalmi politika része.

A Kínában megrendezendő SCO-csúcstalálkozó megmutatja, hogyan lépnek színre a Globális Dél országai ebben az „ökoszféra-diplomáciában”.

Az SCO, amelyet 2001-ben hivatalosan eurázsiai biztonsági és gazdasági szervezetként alapítottak, a BRICS bővülése és a világpolitika új csoportosulása nyomán új hangsúlyokat tud és akar majd teremteni.

Az indiai feszültség

A mostani SCO találkozónak különleges jelentőséget ad, hogy Indiával szemben a héten hatályba lépett az orosz olaj vásárlása miatt kiszabott extra 25 százalékpontos amerikai vámtétel. Az ázsiai ország ezzel abban a „privilégiumban” részesült, hogy csak ő kapott eddig ilyen büntetést. A Citigroup szerint az ázsiai ország éves GDP növekedését 0,6-0,8 százalékkal ronthatja az amerikai lépés, amennyiben az éves szinten is megmarad. Nem kis csapást kapott Új-Delhi, hiszen India éves amerikai exportja eddig mintegy 86,5 milliárd dollár volt.

Moszkva és Kína mindenesetre kezüket dörzsölve figyelik az Egyesült Államok és India között elmérgesedő viszonyt.

Az SCO találkozón létrejövő megbeszélés Narendra Modi miniszterelnök és Hszi Csin-ping elnök között – Oroszország áldásával – értékes mozgásteret biztosíthat Moszkvának, hogy elhalassza vagy késleltesse a tűzszünetet Kijevvel. A szorosabb Oroszország–India–Kína (RIC) háromszög azt is jelentené, hogy az Egyesült Államok Moszkva ellen esetlegesen bevezetett új szankcióit könnyebben el lehetne viselni.

Putyin játszmája

Ez komoly visszalépést jelenthet Trump számára. Ha jövőre ráadásul elveszíti a félidős választásokat, akkor „béna kacsa” vezetővé válna, ami az Egyesült Államokat a következő két évre politikai bizonytalanságba taszítaná.

Az amerikai politikai zűrzavar a 2028-as új elnökválasztásig jól jönne Putyin elnöknek. Miután az ukrajnai politikai győzelem már szinte elérhetetlen, Putyin büszkélkedhetne azzal a káosszal, amelyet Amerikában és a Nyugat egész területén sikerült elterjesztenie.

Az új vámtarifákkal kapcsolatos helyzet veszélyes lehet Amerikára nézve, még akkor is, ha egyes amerikai politikusok azt állítják, hogy ez szükséges az ország kincstárának feltöltéséhez.

Az igazság az, hogy egy erős Amerika nélkül az amerikai vezetésű nemzetközi rend is alapjaiban rendül meg. A zavarok évtizedek alatt elért eredményeket és erőfeszítéseket tehetnek tönkre, és megdöbbentő módon a repedések már megjelentek a nyugati hírszerzési együttműködésben is.

Ezt tovább súlyosbítják a Trump ellen indított globális és amerikai kampányok. Trumpot széles körben megbízhatatlannak és kapkodónak ábrázolják. Ennek eredményeként egy ilyen személyiség által vezetett országot szintén megbízhatatlannak tekintenek. És ebből következően egy olyan nemzetet, amely ilyen vezetőt választ, gyanakvással kezelnek.

A KGB nem ma kezdte a szakmát

Mostanra Trumpnak már tisztában kell lennie azzal, hogy Putyin nemcsak becsapja őt, hanem még részt is vehet a jelenlegi, ellene irányuló globális kampányban. Ebben a narratívában a jelenlegi Egyesült Államok, amelyet egy nyilvánvalóan alkalmatlan orosz bábelnök vezet, Amerika hanyatlásának bizonyítéka, amely előrevetíti Oroszország teljes győzelmét. Putyin bolond lenne, ha nem használná ki ezt a narratívát – és ő nem bolond.

Trump azonban eddig többször is bebizonyította, hogy gyakorlatias és pragmatikus módon reagál, ha a piaci nyomás és a külső erők meghaladnak egy szintet. Ezzel összefüggésben tegnap már jelezte, hogy alapjaiban átgondolhatja Oroszországgal kapcsolatos hozzáállását.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)